Kérdezzen bizalommal a lelkiatyától!


Biztonsági kérdés:
Mennyi tizenöt meg hat? (a választ számmal kell beírni)


küldés
eddigi válaszok
Dicsőség Jézus Krisztusnak! Kedves Lelki Atya! A tanácsát segítségét szeretném kérni. Az itt hol végzett ima óráknál a papi részeket is mondhatjuk, vagy esetleg ez bűn is ha így imádkozzuk? A másik kérdésem pedig hogy a 6 - ik ima óránál a templom címünnepének vagy védőszentjének tropárja van elő írva. Templomunk Szűz Mária Oltalmára van fel szentelve, akkor ennek az ünnepnek a tropárját és kontákját imádkozzuk? Köszönöm szépen a válaszát. Isten Áldása segítse munkáját!
Szinte a teljes imaóra szövegét lehet mondani laikusoknak is. Az általunk kiadott imakönyvekben jeleztük azokat a részeket, amelyeket csak a pap mondhat, azt be kell tartani. Ez mindössze három rövid papi fennhang. (Az I. imaórában a záró ima is: "Krisztus, igaz világosság...") Arról is van leírás, hogy a VI. imaórában a templom címünnepének vagy védőszentjének a tropárját, kontákját kell venni, s ha az ember nem a templomban végzi, akkor annak a templomnak a szövegeit, ahová tartozik, ahová járni szokott. Ha az Istenszülő oltalmára van szentelve a templom, akkor az október 1-je tropárját és kontákját kell venni.
Dicsőség Jézus Krisztusnak! Atya! Hogy lehetne a szertartási utasítás nyomtatott változatához hozzá jutni, meg jó lenne, a most megjelent énekeskönyv helyett, egy hétköznapokon is használhatót találni, ha tudsz segíteni köszönöm előre is. Szeretettel: Kincses Tibor ny. plébános pécsi egyházmegye.
Kedves Tibor atya! A honlapunkon elérhető a Szertartási Útmutató https://hd.gorogkatolikus.hu/media_doc/2c66bd604741d869c36e7a403def9261.pdf Innen letöltve ki lehet nyomtatni. Nem tudom, hogy a kegytárgyboltjainkban lehet-e kapni. Attól tartok, nem, ugyanis ez hivatalos kiadvány, melyet a parókiák kapnak meg. A hétköznap is használható énekeskönyv egy 1300 oldalas hatalmas kiadvány. Az ára 15.000 Ft. Ez tehát nincsen forgalomban. De lassan elérhetők lesznek ezek a szövegek elektronikus úton. Egyelőre még nem, mert nem végleges. De ha atya szeretne belőle kapni, a lelkiatya@hd.gorogkatolikus.hu címre elküldve a címét, eljuttathatom.
Kedves Lelkiatya! Szentéletű atyáknál, akik olvasnak a gondolatokban, érzik hogy a gyónó nem mond ki valamit (szégyenből vagy félelemből vagy a felismerés hiányában) de bántja, jó-e, ha ilyenkor helyette könyörületből vagy megvilágosítási céllal kimondják, s ő így felismert bűnt ítél el? Vagy az atyának meg kell várni, míg a gyónó valamilyen formában mégis kimondja, megfogalmazza azt a bűnt? Mi történik, ha a gyónó olvas az atya gondolataiban, azt a gyónás alatt ő is félre kell tegye? Tádé
Igen, az a jobb, ha az atya megvárja, hogy az illető ismerje föl és mondja ki a bűnét. Hozzásegíteni, rásegíteni lehet megfelelő kérdésekkel. De ha helyette mondja ki, még ha nagyon kézenfekvőnek tűnik is, nem szerencsés. Akkor nem lesz igazán a sajátja a fölismerés, ha más mondta ki helyette. Mindenképpen érdemes kivárni, nem helyette lépni. Az viszont nagyon félrevezető lehet, ha a gyónó úgy érzi, ő olvas az atya gondolataiban. Sőt, ez kifejezetten kísértés, mert a gyónó figyelmét eltereli saját bűneiről, alázat helyett ítélkezés fészkeli bele magát a gondolataiba. Az ilyet azonnal el kell hessegetni.
Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy egy súlyos értelmi fogyatékos nem beszélő kamasz fiú esetén az önkielégítés bűne ellen mit lehetne tenni? Egyáltalán mennyire súlyos bűn?
Nyilván neki sokkal kevésbé bűn, mint a teljes öntudattal és felelősséggel rendelkező személy esetében. Megint nem azt kell mondanunk, hogy ez bűn vagy sem - az ő esetében talán nem is az -, hanem azt kell világosan látni, hogy ez nem vezet sehova. Hamis örömöt nyújt neki, amibe akár bele is zavarodhat. Ismerni kell az érzéki vágy természetét, csak egyre-egyre fokozódik. Van olyan értelmi fogyatékos, aki órákon keresztül vergődik ebben. Igazi örömöt nem ad neki, de abbahagyni nem tudja. Ilyen ennek az érzéki örömnek a természete: valójában sohasem teljesül be, pillanatnyi kielégülés után hamar újra követelődzik. Kár volna az említett fiatalembert hagyni ebbe beletorzulni. Hogy hogyan lehet rásegíteni a tiszta életre, az nagy kérdés. Egyáltalán nem lehet könnyű. Talán hasonló módon, mint a teljes öntudattal rendelkezőt, hogy a figyelmet teljesen másra kell terelni, hogy a gondolatokat, a tudatot ne ez az érzéki vágy foglalja le. A színes, gazdag érzelmi életet élő személy esetében sokkal kevésbé jelentkezik ez a kísértés, mint az ingerszegény környezetben élőnél. Ezzel lehet tehát ellensúlyozni.
Kedves Lelkiatya! összekavarodtak a gondolataim a bennünk élő Istenről. Miért mondja minden Atya, hogy Isten állandóan bennünk lakik és még a bűn sem képes Őt "kitaszítani", holott az evangelium azt írja, ha szerettek es megtartjátok tanításomat CSAK akkor megyünk hozzátok és veszünk nálatok lakást? Tehát ha nem úgy éltek, nem vagyunk bennetek. Nekem így jön át. A bűn elszakít Istentől, de akkor milyen formában?
Én nem találok a Szentírásban ilyen kizárólagosságot, amelyet Ön ír a levelében: "ha szerettek es megtartjátok tanításomat CSAK akkor megyünk hozzátok és veszünk nálatok lakást". Ez a kijelentés kétszer is elhangzik János evangéliumának 14. fejezetében, de egyszer sem ezzel a kizárólagossággal. A 15. versben egyszerű kijelentésként hangzik el: "Ha szerettek engem, megtartjátok az én parancsolataimat" (Jn 14,15). Ehhöz a kijelentéshöz a Szentlélek ígérete kötődik, feltétel nincs kötve hozzá. A 23. versben ezt olvassuk: "Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet..." De itt sem azt kapcsolja hozzá, hogy csak akkor megyünk hozzátok és veszünk lakást, hanem egyszerűen hozzáteszi, mintegy kiegészítésképpen: "...azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk". Ugyanebben a fejezetben azonban még erőteljesebben is beszél Jézus a bennünk lakásról. A 20. versben: "Azon a napon megtudjátok, hogy én az Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek" (Jn 14,20). Ehhöz kapcsolódik bizonyos feltétel, hogy "aki elfogadja parancsolataimat, és megtartja azokat, az szeret engem" De itt is fordítva van: tehát az szeret engem, aki elfogadja és megtartja parancsaimat. És itt is, mintegy kiegészítésül és nem feltételek fölállításával mondja: "...aki pedig szeret engem, azt szeretni fogja az én Atyám; én is szeretni fogom őt". Ám ebből sem következtethetünk arra, hogy azt nem szereti az Atya, aki őt nem szereti. Sőt, azt meg Jézus más kijelentéseiből tudjuk, hogy tőlünk elvárja, hogy ne csak azokat szeressük, akik minket szeretnek (Lk 6,32). Ami a bűn hatását illeti, inkább azt kell mondanunk, hogy a bűn eltávolít Istentől. De nem tud elszakítani tőle. Szent Pál meg is erősíti: "Ki szakíthat el bennünket Krisztus szeretetétől?" (Róm 8,35) Az Isten szeretetét nem veheti el tőlünk senki és semmi. Az istenképiséget sem veszítjük el, bármilyen bűnösök vagyunk is, legföljebb eltorzul bennünk. Ha úgy érezzük, hogy nem él bennünk Isten, akkor ez nem azt jelenti, hogy nincsen bennünk, hanem, hogy olyan mélyen eltemettük magunkban, hogy már észre sem vesszük. Mindezek azonban csak gondolati megfontolások. Ennél sokkal fontosabb maga a feladat, hogy úgy éljünk, hogy fölfedezzük magunkban Isten jelenlétét. Keressük magunkban, éljük meg azt! Tegyük mások számára is elérhetővé a lényünkön keresztül! Mégpedig az által, hogy a bennünk élő Isten szeretetét sugározzuk feléjük.
Kedves lelkiatya komoly gondokkal küszködőm. Sajnos sokszor előfordul hogy elveszítem a türelmemet és veszekszem vagy verekszem másokkal. És sokszor végzek önkielégítést, amit korábban nem tekintettem bűnnek, de most meg akarok tőle szabadulni, de egyszerűen minden éjjel elönt a vágy és elbukom ha nem is mindig. Ilyenkor gyengének érzem magam aki képtelen saját magát irányítani. Nem vagyok a saját testem és életem irányítója. Amikor elkezdtem azt hittem hogy az én döntésem és akkor csinálom amikor akarom! Ha nem akarom egyszerűen nem teszem, de ez nem így van! (még az atyáknak is azt mondtam, amikor kicsin figyelmeztettek) Gyűlölöm, de mégis akarom, a pillanatnyi öröm ami a bűnben van számomra legyőzhetetlen. Néha úgy érzem hogy gonosz vagyok. Nem akarok gonosz lenni! Jó akarok lenni ezért arra gondoltam hogy ahányszor bántottam mást vagy önkielégítést végzek annyiszor meggyomrozom magam, hátha ez segít, mert már nem tudom mit tegyek. Pornót már nem nézek(éveken keresztül néztem), de sokszor gondolok rá és szeretnék nézni csak azért nem teszem mert tudom hogy bűn és én nem akarok vétkezni. Jó akarok lenni hogy a mennybe jussak! Nem akarok elkárhozni! Egyszerűen gyűlölöm már ezt az egészet. Nem bírom látni magam ezzel a sok perverzióval együtt! Azt szeretném még kérdezni hogy, ha fantáziálok róla (szex) az is bűn? Piroska
Kedves Piroska! Ne gyűlölje magát! És ne is bántsa! Az ugyanis nem segít. Sem a gyűlölet, sem az önbüntetés. Másutt van a megoldás. Azt már belátta, hogy gyengének érzi magát, aki képtelen saját magát irányítani. Ha ez így van, akkor forduljon ahhoz, aki ezen tud változtatni. Merthogy Ön már nem tud, ezt belátta. Kiáltson az Úrhoz! Mégpedig hittel és reménnyel! Meg fogja látni, hogy egyszercsak elveszi Önről ezt a terhet. Ugyanis ilyenkor már a psziché átveszi a gépezet irányítását, s nem is tud rajta uralkodni. Még Szent Pál is átélt hasonlót: "Magam sem értem, hogy mit teszek. Mert nem azt teszem, amit akarok, hanem azt teszem, amit gyűlölök." (Róm 7,15) Aztán még folytatja is: "Ó, én szerencsétlen ember! Ki szabadít meg e halálra szánt testből? (Róm 7,24) Szóval, kedves Piroska, higgye el, nincs ezzel egyedül. Ezzel viaskodunk mindnyájan. Ki jobban, ki kevésbé. Illetve az életszakaszoktól is függ, van, amikor hevesebben, van, amikor könnyebben. Higgyen abban, hogy Jézus meg tudja Önt szabadítani! És kérje tőle! Persze, ugyanakkor tegyen is meg ezért mindent. Az már nagyon jó, ha nem néz pornót. Látja, azért van előrelépés. Hála Istennek! Erre kell menni tovább. Ne is fantáziáljon a szexről. Nem csak azért, mert az is bűn, hanem azért, mert azzal mintegy bent tartja az elméjében a dolgot. Utána hiába próbál a tetteivel viaskodni vele, ha a gondolatban már hagyta, hogy befészkelje magát. Minél radikálisabban zárja ki a fejéből, az életéből. Pl. ha van ilyen eszköz, amit használni szokott, hajítsa ki! Meglátja, szép eredményt fog elérni, és hálásan fogja megköszönni az Úrnak. De most még kérje hittel, bizalommal, kitartással. Meg fogja kapni.
Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy a világi hívek az otthoni imák alatt viselhetnek mise ruhát?
Ha arra gondol, amit minden vasárnap a szentmisére szokott fölvenni, azt természetesen igen. Az nagyonis helyes hozzáállás, hogy bár az ember nem mehet el a templomba, csupán az otthonából tudja követni a szertartásokat, de azért vasárnap vagy ünnepnap lévén fölveszi az ünneplő, templomi ruháját. Ez helyes. A kérdése ugyanakkor kicsit zavarba ejtő, mert a mise ruhát, illetve inkább egybeírva: miseruhát csakis fölszentelt személyek vehetnek föl. Ez minden esetben így van. Ha esetleg ministráns ruhára gondol, az egy kicsit más, azt természetesen fölvehetik a templomi szolgálattevők. De otthoni mise-közvetítés során nem javaslom fölvenni. Éppen nem bűn, de zavart keltő. Otthon ugyanis nem szertartás folyik, hanem lehetőség nyílik a bekapcsolódásra. Ha ikont, mécsest teszünk ki az otthonunkban, ezzel mintázzuk a templomot, de azért az lakás, otthon marad, nem templom. Templomi ruhát otthon inkább ne vegyünk föl, az céltévesztés volna.
Kedves lelkiatya az alábbi idézetet olvastam és azon gondolkodtam hogy ezt hogy kell érteni? De elérkezik az óra, s már itt is van, amikor igazi imádói lélekben és igazságban imádják az Atyát. Mert az Atya ilyen imádókat akar. Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és igazságban kell imádniuk.? Jn 4,23-24
Nagyon sok és mély tanítás rejlik ebben a néhány mondatban. Lássuk mindjárt az első részt: elérkezik az óra, s már itt is van... Vagyis már abban a pillanatban, amikor Jézus beszélget Nikodémussal, elérkezett ez az idő. Vagyis Jézus jelenlétében már valami rendkívüli fordulat állt be. Az "elérkezik az óra" egy egész világmindenségre visszautaló várakozást jelöl. S hogy ennek az évszázados várakozási folyamat ebben a pillanatban ér véget, mert már itt is van, ez rámutat az esemény hatalmas jelentőségére. No, és akkor mi is ez a pillanat, mi érkezett el most? ...amikor az imádók lélekben és igazságban imádják az Atyát. Eddig talán nem így imádták? Ha ilyen jelentőségteljes ez a pillanat, akkor azt kell gondolnunk, hogy valóban nem. Eddig is imádták Istent, valamit tudtak róla, de most, ebben a pillanatban ez egészen mássá válik. Mi ez a másság? Mit jelent hát a lélekben és igazságban való imádás? Isten imádása alapvető emberi magatartás. Az az ember is tudja ezt ösztönösen, akit soha nem tanítottak imádkozni. De van, akinél ez felszínre sem kerül, nem is tudatosul, ez az egyik emberi gyöngeség. A másik, hogy már éli ezt az imádást, imádkozik, megszólítja Istent, de a bűn és az elhomályosult értelem miatt ebbe az imádságába nagyon sok önzés, számítás és egyéb gyarlóság is vegyül. Jézus azért jött el, hogy ezt helyre tegye. Hogy helyreállítsa Isten és az ember megromlott kapcsolatát. Ádám azt hiszi, Isten megjelenésekor el kell bújnia, amikor meg előjön másra keni a felelősséget, sőt, Istent is vádolja. Ez a teljesen téves és torz Istenhez kapcsolódás igaztalan. Jézus eljövetelével lehetőséget kaptunk, hogy ez helyére kerüljön. Továbbá sokat ront az Istennel való kapcsolatunkon a testies gondolkodásunk. Anyagi javakat akarunk, Istent itt a földi dolgainkra akarjuk használni. Ez is téves és igaztalan hozzáállás. Jézus megtanít minket a lélekben való imádságra. S érdekes módon, mivel azt mondja, "már itt is van", ezzel nem csak a pünkösd utáni időre utal. Az ő jelenlétével már itt van a teljes Szentháromság. Pusztán azáltal, hogy vele beszélget Nikodémus és fontos kérdéseket tesz föl, már elkezdődött az a tiszta imádság, ami az ószövetségben sosem volt. Mózes, a nagy kiválasztott is csak a lángoló rózsabokor képén keresztül beszélhetett Istennel, a füstölgő Sinai-hegyen a homályban találkozhatott vele, a sziklahasadékból csak hátulról láthatta. Illés szintén csak képszerűen, a heves égzengés és földrengés kísérte lágy szellőben ismerte föl a jelenlétét. Ezek a nagy próféták ennyit kaptak az Istennel való találkozásból. Nikodémus pedig szemtől szemben beszélget vele. Ez hallatlan! Ilyen még nem volt az emberiség történetében. Ilyen imádókat akar az Atya, akik fölismerik Jézusban az Istent, és nem testies, földi javaik vezetik, hanem a Szentlélek sugallta lelki törekvések. Persze, mint az elején jeleztem, még sok-sok minden kibontható ebből a tanításból, itt csak néhányat jelzésszerűen villantottam föl.
Tisztelt Lelkiatya! A Szűzanya azt kéri és várja tőlünk, hogy lassan, odafigyelve mondjuk a Rózsafüzért. Mindent próbáltam már, olvasva, sötétben egyedül, teljes csöndben, de bárhogyan igyekszem mindig elkalandozik a figyelmem. Egyszerűen nem tudom odafigyelve mondani, mit tegyek? Érvényesek a kötött imák, ha a végén arra eszmélek, hogy bár végigmondtam, de a figyelmem teljesen máshol járt?
Azt feszegetni, hogy egy ima érvényes vagy nem, nem szerencsés megközelítés. Mit eredményez, ha érvényes, mit, ha nem? Nyilván jobb, ha az ember teljes figyelemmel tud imádkozni, és nem olyan jó, ha szétszórt az imában. No, de mennyi tényezője van ennek az emberi magatartásnak! Ezeket még mi magunk sem látjuk át, egyedül az Úr. Ő pedig vételenül megértő, sokkal inkább megtalálja a minket fölmentő körülményeket, mint akár mi magunk. Ha egy gyászoló, vagy súlyosan beteg ember imádkozik, vagy valaki vizsga előtt áll, nyilván egészen más az összeszedettsége, mint amikor valaki békés körülmények között otthon imádkozik, vagy éppen szerzetesi közegben sokat böjtölve vesz részt az imán. Érdemes tehát arra törekedni, hogy összeszedetten, odafigyelve imádkozzunk, de az is félrevezető lehet, ha erre összpontosítjuk minden erőfeszítésünket. Vajon az milyen beszélgetés, amikor erőnek erejével csak a koncentrációra figyelnek a felek? Nem ez a cél. Ráadásul az értelmünk, még ha nyugodt állapodban vagyunk, akkor is leginkább egy hangyabolyhoz hasonlít. Ki tudná a jövő-menő hangyasereget egy sorba terelni? Így vagyunk a gondolatainkkal is. Amíg ezen fáradozunk, addig elmegy az imádság lényege, vagyis az együttlét öröme. Tanácsul azt mondhatom Önnek, hogy inkább a szívével igyekezzék jelen lenni, nem a gondolatok ráncbaszedésével. Egyébként a fölvetés rámutat arra, hogy mennyire fontos a lelkivezető segítsége. Az Ön törekvése nagyon helyes. Szeretne buzgón imádkozni, és ezért nem kis erőfeszítéseket tesz. Csak nem jó helyre irányítja a befektetett energiát. Az összeszedettségét, a jelenlétét próbálja meg inkább a szívével megvalósítani, nem pedig az értelmével.
Kedves Lelkiatya Azt szeretném kérgezni, hogy: "JézusMa.hu A hiteles keresztény magazin" katolikus? Jó, ha ezt katolikusok olvassák? Válaszát előre is köszönöm.
Nem ismerem ezt a magazint. Nem tudok róla véleményt mondani.
Tisztelt Atya! Most olvastam Erdő Péter bíboros atyával egy interjút, amelyben azt mondja, hogy a papoknak nem szabad se jobboldali, se baloldali politikai nyilatkozatot, véleményt mondani vagy facebookon posztolni. Ez igaz? Tehát amennyiben én úgy látom, hogy ez nem állja meg a helyét és ismerőseim között több pap is politizál, akkor azt Facebookon jelenthetem, hogy tiltsa le a Facebook az adott posztot?
Nem olvastam bíboros úr erről szóló nyilatkozatát, de minden bizonnyal a papi hivatalból fakadó tartózkodásra gondolt. Egyéni véleménye nyilván lehet minden papnak. Ezt azonban mindig jól el kell különíteni a hivatalos, pontosabban az egyház nevében tett megnyilvánulásaitól. Azt lehet mondani, hogy az egyház se nem bal- se nem jobboldali a politikában. (Hozzátéve, hogy ez az egyes országokban nem is ugyanazt jelenti a politikai jobb és bal oldal.) Az egyház mindenkié. Ilyen értelemben a papnak is mindenkié kell, hogy legyen. A papnak nyitottnak kell lennie az emberek felé, azok politikai meggyőződésétől függetlenül. Erre vonatkozhat tehát bíboros úr álláspontja, hogy a papnak számba kell vennie ezt a különleges helyzetét, még akkor is, ha magánemberként tesz nyilatkozatokat. Nem tudok azonban olyan tiltásról, amely bűn terhe alatt kizárná a pap ilyen jellegű tevékenységét, inkább csak iránymutatásról, figyelmeztetésről van szó. S ez végképp nem vonatkozik azon személyekre, akik nem papok, csak olvassák, követik egy-egy pap megszólalását, üzenetét. Tehát a bíboros úr által képviselt irányelv végképp nem jelenthet rájuk vonatkozó tiltást. Azt esetleg az egyházi érzék diktálhatja, hogy ha egy pap nem helyesen jár el, tévedést tesz közzé, netán botránkoztató megnyilatkozása van, akkor a jó érzésű katolikus ember ezt nem továbbítja. Az ember nem piszkít bele a saját fészkébe.
Kedves Lelkiatya! Mi számít paráznsaságnak? Mármint igyekszem lejönni a pornófüggésről, de a napokban rákerestem egy-két modelre, de nem történt semmi, csak megindult az izgalom, de éppen abbahagytam. Ilyenkor ezt már meg kell gyónnom?
Azért javaslom, hogy gyónja meg, mert bár igazán nem nagy bűn, ez tény, de a nagy bűnnek a csírája, ezért nem érdemes vele kacérkodni. Ha meggyónja, akkor ez erősebbé teszi a törekvését, hogy még eddig se menjen el. Ismétlem, nyilván nem súlyos bűnról van szó, de annál veszedelmesebbről. Minden nagy bűn is kicsi lépésekkel kezdődik.
Tisztelt Lelkiatya! Azt szeretném kérdezni hogy a Jézus imát a következő -képp mondhatom e? Uram Jézus Krisztus Isten fia a legszentebb Istenszülő és szentjeid imái által könyörülj rajtam bűnösön. Mielőbbi válaszát előre is köszönöm! Ferenc
Kedves Ferenc! Igen, így is lehet mondani. Én nem szoktam tanácsolni, hogy bonyolítsuk, hosszítsuk ezt az ismételt fohászt, sokkal inkább ennek az imának az egyszerűsége a nagy kincs, s érdemes erre törekedni. De az is igaz, hogy kinek-kinek másként jelenik meg, mást nyújt, másként működik jól. Tehát így is lehet mondani a Jézus-imát. Az is fontos még azonban, hogy ne a kimondott szavakra összpontosítsunk, hanem a szívünk mélyére.
Kedves Lelki atya! A maguk szent liturgájukon mért nem használnak orgonát? Mert a Mi egyházunk a Római Katolikusok használunk elég sokszor is Dicsétesék a Jézus Krisztus!
Erre a kérdésre több alkalommal is írtam gondolatokat. Legutóbb múlt hónap 26-án. Könnyen megtalálhatja ezeket, a honlapunkon visszakereshetők. De még könnyebben megtalálja, ha a honlapunk keresőjébe beírja az orgona szót. Akkor ott több érvet is talál arra, hogy bizánci egyházunk miért nem használ orgonaszót.
Dicsoseg Jezus Krisztusnak! Kitol tudunk segitseget kerni, szuksegunk lenne a Szent Liturgia allando reszeinek kottaira, mert gyengenlato gyermekeknek szervezunk Szent Liturgiat, es szeretnenk megtanitani az allando reszeit, enekelni tudjak oket. Valaszat elore is koszonom
Létezik egy un. Kottás tankönyv. Ennek a második kiadása folyamatban van, az első már elfogyott, a boltjainkban jelenleg nem kapható. De Budapesten a Rózsák terén még talán van néhány példány. Hamarosan elkészül a második kiadás is, és újra kapható lesz.
1
  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ...