Dicsőség Jézus Krisztus, kedves lelkiatyafel vagyok háborodva az milyen alapon emelik az egyház adót minden 2 -3 évente tudom hogy költségek vannak a templomra meg egyéb dologokra , azt is tudom hogy az egyház képviselői döntése ez , na de ha ez özvegy személy aki beteges meg kevés a nyugdíja és már 75 éves nehezen él ha nem fizet akkor meg a görög pap nem végzi el a temetési szertartás, kérdés következő: milyen kanjogi alapján lehet ezt meg támadni, ne csodálkoznak a papság meg képviselőtet hogy nem járnak templomba, nehéz idők jönnek drágaság, a különböző költségek, mindenki munkahely az első. Szóval mi lenne ha már a görög katolikus egyház elő öreg 80 évtől kezdve nem kéne adó fizetnie a adott egyházközségben.valami megoldás legyen mert a hívek nem kaparjàk gerebjével a pénzt.
Én nem tudok arról, hogy emelnék. Egyházadó nem is létezik. Egyházközségi hozzájárulásnak hívják, amelynek mértékét csak ajánlja az egyház. Ez sok-sok éve már a jövedelem 1%-a. De ez is csak javaslat, nem előírás. Ez pedig igazán nem nagy lemondás. Hol van ez a tizedtől, amely Jézus korában természetes volt, s némely kis egyház ma is gyakorolja? Milyen szép volna, ha mindenki tartaná ezt. Aki havi 1-2 százezer forintból él, az is oda tud adni havonta 1-2 ezer forintot, meg akinek milliós fizetése van, ő is odaadhat havonta 10-20 ezer forintot. Ez a mi adományunk az Úrnak, nem pedig valamiféle társasági adó kényszerű kötelessége.
Kedves Lelkiatya!
A honlap böngészése közben ráakadtam erre a kérdés-válasz párra:
"Egy furcsa kérdésem lenne: ha egy érvényesen felszentelt pap áttér egy protestáns egyházba és lelkész lesz, és hiszi, hogy az alapító szavak hatására átváltozik a kenyér és bor Krisztus testévé és vérévé, akkor az általa tartott Úrvacsora Eucharisztiává válik? Válaszát előre is köszönöm!"
"Nem. A fölszentelt pap nem valamiféle varázserőt kap, amellyel átváltoztatja a kenyeret meg a bort. Az Eucharisztiát nem a pap "csinálja". A megtestesülés a teljes Szentháromság műve, amely csakis az Egyházban valósulhat meg. Ha valaki elhagyja az Egyházat, akkor nem élhet annak erejével sem."
Ez tényleg így van? Nekem úgy tanították, hogy a papság eltörölhetetlen jegy, s ha a papnak valóban az a szándéka, hogy átváltozzanak a színek, akkor azok bizony át fognak változni (ez valamelyest máshogy van az ortodoxiában, ahol, ha jól tudom, kell az egyházi közösség is hozzá).
Hol itt az ellentmondás feloldása?
Nyilván ez már fanatikus kazuisztika, ahogy az is, hogy például egy képzeletbeli megátalkodott, de épelméjű pap végigjárja az összes pékséget és italboltot, hogy átváltoztassa a színeket...
A papság nem csak szolgálat, hanem félelmetes hatalom, amivel lehet élni és
visszaélni is (ahogy ezt látni fogjuk július 1-jén az SSPX-nél).
Ha ez így van, akkor az ilyen istentelen visszaélések ellen a katolikus
kánonjog tehetetlen: büntetni tudja, de megakadályozni nem, mert a papság lemoshatatlan.
A Tridenti zsinat - és ennek nyomán a Katolikus Egyház Katekizmusa is - tanítja, hogy a szentségek akkor hatékonyak, ha "az egyház szándéka szerint" ünneplik azokat (DH 1611 - "Ha valaki azt állítaná, hogy a kiszolgáltatóknak, amikor a szentségeket létrehozzák és közlik, nem szükséges a szándékot felindítaniuk, hogy azt tegyék, amit az Egyház tesz: legyen kiközösítve!").
Tehát a katolikus egyház tanítása szerint sosem elegendő az eucharisztiát ünneplő pap szándéka: szükséges, hogy az megegyezzék az egyház szándékával. Ha egy pap kilépett az Egyházból, akkor hiába győzködi magát vagy másokat, hogy az Egyház szándéka szándéka szerint cselekszik, az élete ezt nem igazolja.
Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy ha valaki csak hallgatja a biblia egy év alatt podcastot az érvényes vagy csak akkor lenne az ha olvasná? Jelenleg csak hallgatni szoktam a püspök atyát. Válaszát előre is köszönöm onegirl
Ezeknek a tanításoknak a hallgatása nagyon jó, mindenkinek tudom ajánlani. Azonban, ha ezzel kiváltjuk a napi szentírásolvasást, azzal egy fokkal lejjebb kapcsoltunk a lelkiéletben, nem följebb. Nyilván ez is nagyon hasznos, de ha valaki már hozzászokott, hogy naponta olvassa a Szentírást, akkor azzal ne hagyjon föl. Az mindenképpen mélyebbre vezet, hiszen akkor az ember imádsággal tudja tovább vinni az olvasott gondolatokat. Akár ennél az adásnál is lehetséges a tovább imádkozás, de messze nem olyan kézenfekvő, mint a saját olvasási környezetünk esetében. Hogy ez érvényes-e vagy sem, erre nem lehet válaszolni. Sehol nem kell erről beszámolnunk, ahol ennek az érvényességét vizsgálnák. Az a tanácsom, hogy hallgassa ezeket a tanításokat, de azért naponta néhány percet szánjon arra is, hogy a Szentírás egy-egy mondatán elmélkedik, csöndben, szívét kinyitva odahallgat az Isten szavára, amelyet csak Önnek akar mondani.
Tisztelt Lelkiatya! Az utóbbi időben gyakran eszembe jutnak olyan esetek, mikor valakivel konfliktusom volt, és ilyenkor néhány perc után ismét idegesebbnek, ingerültebbnek érzem magam. Próbálok nem gondolni ezekre a dolgokra, próbálok jobb dolgokra gondolni, azonban hallottam már azt is, hogy ha a feszültséget megpróbálja elfojtani az ember, akkor az előbb-utóbb nagyobb erővel fog kirobbanni. Mit tanácsol Lelkiatya, mit tegyek?
Az a javaslatom, hogy ilyenkor imádkozzék azokért az emberekért, akik abban a konfliktusban benne voltak. Nyilván nem került még helyre az Ön lelkében, gondolataiban az a régebbi nehéz helyzet, ezért is jön föl. Szeretne feloldást nyerni. Nem lehetséges a feljövő gondolatok mindegyikével komolyan foglalkozni, elidőzni benne. Nem is szükséges. Ennyit kapjanak, hogy imádságba fordítja a feljövő emléket. Mondjon el egy fohászt vagy egy üdvözlégyet vagy miatyánkot az abban érintett személyekért. Ez nem elfojtás, ezzel nem tesz rosszat önmagának. Sőt, az imádság mindig gyógyít, és annak is kegyelmet közvetít, akire irányul.
Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Kedves Lelkiatya,azt szeretném kérdezni hogy ugye vannak ez a szitkom sorozatok általában ilyen animációs sorozatok felnőtteknek es hát több ilyet is hallottam hogy valamelyiket tiltják mert sértő a hitünkre nézve,de mint pl:a simpson család volt akik nekem azt mondták ne nézzem utána egy Vatikáni oldalon olvastam meg reg mert maga a cikk is régi hogy bátran nézhetik. Egy paptól pedig hallottam hogy szerinte a rick es morty zseniális széria. Pedig az is felnőtteknek szolo,szitkom animációs sorozat,lelkiatyának mi a véleménye erről?
Melyeket lehet megnezni,es melyeket mindenképp nem?
Köszönöm es szép napot!
Azt hiszem, a műfaj önmagában nem elítélendő. Biztosan azért is írhatott erről valamilyen egyházi fórum, mert egyesekben megfogalmazódhatott, hogy esetleg egyenesen bűn ilyeneket nézni. Nem bűn, csak nem sok értelme van. Szerintem olyan szórakozási forma, amely nem sok épüléssel jár. Márpedig az efféle időtöltés nem kikapcsolódást jelent, hanem kiüresedést eredményez. Tehát, ha megkérdeznének, én nem ajánlanám ezeknek a nézését, de nem azért, mert bűn volna, hanem, mert nem épül rajta az ember. Dehát, tény, hogy sok hasonlóan értelmetlen időtöltéssel üresítjük ki magunkat, tesszük értéktelenné az időnket. Érdemes volna ezeket kerülni.
a vègidőkben élünk?
Igen, Krisztus óta. Hiszen Szent Pál így fogalmaz: "amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született..." (Gal 4,4). Tehát Krisztus óta már az idők teljességében élünk.
Miért van az, hogy a szertartási útmutatóban az apostoli szakaszok száma az kb: utolsó 3 évben más számot kaptak, mint korábban? pár szám eltérés van csak +2 vagy -2 de nem egyezik meg a korábbival. Ez engem, mint akii rendszeresen olvassa az apostoli szakaszokat zavar.
Az apostoli szakaszok számozásánál nincs olyan jelentős hagyomány, mint az evangéliumok esetében, ezért az előbbiekben - a logikátlanságok és átfedések miatt - több változtatás is történt az Apostolos könyv szerkesztésekor. Nem lett volna helyes elhagyni a szakasz-számok hagyományát, holott mivel a könyv nem folytatólagos szövegű, épp ezért akár el is maradhattak volna ezek a számok. Inkább pontosítások történtek, a meglévő logikát finomították a szerkesztők, és minden felolvasott rész külön számot kapott.
Az új számozás több könyv összevetése alapján, megfelelő átgondolással született meg, mindez pedig lehetővé teszi a szakaszok könnyebb, modern digitális adatbázisú kezelését is. Ez utóbbi nagyon lényeges szempont egyházmegyéink működő honlapjai kapcsán, ahol szintén megjelennek a napi szentírási szakaszok.
Ugyanakkor a szakaszszám mellett, amint modern görög kiadásokban is, könyvünk a mai egyetemes szentírási számozás (pl. 1 Kor 12,28-13,7) szerint (is) pontosan tartalmazza a napi szakaszt.
Tisztelt Lelki atya!
Mi az egyház álláspontja arról, hogy egyházi intézményekbe protekcióval felvesznek képzetlen dolgozót?
Helyteleníti.
Tisztelt Lelki Atya! Özvegy asszon mehet-e gyónni, áldozni? Köszönettel: János
Természetesen. Ez az életállapota semmiképp sem gátolja őt a szentségi életben.
Dicsőség Jézus Krisztusnak!
A lelkiatya mit gondol Bokor Attila Romzsa Tódor filmjéről? Hitelesnek látja?
Igen, nagyon szép és tartalmas film. Nekem nagyon tetszik. A részleteken nem érdemes fennakadni, például, hogy imádkozhatott-e Romzsa Tódor a mi máriapócsi templomunkban. De az ő vívódásai, küzdelmei, bátor kiállása és kitartása nagyon szépen kirajzolódik a filmben. Sok fiatalnak (és régebb óta fiatalnak is) érdemes megnéznie. Szép, követendő példát ad.
Kedves Lelkiatya! Az elkeseredettség és a félelem indított a levelem megírásához!!! 17 évesen férjéhez mentem Görög katolikus szertartás szerint! Hat hónap múlva elváltunk igazából azt se tudom miért házasodtunk össze és azt se tudom miért váltunk el 20 évesen megismerkedtem a jelenlegi férjemel ez a házaság már 25 éve tart 2 felnőt gyerek lett belőle lassan 6 éve hogy nincs közötünk szexuális együttlét Mivel feloldozást kaptam így járok gyóni, áldozni viszont nagyon félek hogy a halálos bűn állapotába járulok a szentségekhez és ebből a bűnből nincs kiút!!! Nincs feloldozás!!! Sokszor irigylem a nővérem egész életében egy kicsapongó életet élt Nincs Szentségi házasága Ő bármikor tudna Bűnbánatot tartani bármikor tudna gyóni,áldozni és ővé a mennyek országa!!! Pió Atya egyszer úgy fogalmazott hogy a válás útlevél a pokolba!!! Ettől a bűntől nem tudok meg szabadulni!!!! Hiába tartok bűnbánatot Hiába nem élünk házaséletet és nincs közötünk szexuális együtlét Mindenütt az jön elém hogy halálos bűn állapotába vagyok Ezerszer meg bántam az első házaságomat megbántam a vállásomat Ezerszer meg bántam hogy 20 évesen újra férjhez mentem azért mert ez alól nincs feloldozás ezt elviszem magamal az ítéletre!!! És olvasom itt hogy nem én vagyok az egyetlen aki ugyan így félelemben él.
Semmi nem indokolja, hogy Ön ne részesüljön a szentségekben, a szentgyónásban, az Eucharisztiában. Az első házassága minden bizonnyal érvénytelen volt, ha így beszél róla, hogy azt sem tudja, 17 évesen miért ment hozzá ahhoz a férfihoz, és ráadásul el is váltak nagyon gyorsan. Persze, ezt egyházi bíróságnak kell megvizsgálnia, de ha beadja az erre vonatkozó kérelmét, szerintem néhány hónap, de legföljebb egy jó félév alatt igazolodni fog, amit itt írok, hogy az Ön első házassága érvénytelenül volt megkötve. Tehát Ön szabad állapotú. Persze, ha újra van férje, és vele még nem kötöttek egyházi házasságot, akkor ez valóban akadálya volna a szentségi életnek, de ezért van az egyházi bíróság, hogy az ilyen eseteken segítsen. Viszont Ön azt mondja, hogy nincs Önök között testi kapcsolat. Ez is megoldás szokott lenni, hogy az újabb, csak polgári módon megkötött házasságban tartózkodnak a testi kapcsolattól. Mivel Önök így élnek, már ez is indokolja, hogy Ön részesülhet a szentségekben. Tehát már akár mától ezt megteheti. Ezzel együtt azt javaslom, minél előbb adja be a kérelmét az első házasságának vizsgálatára. Egyszerűen jelezze ezt a parókusánál/plébánosánál. Ezek után pedig, lehetőleg rendezzék a jelenlegi házasságukat. Nyilván nem kell lagzit csapni, csupán ketten, még két másik tanúval a templomban elvégzik az ehhöz szükséges imádságot. Ráadásul még arra is van lehetőség, hogy a férje tudta nélkül, templomi szertartás nélkül rendezzék a házasságkötést. Ezt hívják gyökeres orvoslásnak, amelyet a püspök adhat meg. Több féle módja is van annak, hogy a szentségi állapotát helyrehozza. Az Egyház igyekszik segíteni ezekben. De ismétlem, akár mától is részesülhet a szentségekben.
Kedves Lelkiatya! Különös kérdéssel fordulok Önhöz. Amennyire tudom, az erotikus gondolat lehet bűn, de nem mindig az. A gondolatok akkor bűnök, amikor ténylegesen beleegyezünk. Mi van akkor, ha valakinek erotikus gondolatai vannak valakiről és egy darabig nem is múlik el teljesen (mondjuk tart este, megjelenik éjszaka is) és nehezen szabadul tőle, de nem a bűnös vágy vezérli, hanem más? Konkrétan arra gondolok, amikor valaki azért gondol a testi együttlétre valakivel, mert fél a dologtól és stresszel. Olyan esetekre gondolok, amikor egyébként nem lenne bűn ez a testi egyesülés, csak még nincs itt az ideje. Tegyük fel, ha van egy menyasszony, aki, mivel házasságra készül, tudja, hogy egyesülni fog a vőlegényével majd annak idejében és nem provokálja most ezt a dolgot és nem irányíthatatlan vágyak miatt gondol rá, hanem azért, mert hirtelen félni kezd az egésztől, bűnt követ el vagy nem? Nem tudom, mennyire tűnik furcsának a kérdés, de még ha szereti is az ember azt, akit szeret, esetleg megjelenhet benne félelem és feszültség is, nem? Nem kitaláltam ezt a kérdést, a saját tapasztalatom ihlette, bár minden részletet nem szeretnék feltárni és nem szeretnék mindent pontosítani. A szerelem alapvetően jó dolog, a testi egyesülés jó dolog, de van valami ijesztő is abban, hogy azzal lesz "együtt" az ember, akire vágyik régen, aki neki olyan különleges, aki az egyetlen, van benne valami csodálatos és felfoghatatlan is. Az szerintem szintén hasonló, amikor az ember azt érzékeli, hogy közeledik ez az alkalom. Illetve, bizonyosan nem tudhatja, hogy hogy fog történni vagy mi fog történni, de a lehetőség, az alkalom, közeledik. Más dolog vágyni valamire és más dolog, amikor megtörténik. Én többször tapasztaltam, hogy amikor nagyon szerettem volna egy kegyelmet és nem volt biztos, hogy megkapom, vagy csak éppen megtudtam, hogy megkapom, akkor csak a vágyakozás volt bennem, de amikor közeledett az ideje, féltem is, mert akkor már jobban éreztem a "súlyát" és volt bennem egy bizonytalan bizonyosság. Amikor az ember tud valamit, érez valamit, vár valamit, de hogy az a valami igazán milyen lesz, az majd csak akkor derül ki. Szóval, a fent említett esetben bűnbe esik egy megijedt nő az erotikus gondolataival? Amikor megjelenik egy félelem, nem könnyű csak úgy kikapcsolni meg irányítani a gondolatokat.
Ez a kérdés abból származhat, hogy nagy általánosságban mindent bűnnek gondolunk, ami az erotikával kapcsolatos. Lássuk be, maga a szó is szinte bűnösnek tűnik. Pedig egyáltalán nem kellene, hogy így legyen. Az erotika is Isten ajándéka, gyönyörű dolog, mely éppen úgy, mint minden más isteni ajándék a maga helyén tud a saját rendjének megfelelően kibontakozni, de abból kiszakítva válhat ugyanannak kifordított változatává. Tehát a nászéjszakára gondolni egyáltalán nem bűn. Sem annak, aki például szállodát tart fenn, és berendezi erre a szobát, sem annak a szülőnek vagy nagyszülőnek, akinek a gyermeke, unokája készül az esküvőre. S természetesen a vőlegénynek és menyasszonynak sem bűn erre a nagyon izgalmas, valóban sok-sok ismeretlenséget hordozó, rendkívüli eseményre gondolni. Félni tőle nem kell, de természetes, hogy aki arra készül, abban rengeteg izgalom, bizonytalanság, ebből fakadó félelem is van. Nyilván ez a félelem sem bűnös dolog. Emberi érzés, melynek megvan a maga helye az életünkben. Sok mindentől visszatarthat, sok mindenre megtaníthat.
Mi az álláspontja az egyháznak a földönkívüliekkel kapcsolatban? Létezhetnek vagy sem?
Ez természettudományos kérdés, erről az Egyháznak nincsen tanítóhivatali állásfoglalása.
Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy Isten akkor se hagy magunkra minket a szenvedés idején ha mi elhagytuk Őt és bűnösök vagyunk? Most nagyon fáj minden és könyörögni kezdtem Hozzá hogy ne haragudjon hogy folyamatosan bűnöket követek el és ne hagyjon el! Onegirl
A hit talán éppen az, hogy fölfedezzük, fölismerjük, hogy Isten mindig velünk van. Még akkor is, amikor mi elhagytuk őt. Ő sohasem. Csak ebben az elhagyásos időszakban nem vesszük észre a jelenlétét, a fölkínált segítségét. De mindig ott van, mindig azonnal visszafogad, mihelyst őszintén bocsánatot kérünk. Sőt, még amikor nem is sikerül nagyon mélyen és őszintén bűnbánatot tartanunk, de legalábbis törekszünk rá, ő már azt is látja, észreveszi és értékeli. Higgyük el, hogy ő mindig szeret, mindig segít, mindig velünk van! Hatalmas lehetőség áll előttünk.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Holnap lehet még húst enni?
Sajnos, ritkán vagyok naprakész a válasszal. A görögkatolikusoknál idén február 16-án, hétfőn kezdődött el a nagyböjt. Ez szigorú böjti nap, nem csak húst nem eszünk, hanem semmi állati eredetűt. (A méz nem számít annak.) Ettől kezdve az előírás az, hogy szerdán és pénteken nem fogyasztunk húst. Hogy úgy mondjam, ez a minium. Ennél lehet azért odaadóbb böjtöt is tartani. Kérjük Isten áldását a böjtünkre, és minden lemondásunkat ajánljuk föl Jézusnak!
