Kedves Lelkiatya!
A görögkatolikus Szent Liturgiában hol van a rituális kézmosás helye? Régebben a Miatyánk elimádkozásánál volt, de újabban csak a püspöki Szent Liturgiákon látom, amely egészen máshol van a szent cselekmény során.
Ugyanolyan szerepe van-e a kézmosásnak, mint a latin rítus szerint? A tradicionális latin rítus szerint a pap a 25. zsoltárt szavalva megmossa ujjait, mely jelképezi a tisztaságukat, melyekkel résztvesznek az Áldozat bemutatásában: ?Ártatlanok közt mosom kezemet, és körüljárom oltárodat, Uram. Hogy halljam a dicséret szózatát, és hirdessem minden csodatetteidet. Uram, szeretem a te házad ékességét, és dicsőségednek lakóhelyét. Ne veszítsd el a gonoszokkal lelkemet, a vérszomjas emberekkel életemet. Kiknek kezéhez gonoszság tapad, jobbjuk telve van megvesztegetéssel. Én azonban ártatanságomban járok, ments meg engem, és
irgalmazz nekem. Az egyenes úton áll az én lábam, a gyülekezetben áldalak téged, Uram.? (Zs 25, 6-12)
A Novus Ordo miserítusban - ahol ugyancsak kötelező eleme a liturgiának a kézmosás - a következő imát mondja a pap: ?Mosd le, Uram, bűneimet, és vétkeimtől tisztíts meg engem.?
A görögkatolikus liturgiában a rituális kézmosás közben mond-e valamilyen imát a pap?
Üdvözlettel László
Ez nagyon érdekes dolog, mert a görögkatolikus liturgiában mi is ugyanezt a zsoltárverset mondjuk. A kézmosás pedig a proszkomídia elkezdése előtt van, mielőtt kézbeveszi pap a proszforát (oltárkenyeret, amelyből majd kivágja a Bárányt és a többi részecskét.) De az imádkozott zsoltárvers ugyanaz.
Régebben a görög Liturgiában is megmosta a kezét a pap, a Miatyánk után. De azt mondják, ez a latin rítus hatása, így aztán ma már egyre kevesebb helyen alkalmazzák. Csak a püspöki Liturgián van a szertartás közben is, de más helyen, a nagy bemenet előtt.
Kedves Lelkiatya! a keresztények háborúban való részvételéhez fűznék hozzá pár dolgot. Ha be kell látnunk, hogy egy bűntől sebzett világban élünk, akkor se kötelessége az államnak besoroznia engem, hogy más ártatlan életeket védjek. Igen. Az erőszakra felelni kell és az életet védeni kell, de nem úgy szeretném védeni, hogy miközben ismeretlen ártatlanok életét védem, a saját családomat tőlem kilométerekre senki sem védi, csak azért mert a politika elrendelte. Először mindenki védje a saját környezetét. De nem sakkbábúk vagyunk a világpolitika sakktábláján, akit egy vezető ide oda tologat. Itt hol lenne a szabad akarat? Az emberiség nem arra van berendezkedve, hogy 70 évet kényelembe éljen, hanem ha bűnös világban élünk, akkor ha 15 évet is élünk de maradjunk meg szentnek. Számomra a KEK nem támpont, egyedül a Biblia és Jézus kiskapukat nem ismerő evangéliuma a szent. A Horthy rendszerben vajon mit kapott volna az Egyház, ha ki meri mondani, hogy a keresztények háborúban való részvétele tiltott?
Újra jelzem, hogy ezt én merőben elméleti okfejtésnek érzem. Hála Istennek, nem kell mennünk a frontvonalra, hogy valóságosan el kelljen döntenünk, hogy mit is teszünk. Ha pedig - ne adja Isten! - mégis mennünk kell a frontra, ki-ki döntse el, hogy a szíve mit diktál, merre megy, a frontra vagy a hátországba.
Kedves lelkiatya!
Kérdésem nem egészen lelki jellegű. Arra lennék kíváncsi, hogy a görögkatolikus templomokban miért nincsen orgona? Majdnem minden római katolikus templomban van, de a görögkatolikusokban egyszer sem láttam, és sehol nem találtam az interneten kérdésemre választ.
Válaszát előre is köszönöm!
Erre a kérdésre több alkalommal is írtam gondolatokat. Könnyen megtalálhatja ezeket, a honlapunkon visszakereshetők. De még könnyebben megtalálja, ha a honlapunk keresőjébe beírja az orgona szót. Akkor ott több érvet is talál arra, hogy bizánci egyházunk miért nem használ orgonaszót.
Kedves lelkiatya, azon töprengtem hogy lehetséges e hogy Jézus egyszerre vigasztalja a fáradt édesanyát aki teljesen kikészülve veszekszik a sérült gyermekével és a gyermeket. Hogyan lehetne segíteni egy ilyen helyzetben lévő édesanyának aki egyértelműen szereti gyermekét de fáradt és kimerült? Mit tanácsolna az édesanyának és mit annak aki csak külső szemlélője és sajnálta őket? Az édesanya elmondása alapján bűntudata van és fél én próbáltam elmondani neki hogy az Úr látja a helyzetet és szereti őket és biztos vagyok benne hogy nem halálos bűn a kimerült anya ingerültsége. Mit gondol? Válaszát, tanácsát előre is köszönöm
A külső szemlélőnek azt tanácsolom, hogy igyekezzék osztozni az édesanyával ebben a nehézségében. Ha beszélget vele, bíztató, bátorító, elismerő szavakat mond neki - nyilván végtelenül fontos, hogy ezek őszinte szavak legyenek! - akkor ezzel sokat tud enyhíteni az illető nehézségein. Érdekes dolog ez, hogy néha semmitmondónak tűnő szavaink is tudnak gyógyítani, ha azok őszinte együttérzésből, igazi szeretetből fakadnak.
Az édesanyának azt mondanám, amit József Attila is, hogy Isten semmin sem csodálkozik. Ő mindenkinél, de mindenkinél sokkal megértőbb. Megértőbb velünk, mint mi saját magunkkal. Ennél az édesanyánál ez különösen is fontos, mert láthatóan ő szegény saját magát vádolja, pedig egyáltalán nem kellene. Hogy is volna halálos bűn, vagy egyáltalán bűn, amikor a tőle telhető legnagyobb szeretettel és türelemmel igyekszik segíteni a gyermekén, csak hát, elfogyott a türelme? Ki gondolna arra, hogy ilyenkor Isten szemrehányást tenne, hogy miért fogyott el a türelem?! Ez teljes képtelenség, ezt el kell felejteni, ilyen nincs. Isten végtelenül megértő. Szóval, semmi bűntudata ne legyen az édesanyának. Forduljon az Úrhoz nagy bizalommal, hogy segítséget kérjen. Minél bátrabban, minén nagyobb bizalommal kér segítséget tőle, annál nagyobb mértékben kap.
Talán még azt is mondanám ennek az édesanyának, hogy neki ezzel válik nagyon értékessé az élete. Valószínű, imát is kérnék tőle, hogy imádkozzék értem. A sokat szenvedő ember imája ugyanis jóval értékesebb. Már azzal, hogy szívéből szeretne segíteni neki, máris sokat segített. Persze, amit lehet, azt azért meg is kell tenni. S ami a legfontosabb: imádkozni kell érte. Sokat.
Kedves lelkiatya a bibliát olvasva azon gondolkodtam hogy a hit által üdvözül az ember (aki hisz és megkeresztelkedik az üdvözül) vagy a cselekedet alapján (Jézus példabeszédében éhezőnek enni adni a ruhátlant felruházni) vagy a kettőt együtt kell? Mi van azokkal akik a cselekedet gyakorolják, de nem hisznek? A hites barátom szerint csak a hit kell a jó cselekedet nem és ha nem hisz mindegy mit tesz elkárhozik. Szerintem a hit és a cselekedet együtt kell(a hit cselekedetek nélkül halott), de nem tudom hogy az irgalmasság testi és lelki cselekedeteit gyakorló nem hívő emberrel mi lesz. Önnek mi a véleménye ezekről?
Miféle hit az, amely nem mutatkozik meg a tettekben? "Ha szerettek engem, megtartjátok parancsaimat" - mondja Jézus (Jn 14,15). Vannak szekták, kisegyházak hívei, akik a hitet egyfajta nagyon erős meggyőződésnek tekintik. A megtérést is ehhöz kötik: ha elhiszed, hogy Jézus a megváltód, akkor meg vagy mentve. Ez roppant sekélyes, mélység nélküli, sematikus megközelítés. A hit nagyon összetett valóság. Még az sem állítható, hogy valaki egyszer átlépett a hit kapuján, "megtért", és attól kezdve nyert ügye van, minden szépen, keresztény módon fog történni az életében. A hit küzdelem, ajándék, feladat, állapot. Éppen ezen összetettsége miatt sem olyan egyszerű rámondani egy személyre, aki - bár nem imádkozik - sokat segít másokon, hogy ő hitetlen. Az ilyen ember kimondatlanul is hisz a szeretetben. Nem tudja, mi az, ki az, hogyan volna megszólítható, de lehet, közelebb áll a szeretet Istenéhöz, mint a vasárnapi templombajáró keresztény. Igen, mind a kettőre törekedni kell. A hit erősödésére és a Krisztus szerinti tettek megélésére egyaránt. A hívő embernek nagy nyereség, hogy ismeri Istent (már amennyire ez lehetséges), és tőle sok erőt kap, a vele való kapcsolat békét ad a lelkébe.
Kedves Lelkiatya! Az ökumenikus Isten tiszteletekről évente szoktak rendezni miért hagyják ki vagy épp miért maradnak ki a nagy testvéreink az Ortodox egyház? Nekem nagyon hiányoznak ezekről az ima hetekről!
Azt hiszem, helye válogatja. Van, ahol ők is csatlakoznak, de valóban vannak helyek, ahol ők ebből kimaradnak. Főként az orosz pravoszláv egyház ellenzi, hogy a papjai, hívei részt vegyenek rajta. Volt idő, amikor a katolikus egyház is ellenezte az egész ökumenikus mozgalmat, de mára ez nagyon sokat változott. Valószínű, hasonló érvek vezetik a legtöbb ortodox egyházi vezetőt, mint amelyek annak idején a katolikus egyházban is szerepet játszottak.
Tisztelt Lelkiatya!!!! Kaptam egy kedves kolléganőmtől egy linket mi szerint a Bibliába benne van reinkarnáció és a karma!!! Létezik e hogy volt elöző életünk??? Mi erről Tisztelendő úrnak a véleménye??? Lehet ebbe hinni vagy engedjem el??? Válaszát előre is köszönöm Ildikó!
Kedves Ildikó!
A Bibliában nincs szó reinkarnációról. Ez teljesen távol áll a bibliai emberképtől és a keresztény tanítástól. Isten az embert a maga képére és hasonlatosságára teremtette meg. Minden egyes embernek személyiséget ad, nem pedig pusztán valami bolyongó lelket, amely hol itt, hol ott bukkan fel egy-egy fölvett testben. Ezt a személyt személyesen szereti a Teremtő. Ezzel a személyes szeretettel nem tud mit kezdeni a lélekvándorlás tana. Márpedig ez a keresztény kinyilatkoztatásnak egyik legfőbb üzenete. Örüljünk, hogy minket szeret a mi Istenünk és mi is szerethetjük őt. Ezt a rendkívüli lehetőséget egyetlen vallás sem kínálja föl.
Dicsőség Jézus Krisztus! Tisztelt Lelki Atya!
A vőlegényemmel 5 hónap múlva szeretnénk összeházasodni. Én görög katolikus vallású vagyok, ő evangélikus, az esküvőt evangélikus templomban szeretnénk tartani úgy, hogy a lelkész és egy görög pap ad minket össze. Az lenne a kérdésem, hogy milyen teendőink vannak az esküvővel kapcsolatban, mert hallottam, hogy a görög katolikus egyház részéről engedélyt kell kérnem, illetve van rá esély, hogy ezt az engedélyt nem kapom meg?
A püspök engedélyéhez van kötve, hogy görögkatolikus esküvőt ne katolikus templomban ünnepeljenek. Rendkívüli helyzetben, indokolt esetben a püspök meg szokta adni ezt az engedélyt. Amire figyelni kell, hogy a két szertartást nem szabad keverni, nem szabad öszvért alkotni. Akkor valójában az egyik is, a másik is csorbul, szegényebbé válik. Ilyenkor az a rend, hogy ha megvan a püspöktől a hely alól való fölmentés, akkor a görögkatolikus pap levezeti a szertartást a saját rítusa szerint, és vagy közben - például az Evangélium elhangzása után - vagy jobb, ha a végén a protestáns lelkész szintén elvégzi azt, amit a saját egyháza szerint el kell végezni. Persze, áldást mondhat mindkét lelkész (áldásból sohasem elég...). Tehát a végén a lelkész igét olvas, prédikál, imát mond, áldást ad, majd a görkat pap befejezi a szertartást. Mindezt a jegyesoktatás során jól meg tudják majd beszélni az atyával. Ha esetleg nem a görkat. paphoz mennek jegyesoktatásra, akkor is minél hamarabb vonják be őt is ebbe a fölkészülési folyamatba.
Tisztelt Lelkiatya! Mi a véleménye a Szűzanya társmegváltóságáról? Több pápa elismeri annak, Ferenc pápa legutóbb kijelentette, hogy nem az. Ön mit gondol?
A Mária-tiszteletnek egy túlzó formája lehet. Talán van olyan jó megközelítés, amely ezt elfogadhatóvá teszi, nem tudom. Az bizonyos, hogy Mária, a teremtmény nem emelhető a teremtő isteni személyek sorába. Az ő közreműködése a mi megváltásunkban lényegileg más, mint az isteni személyeké. Ilyen értelemben nem tekinthető társnak. Ugyanakkor mi emberek is sokszor mondjuk, hogy Isten munkatársai vagyunk. Szent Pál is használja ezt a kifejezést (1Kor 3,9).
DJK! Tisztelt Lelkiatya! Úgy tűnik valóban isteni csoda történt. Sajnos engem egy négyéves rossz és hibás kezelés 100%-ban meddővé tett, ez december közepén derült ki. Sokkoló volt, amikor ez kiderült. Az orvosok szerint is hónapokra van szükség ahhoz, hogy teljes rendbe jöjjek és ismét termékeny legyek...
... Aztán mint húsvéti csoda történt valami. Húsvétvasárnap a feleségem tesztje pozitív lett. Nem akartuk elhinni. Ma, kedden csináltunk ismét egy gyorstesztet és egy megbízhatóbb, digitális tesztet is. Pozitív. Lehetséges? Nem akarjuk elhinni. Hogyan történhetett? Hogyan lettek olyan jók az értékeim, hogy megtörténhetett a fogantatás? Ez egy isteni csoda. Kedves Atya, kérem imádkozzon értünk, hogy a várandósság alatt minden rendben legyen és ne történjen semmi baj! Emellett kérem imái keretében adjon Ön is hálát Istennek ezért a csodáért, mert ez valóban az... (Kérem, ne jelenjen meg a teljes szöveg, de szerettem volna az egész történetet leírni)
Kedves Édesapa! Nagyon köszönjük, hogy leírta nekünk ezt a csodálatos esetet. (Mint látja, nem tettem közzé a részleteteket, csak a lényeget.)
Biztosíthatom, hogy nem csak én, de a közös olvasóink közül többen is fognak Önért imádkozni. Legalábbis én megkérem őket erre. Istennek legyen hála és dicsőség!
Krisztusban szeretett Lelkiatya!
Hogyan juthatunk el olyan bizalomra Isten iránt, hogy már nem kérdezzük tőbbet, hogy már nem vágyunk megérteni Őt, hanem ?csak? szeretni minden körülményben?
Köszönve: Lívia
Idővel.
Nem az eredmény a fontos, hogy megállapítsam: "Lám, már elértem!" - hanem az abba az irányba vezető út. Érdemes gyakorolni a ráhagyatkozást. Ezt lehet könnyű és nehéz helyzetekben egyaránt. Minél tudatosabb lelki életet él az ember, annál inkább kirajzolódik, megmutatkozik, hogy mit kell tenni egy adott helyzetben, hogyan lehet ráhagyatkozni Isten hatalmára és jóságára, ugyanakkor emellett mi az, amit nekem kell megtennem, az én felelősségem, Isten tőlem várja, hogy megtegyem. Szóval, az idő tanít minket, de csak akkor, ha tanulékony lelkek vagyunk, akarunk tanulni, akarunk előre haladni. Ilyen egyszerű!
Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy mi az üdvösség feltétele? Ha az atyával aki nálunk van nem jó a kapcsolat az már kizáró ok? A görög katolikus dogmatika és vallásról tudna ajánlani valami jó könyvet vagy honlapot ahonnan utána lehet nézni? Ha egy római katolikus inkább görög katolikus rendben szeretné a hitet gyakorolni azt megteheti úgy is hogy misére továbbra is a római katolikus templomba jár csak a hétköznapi életben követi inkább a görög katolikus modellt (böjt, imádság, ének és lelkiség)?
Az üdvösség feltétele Isten szeretete. Ez az egyetlen. Aztán, persze, ebből bontható ki a többi. Aki Istent szereti, annak embertársát is szeretnie kell. Aki Istent szereti, az szeret vele beszélgetni, vagyis imádkozni. Aki Istent szereti, szereti az ő titokzatos testét, az Egyházat. Sorolhatnánk még a következményeket. Ezek tehát következmények. A feltétel, az Isten szeretete.
Nyilván egy könyvből nem lehet kiolvasni az a sok gazdagságot, amit a keleti egyház kínál, él, továbbad. Az idei iskolaévben kezdtünk el egy sorozatot, amely sok mindent megmutat a keleti egyházunkról. Ezen a címen lehet róla többet megtudni: https://hd.gorogkatolikus.hu/Nyiregyhazara-koltozik-a-Keleti-teologia,-bizanci-lelkiseg-eloadassorozat,-meg-elobb-lehet-igy-a-kozvetites-2021-februar-23
Természetesen meg lehet tenni, hogy valaki vasárnaponként római katolikus misére jár, ugyanakkor szívesen foglalkozik a keleti egyház értékeivel, a görögkatolikus egyházunk gyakorlatának megélésével. De nem szabad sem összekeverni, sem versenyeztetni ezt a két hagyományt. Lehet tanulni ebből is, abból is. (Erről is szó van az említett előadásokon.) A nyitott lelkű ember mindenből tud tanulni.
Tisztelt Lelkiatya!
A Szentírásban nem értem tisztán a talentumokról szóló példabeszédet!
Be vallom a végét kicsit igazságtalannak látom (bár tudom hogy nem az ) Kérem segítsen nekem hogy a lehető leg tisztábban lássam ennek értelmezését! Sokat segitene!
Imáimba foglalom Önt ! Az Úr áldja! Ferenc .
Kedves Ferenc! Amikor igazságtalannak látjuk Isten magatartását, akkor nem Istennel van a baj, hanem a mi igazságérzetünkkel. Hiszen ő maga mondta: én vagyok ... az igazság (Jn 14,6). Nekünk csak nagyon töredékes fölfogásunk van az igazságról. Pontosan arra akar megtanítani minket Jézus, hogy tanuljuk meg az ő igazságát. A tékozló fiú történetében is igazságtalannak tűnik az apa magatartása. A szőlőmunkások kifizetésekor is mi más igazságot követnénk. Isten végtelen irgalma messze fölülmúlja a mi igazság fogalmunkat.
A talentumokról szóló példabeszéd lényege a gyarapítás, hogy Isten is elvárja tőlünk, hogy tegyük bele a tőlünk telhető legtöbbet a dolgainkba. A másik nagy tanulság pedig a végtelen bőkezűség. 5 talentum megduplázásért az az ember 10 várost kap, mérhetetlenül többet, mint ami szűkös értelmünkkel kiszámítható volna. Ennek a végtelen bőkezűségnek a másik oldala, amitől az ember megfosztja magát, ha nem követi Isten szavát!
Kedves lelkiatya azt szeretném kérdezni hogy mi lehet a dejavu élmények hátterében? Sok ilyen élményem van, de nem tudom hogy hova tegyem, mit jelent?
Ezt találtam róla. Érdemes elolvasni.
https://pszichoforyou.hu/deja-vu/
A debreceni tv-ben tegnap közvetített Püspöki Szent Liturgia valahol esetleg megtalálható?
Hamarosan elérhető lesz a honlapunkon keresztül.
