Kedves lelkiatya! Miképpen lehetséges az hogy Szűz Mária ilyen nagy tisztelettel van övezve, hiszen Jézus után született még fiú és lány gyerekei : benne van a Bibliában akkor már nem szűz utána csak Jézusig. Miért kell neki közben járni, Istenhez Krisztus által mehetek nem kell más közvetítő Pál is megirta. Nagyon félelem dús a katolikus egyház hívei, rettegnek nincs üdv bizonyossaguk. Ez elég szomorú.
Hogy ne részesítenénk kiemelt tisztelettel, hiszen ő hozta világra az Isten Fiát, őt választotta a Teremtő arra, hogy saját testével táplálja, karján hordozza, gyermekként fölnevelje, beszélni, járni, imádkozni tanítsa, stb. Ezek hatalmas dolgok! Ezért kezdettől fogva nagy tisztelete volt az egyházban. Hogy imáit kérjük, az is természetes. Egymást is szoktuk kérni, hogy imádsággal segítsük egymást. Éppen így van a már mennybe került szentekkel is. Ők is velünk vannak, figyelnek ránk, szeretnek bennünket. S minthogy szentek, ezért az imáik sokkal többet érnek, mint a még földön élő testvéreinké. Természetesen Mária s a szentek közbenjárása egészen más, mint amire Szent Pál utal, amikor azt mondja, hogy egy a közvetítő Isten és ember között: az ember Krisztus Jézus
(1Tim 2,5). Én nem félelmet tapasztalok a katolikus egyház hívei között, hanem elsősorban örömöt, hálát és szeretetet. Persze, sok gyarlóság is jellemez bennünket, ez valóban szomorú. De Isten irgalmas szeretete még nagyobb, ez viszont nagyszerű dolog.
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
?mennyivel könnyebb horoszkópot csináltatni, kineziológushoz menni és kártyát vetni, mint az égiekhez fordulni és várni a választ, ami vagy érkezik, vagy nem?
Bocsánat, hogy belekapaszkodom ebbe az idézetbe! De vigyázni kell, nekem majdnem munkaköröm volt. Számítógépen, interneten dolgoztam, s személyreszóló horoszkópokat kellett volna gyártani. Meg van a séma, elkérek pár adatot. Mit szeretnénk tudni: Szerelem, egészség, pénz stb. Nem nagy manőver úgy írni, mintha nekünk szólna, aztán megírom elküldöm fizetnek jön a pénz nekem...Benne voltam a meddig mehetek el...Gyóntatóim nem győztek figyelmeztetni. ?Az erdőbe medve van, ami támad, ne hitegessem magam, én esetleg megúszom, medve van és kész. ? Szerencsére nem kellett vállalnom, de sok minbenbe beleláttam. Emberek hiszékenységéből, jóhiszeműségéből való meggazdagodás!
De az égiekkel is kell vigyázni, ugyanis az embernek szabad akarata van. Pl: mikor Jézus is megkérdezni Bartimeus vakot, mit szeretne: Hát mégis, de megkérdezi, mert az ember kérése, beleegyezése kell esetleg a gyógyulásra, meghallgatásra.
Ilyenkor szerintem egy ha lehet közös lelkigyakorlat lenne a jó, mint mikor a fiú választás előtt áll, a lány aki szép, kedves, Istennek tetsző életű, vagy az Úr, aki szolgálatába hívja. Kétszer láttam ilyet. A lány egy hős volt előttem, mikor szembesült a vesztéssel, de mégis az Úr akaratát fogadták el.
A horoszkópok, kártya miatt írtam ezt le, ha Atya gondolja fórumtéma is lehet, mert nem kérdeztem, de ha valamit rosszul írtam, a korrigálást köszönöm!
Szilvi
Kedves Szilvi!
Köszönjük, hogy megosztotta velünk ezt a tapasztalatát. Valójában minden bűnre igaz, hogy nagyon könnyű belecsúszni, hisz az elején tetszetősnek hat, nem is tűnik olyan veszélyesnek, olyan ártalmasnak. Aztán egyre jobban lehúzza az embert a mélybe. Óvakodni kell már az első lépésnél, már a kísértő gondolatnál is, hogy soha ne tegyek olyat, amivel nem tudom az Istent dicsőíteni, amivel eltávolodnék tőle.
Tisztelt Lelkiatya!
Amióta a Hajdúdorogi Egyházmegyét metropóliai rangra emelték, Kocsis Fülöp püspök atya hol érsekként, hol metropolitaként, hol érsek-metropolitaként, hol pedig metropolita-érsekként van emlegetve. Szerintem az ő joghatósága alá tartozó papok is gondban lehetnek, hogy az istentiszteleteken hogyan kommemorálják a megyéspüspöküket. Azt tudom, hogy az Orosz Orthodox Egyházban jól láthatóan meg lehet különböztetni, hogy az egyes főpapok milyen "rendfokozatot" viselnek. A püspököknek sötét színű kamilavkájuk van sötét színű (fekete) fátyollal. Az érsekeknek is, de az ő kamilavkájukon már van egy kis kereszt. A metropoliták már fehér kamilavkát kapnak fehér fátyollal. Az ő kamilavkájukon szintén látható a kis kereszt. Hogy a többi helyi orthodox egyházban mi a gyakorlat, nem tudom. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel: Miklós
A többi ortodox egyházban is többféle gyakorlat él, nem általános szabály az, amit Ön az orosz gyakorlatról írt. A környező görögkatolikus egyházban is van egyfajta gyakorlat e téren, de az sem egységes. Nálunk a püspök atyák öltözködése nem változott a metropólia létrejötte óta. Egyetlen különbség a metropolitai omofor, amelyet Ferenc pápa adott át az új metropolitának. Világos rendelkezés jelent meg arról, hogy Atanáz atyát az általa vezetett egyházmegyékben kell említeni, Fülöp atyát pedig érsekként a saját főegyházmegyéjében, metropolitaként pedig egész Magyarországon. Hogy egyszer így, egyszer úgy szólítják meg, ez inkább egyszerűsítés, mert inkább furcsán hatna, ha állandóan érsek-metropolita atyának akarnák szólítani.
Kedves Lelkiatya!
Az egyházi rend szentségével kapcsolatban szeretném megkérdezni: csak a diakónust lehet áldozópappá szentelni? Tehát ahhoz, hogy érvényesen áldozópappá szenteljenek valakit, dogmatikailag szükségszerűen diakónusnak kell lennie?
Tamás
Igen, így van, csak diakónust lehet pappá szentelni. Az áldozópappá válás lépései közé tartozik, hogy előbb megkapja szép sorban a kisebb rendeket: felolvasó, alszerpap, majd a diakonátust, és ezek után lehetséges pappá szentelni. Ezen lépések között megfelelő időnek kell eltelnie.
Tisztelt Lelkiatya!
Azt szeretnem kerdezni hogy ha a romai katolikus vallasbol at szeretnek terni az ortodox vallasra,bunt kovetek el?Mivel hogy a ferjem ortodox,mi nem vagyunk templomban meg eskudve mert nekem van egy regi ervenytelenitett hazassagom(amire kertem az ervenytelenitest,de mar 4 eve varok es semmi valasz,sot amikor erdeklodtem azt mondtak hogy ,meg altak mert keves a tanum,hat mit akarnak ,hogy tegyek hamis tanukat?En oszinte voltam,de ha ez az en multam nincs mit csinaljak.)Nagyon szeretnem meg tudni az on velemenyet,mert nekem,ismerve a jelenlegi elethelyzetemet,egy jo ismeros katolikus pap,javasolta hogy ha nem adjak meg az ervenytelenitest,meg eskudhetunk az ortodox templomba.(a ferjem vallasaba) Kerem szepen,vilagositson fel engem ebben a problemaban!Elore is koszonom szepen valaszat!
Azt javaslom, hogy indítsa újra a korábbi házassága érvénytelenségének vizsgálatát. Nem szabad ilyen pert lezáratlanul hagyni. Erre most különösen is jó esélye van, mert Ferenc pápa új rendelkezést adott ki, amely serkenti a bíróságokat, hogy minél hamarabb végezzék el ezeket a vizsgálatokat, hogy ne nehezítsék a hívek helyzetét a jogi ügymenetekkel. Nem szükséges ahhoz áttérnie ortodoxnak, hogy szentségi házasságot létesítsen. Ha viszont a korábbi házasság érvénytelenségi vizsgálata elmaradna, Ön hiába térne át ortodoxnak, a korábbi szentségi kötelékének gátja akkor is megmarad. Tehát indítsa újra a vizsgálatot, akár másik plébánián keresztül, és ha megérkezik a lehetőség szerinti kedvező eredmény, akkor kössék össze az életüket az Egyház szentségi kötelékével.
Jó napot kívánok!
Kérdéseim a következők lennének: A bibliában olvastam a fenevad bélyegéről, ezt akkor kapja-e meg az ember, ha nem tartja meg a szombati pihenő napokat, hiszen a Mózes könyvében meg van írva, hogy szombat megtartása jel fog lenni Isten és ember között. Ha nem, akkor mi a fenevad bélyege?
Sokan azt mondják, a fenevad a világban van már, ki lehet az?
Bűn-e a maszturbáció?
Hogyan lehet meghallani a Szentlélek hangját?
Köszönöm a választ.
A Jelenések könyvében szereplő lények és tények nagyon sokféle értelmezést kaptak már az elmúlt kétezer évben. Nehéz lenne bármelyik értelmezést véglegesnek, egyetlen hitelesnek mondani. Mindenesetre az bizonyos, hogy ez a könyv sem a jövő események kiolvasására való. Hiterősítésként kaptuk, miként a teljes Bibliát. A Biblia nem természettudományos könyv és nem is történelemkönyv, amely akár a múltat, akár a jövőt mesélné el. Kivált félrevezető volna a Jelenések könyvében szereplő lényeket és tényeket azonosítani jelenkori dolgokkal. Az én egyéni értelmezésem szerint a vadállat jele az a seb, amelyet a bűn üt az emberen. Seb, amely elfertőződhet (az ember még bűnösebbé válik) akár halálos is lehet. Seb, amelyet gyógyítani kell, ápolni, gondozni (imádsággal, bűnbánattartással), s amelyet teljesen és végérvényesen az egyetlen gyógyító, Krisztus tud begyógyítani. Őrizkednünk kell, nehogy a vadállat megjelöljön, megsebezzen: ne kövessünk el bűnt.
A maszturbáció bűn: önző testi örömszerzés céljából kifordítja lényegéből az Isten csodálatos ajándékát.
A Szentlélek hangja nem testi füllel hallható, hanem lelki hallással. Minél többet imádkozik az ember, minél többet van csöndben, vagyis hallgat az Isten jelenlétében, annál inkább kifinomul ez a belső lelki hallása.
Kedves Lelkiatya!
Néhány hete feltettem itt egy kérdést, de még mindig nem találom rá a választ. Nem tudom, hogy megérkezett-e, vagy valahol "elveszett" út közben.
Röviden megismétlem a kérdésemet:
Amióta Debrecen lett a metropólia központja, azóta hál' Istennek egyre többször juthatok el püspöki liturgiára. Az egyik ilyen Szent Liturgia előtt a püspök atya két diakónusával az ikonosztázion előtt imákat végzett. A kérdésem az, hogy milyen imákat végzett? Van-e ennek köze, illetve megfeleltethető-e ez az ima valamilyen formában a tradicionális latin rítus lépcsőimájának, ahol a miséző pap a Júdica me kezdetű zsoltárt imádkozza felváltva a ministránssal, majd a Confiteort mondják el (előbb a pap, azután a ministráns); mintegy megtisztulásképpen a Szent Áldozat bemutatása előtt.
Van-e valamilyen előírás különben a görög katolikus Szent Liturgia előtt, hogy milyen imákat kell(ene) elvégeznie a papnak? (Itt most nem a különböző ruhadarabok felvétele közbeni imákra gondolok, hanem olyan imára, amelyben a pap lélekben is megtisztul, a bűneit, gyarlóságait megbánja, hogy méltóvá váljon a Legszentebb Áldozat bemutatására.)
László
Kedves László!
Minden bizonnyal igen hasonló imákról lehet szó. Ezeket az előkészületi imákat minden pap elmondja a Szent Liturgia előtt, csak általában magában, csöndesen, és nem az ikonosztáz előtt. Azért volna ott a helye, mert ezeknek a bűnbánati és kérő imáknak a sora azzal zárul, hogy meg kell csókolni a Krisztus és az Istenszülő ikonokat. Talán ez a részlet abban az időben került háttérbe görögkatolikus gyakorlatunkban, amikor sok helyen még - vagy egy bizonyos időszakban már - nem volt ikonosztázion.
A honlapunk liturgikus gyűjteményében elérhetők ezek az imák. Itt csak a legutolsót írom le, melyet már a királyi ajtóban kell mondani:
Uram, küldd le kezedet szent hajlékod magasságából. Erősíts meg engem ezen szolgálatodra, hogy elítélés nélkül állva félelmetes oltárod előtt, végezzem a vérontás nélküli áldozat bemutatását; mert tied a hatalom mindörökkön örökké. Amen.
A szentélybe való bemenetkor pedig: Isten, tisztíts meg engem bűneimtől és könyörülj rajtam.
Tisztelt Lelkiatya,
egyik (felnőtt) barátunk szeretne görög katolikusként megkeresztelkedni. Van erre mód?
Igen, természetesen. Ennek semmi akadálya nincsen. Keresse föl a legközelebbi vagy legkönnyebben elérhető görögkatolikus atyát, és szívesen áll rendelkezésére.
Kedves A.
Köszönöm, hogy ezt az ijesztő tapasztalatát is leírta. Nem is e balszerencsés kártyavetés miatt, hanem kifejezetten azért a figyelemfelhívástért, hogy mekkora félreértés, ha az imádságot ilyen buta eszközökkel akarjuk hatékonyabbá tenni, holott éppen gyöngítjük vele, s ráadásul a hitünket is, mert nem Istenre hagyatkozást fejez ki, hanem egyéb erőkkel való egyezkedést. Tehát ezek miatt mindenképpen kerülendő. Mindenkit óvok tőle.
Ha keresztény pszichológusokat keres, figyelmébe ajánlom ezt a címlistát:
http://w3.oli.katolikus.hu/upload/file/szakemberek_hozzajarultak.pdf
Tisztelt Lelkiatya!
Egy hete írtam Önnek, és szeretném megosztani, hogy azóta mi történt. Én vagyok az, aki tarot kártyából jósolt és egy férfival való kapcsolatot vázoltam, akivel én nagyon szeretném a továbbiakat, de ő nem keresztényi módon kívánja a kapcsolatot bonyolítani. Mint írtam, testi érintkezés nem történt meg, csak majdnem, mert nem akartam többet. Azóta nem találkoztunk, mivel ő másik országban lakik.
Azóta átimádkoztam a dolgot, és rájöttem, nem méltó olyan férfival kezdeni kapcsolatot, aki nem látja Jézust a másik emberben. Nem tudom, mennyire fogom tudni tartani magam, hiszen nemsokára megyek abba az országba és persze, hogy nagyon tetszik a rajongás, amivel ott körülvesz, és a többi férfitól is sokkal több visszajelzést kapok, pedig nem vagyok fiatal, csak abban az országban nem olyan szépek a nők. Szóval megpróbálok erős lenni és méltó Krisztushoz, a magyarsághoz, önmagamhoz és ehhez fogom kérni Asszonyunk Mária segítségét továbbra is.
A másik dolgot is szeretném megosztani Önnel. Még egyszer kísértést éreztem, hogy a jövőt faggassam kártya segítségével. Gyújtottam szentelt gyertyát, odatettem az olvasót, Mária képet és egy szentkoronás ezüstérmét, majd kértem Máriát hogy válaszoljon a kérdésemre a férfivel kapcsolatosan, de kérem, tudassa, ha mindez ellenére való. Majd húztam lapot, de nagyon-nagyon erős érzéssel irányított egy erő egy bizonyos laphoz. Legnagyobb rémületemre ez az ördög lapja volt!! Természetesen azonnal eltettem jó mélyre a kártyát, és nem is szándékozom elővenni többé! Holnap megyek gyónni. Megköszöntem Máriának, de a rózsafüzért is fogom imádkozni.
Bármilyen furcsa is levelem alapján, nem 16 éves gimnazista kislány vagyok, hanem egy munkájában nagyon sikeres nagymama, csak a párkapcsolat nagyon gyenge területe az életemnek, ez soha nem volt sikeres. Most Mária segítségével szándékozom ezen dolgozni. Továbbá szeretnék Öntől keresztény pszichológus nevet, elérhetőséget kérni, amennyiben ez lehetséges lenne. Nincs önbizalmam, nem hiszem el, hogy szerethető vagyok és ezért mindig mélyen aláválasztok.
Tudja Atya, mennyivel könnyebb horoszkópot csináltatni, kineziológushoz menni és kártyát vetni, mint az égiekhez fordulni és várni a választ, ami vagy érkezik, vagy nem. De mégis ez az út és csak ez. Azért írtam ilyen hosszan, hogy okulás legyek mások számára is, mennyire könnyű a világban rossz helyen keresni a válaszokat, és mégis mennyire mellettünk van az, aki mindig szeret.
Kedves A.
Köszönöm, hogy ezt az ijesztő tapasztalatát is leírta. Nem is e balszerencsés kártyavetés miatt, hanem kifejezetten azért a figyelemfelhívástért, hogy mekkora félreértés, ha az imádságot ilyen buta eszközökkel akarjuk hatékonyabbá tenni, holott éppen gyöngítjük vele, s ráadásul a hitünket is, mert nem Istenre hagyatkozást fejez ki, hanem egyéb erőkkel való egyezkedést. Tehát ezek miatt mindenképpen kerülendő. Mindenkit óvok tőle.
Ha keresztény pszichológusokat keres, figyelmébe ajánlom ezt a címlistát:
http://w3.oli.katolikus.hu/upload/file/szakemberek_hozzajarultak.pdf
Tisztelt Lelkiatya!Először is szeretném megköszöni az eddig adott válaszait a kérdéseimre nagyon sokat segített nekem és családomnak!!! Lenne még egy kérdésem ami nagyon aggaszt mint már írtam a férjemnek és nekem is van érvényes katolikus házasságunk a múltból érvényesitésre nem sok esélyt látnak az atyák, hogy kérhetnék én bármit is a Jó Istentől mikor bűnös párkapcsolatban élünk "házaság törés" a szentírás is azt mondja hogy nem lehet két úrnak szolgálni nem lehet bűnben és igazan egyszerre élni vagy a bűnben élünk vagy az Istenek élünk hogyan tudnék én ilyen házaságal istenek tetsző életet élni??? És legfőképp hogyan kérhetek én ilyen házaságal bármit is a jó Istentől Válaszát előre is köszönöm Ildikó
Kedves Ildikó!
Nagyon fontos megértenie, hogy bár az életállapota miatt valóban nem járulhat a szentgyónás és a szentáldozás szentségéhez, de azért Ön éppen annyira kedves az Istennek, mint bárki más, éppen annyira fontos tagja az Egyháznak, mint bármely templomba járó hívő. Nagy szomorúság, valóban, hogy így alakult az élete, de azért, ugye, van benne rengeteg öröm is. Ezeket is mind az Istentől kapja. Ne féljen tehát imádkozni, templomba járni, kérni az Istentől. Egyelőre nem lehet változtatni az életállapotán. De ha valaki, hát éppen a Jóisten az, aki ezt a legjobban megérti. Ön nem két úrnak szolgál, hanem lelki baleset történt az életében. Ezért, bizonyára valamilyen mértékben Ön is felelős, vagy esetleg a férje, akit szeret, de mindegy. A lényeg az, hogy Ön így is élhet, a lehetőségekhez képest, teljes életet. Imádkozzék sokat, járjon el templomba és hálás szívvel örvendezzék azoknak az ajándékoknak, amelyekkel a Jóisten Önt így is elhalmozza!
Tisztelt Lelkiatya!
Mostanában eléggé foglalkoztat a világ változása, fejlődése. Arra volnék kiváncsi, hogy Ön mit gondol erről a dologról, Isten és a Biblia szemszögéből persze. Kiváncsi vagyok, hogy vajon Istennek mi a szándéka a világgal, mint egésszel, most nem egyénekre gondolok.
Szükséges-e vajon a világ fejlődése, változása? Manapság rohamos léptékű fejlődést és változásokat élünk meg, gondolom ezt Ön is tapasztalja. Nekem eddig főként az volt a véleményem, hogy a fejlődés, itt most elsősorban technikai fejlődésre gondolok, másodsorban szellemi, erkölcsi fejlődésre(emberi jogok európai egyezménye, oktatás reformja stb.) mindenképpen káros, hogy jobb lenne visszatérni a múlthoz, de aztán rájöttem, hogy ez talán nem is lehetséges, de nem is kell. Mert lehet hogy ha már eljutunk egy bizonyos szintre, nem szabad nagyon visszalépni, hanem inkább azt kell tökéletesíteni, ésszel, ésszerűen továbbfolytatni, úgy, hogy mindenkinek a lehető legjobb legyen, nem pedig kizsákmányolóan (gyárak környezetszennyezése, olajipar, fák kivágása, bankszektor). Nyilván ez nem ilyen egyszerű. Biztos nem lesz a világ soha tökéletes, mint ahogy az emberek sem. De lehet, hogy a fejlődésre, változásra való hajlam, ösztön benne van az emberben, hisz ha nem lenne, akkor még mindig az őskorban élnénk. Tehát ez elég kétoldalú dolog, szükséges és törvényszerű a fejlődés, csak szerintem az kellene, hogy a szeretet vezérelje, akkor lehetne fenntartható fejlődés a világban.
Az ésszerűségre egy példa: az USA-ban könnyen kidobálják az élelmiszert, de a gazdasági válság idején ezt visszafogták, és spóroltak az emberek, és ez még tovább fokozta a válságot. Szomorú, hogy azért kell kidobálni az ennivalót, hogy pörögjön a gazdaság, miközben Afrikában nincs elég élelem és víz. Nem inkább az lenne a helyes, ha megbecsülnénk az ennivalót, és lehet hogy átmenetileg egy kicsit hanyatlana a gazdaság, de mivel visszafogottan élünk, ezért hosszú távon fenntarthatóbb lenne. Az a baj a világgal, hogy mindig többet akar az ember, sosem elég ami van. Nyilván ez viszi előre a fejlődést, csak mint mondtam, jó lenne, ha az emberek rájönnének, hogy ésszel és persze szeretettel kellene. Azért hiszem, hogy sok ember így gondolja, mint én, csak sajnos vannak érdekek, amik ezt elnyomják. De én azért teszem a tőlem telhetőt, hiába mondják sokan, hogy egy fecske nem csinál nyarat. Másik dolog, hogy mit gondol az orvostudomány fejlődéséről. Gondolok itt arra, hogy régen működött a szelekció, tehát az életképes egyedek maradtak életben, akár már a születéskor. De a modern orvostudománynak köszönhetően ma már (hála Istennek) sok olyan embert megmentenek, akiket régen nem lehetett volna (vérátömlesztés, transzplantáció). Vajon Istennek tetsző dolog ez? Melyik az erősebb: a természet vagy a szeretet törvénye?
Elnézést, ha egy kicsit hosszú lett az írásom, de mit gondol?
Tisztelettel: H.
A változás, a fejlődés törvényszerű. Ami él, az fejlődik. Egyrészt az egyes ember is testi, szellemi és lelki értelemben egyaránt, de fejlődik egy-egy család is, tehát a legkisebb emberi közösség. Ugyanígy a társadalom is és az egész emberiség. Amikor egy-egy tudományos fölfedezés történik, az mind a Teremtőt dicséri. Kellene is, hogy az ember ilyenkor hálát adjon. Néhány kutató ezt meg is teszi. Más kérdés, hogy az ember az önzése és mohósága miatt a fejlődést, a vívmányokat rosszra használja. Ezt nem volna szabad. Ezért is juthatott eleinte arra a gondolatra, hogy minden fejlődés káros, mert sok kárát is látnunk kell az utóbbi évtizedek, vagy évszázadok rohamos fejlődésének. Ezt igazából nem is lehet fejlődésnek nevezni, mert csak az fejlődés, ha valami fölfelé halad, egyre közelebb az Istenhez. Az, ha a fegyvereket tökéletesítik, az csak az emberiség romlásához, nem fejlődéséhez vezet. Az orvosi kutatás fejlődése is Isten áldása. Mindaz, amit az ember fölfedez, már benne van a világban. A Teremtő, hogy úgy mondjam, nem lepődik meg semmin, mindent tud előre. Csak az időben élő ember érzi úgy, hogy halad előre az eredményeivel.
Valójában minden ember legfőbb feladata a fejlődés, hogy önmaga fejlődjön, fölfelé haladjon, egyre közelebb kerüljön az Istenhez. Ha a keresztény kutatót, orvost, kétkezi mestert ez vezeti az életében, akkor az eredményeiért valóban hálát ad és dicsőíti vele az Istent. De minden egyes ember így van vele a saját munkája, a saját élete területén.
Kedves Lelkiatya!
Római katolikus vagyok, online válaszoló lelkiatyát keresve találtam erre a honlapra és nagyon sokat segített az Ön válaszainak olvasása, több kérdésemre is választ kaptam pl. a migránsok, a félelem, az Istennel való kapcsolat témakörében.
Két kérdésem lenne mégis, ami konkrét. Az egyik, hogy ma visszaestem egy két éve teljesen elhagyott bűnömbe, jósoltam magamnak tarot kártyából. Kértem Szűz Mária segítségét, hogy segítsen, óvjon az ártó lelkektől, és úgy adjon információt, hogy mit tegyek.
A másik kérdés szorosan idekapcsolódik, ugyanis egy férfival kapcsolatosan kértem információt, akivel megismerkedtem és én nagyon szeretném folytatni, de benne nem látok hajlandóságot a tartós kapcsolatra, csak a testire. Külföldi férfi, de katolikus hitben nevelkedett, vallását nem gyakorolja. Nem történt meg köztünk a teljes testi érintkezés, én nem akartam. Ez így is bűnnek számít? Meg fogom gyónni, de ha lesz még alkalom, eddig bizonyosan el fogok menni újra a férfival, hiszen az én koromban nem várhatok el olyan tisztaságot, tartózkodást egy férfitól, mint egy házasulandó fiatal. Ő 50 éves, én 40.
Atyám, az lenne a kérdésem, hogy mennyire siessek a gyónással, és tényleg az a kártyajóslás veszélye, hogy gonosz lelkeket hívhatunk le?
Válaszát előre is nagyon szépen köszönöm,
A.
Ha jól értem, imádkozni akart, csak ezzel a kártyajátékkal próbált ráerősíteni, mintegy választ kényszeríteni. Ne tegye! Talán egyszer elkövetni ilyen butaságot nem olyan vészes, de ha az ember rászokik, akkor valóban már kezd közeledni a mágiához, nevezzük azt akár fehérnek, akár feketének, ugyanaz. Aki pedig effélével foglalkozik, az bizony, megnyitja magát a sötét erőknek. Igen, gyónja meg, hogy ilyenbe belecsúszott. Bár, ismétlem, ez a cselekedet még önmagában nem annyira súlyos. A férfival való testi kapcsolata azonban igen. Keveset enyhít a dolgon, hogy nem mentek el a végső pontig. A testi szerelem csakis a házasságban lehetséges. A házasságra készülők testi vonzódása természetes, és egymás iránti szeretetük ilyen módon való kifejeződése is, megfelelő keretek között helyénvaló. De ez a házasság előkészülete. Amikor nem házasságra készülőkről van szó, akkor nem szabad a testi örömöt hörpölgetni. Azért nem, mert nagyon veszélyes. Hasonlóan a kártyavetéshez, az ember saját magát hálózza be. Nemde, Ön is már olyan helyzetbe került, hogy készül abba az országba, s máris ezekre gondol, talán vágyakozik is rá. Persze, nagyon erős tud lenni az ilyen vágy, behálózza az ember gondolkodását. Éppen ez az, ami méltatlan, ami nem tiszta, ami eltávolít az Istentől. Az is méltatlan, ha ez az úriember nem kíván tartós kapcsolatot létesíteni, csupán néhány éjszakára szóló örömet keres, erre pedig Önt, az Ön testét használja föl. És, mondhatjuk, viszont. Ennél sokkal több a testi szerelem. Felnőtt korban még inkább elvárható az önfegyelmezés.
Kedves Lelkiatya!
Arra kérem, ne jelenjenek meg soraim a nyilvános felületen, ...
Miért, miért , miért. A megbocsátás miért nem lehet olyan könnyű.
Ha már beszélt a plébánossal, hogy ez így nincsen rendjén, akkor kifejezetten kérem, beszéljen a feljebbvalójával is, az esperessel, de nyugodtan megkeresheti a püspököt is. (Csak ne névtelen levéllel, mert azzal nem lehet kezdeni semmit, az egyenesen a papírkosárban landol.) Ön szívén viseli az egyház, az egyházközsége sorsát. Ez nagyon helyes. Arra kérem, ne nyugodjon bele, tehát, hogy így mennek a dolgok. Természetesen fontos a békesség és a megbocsátás, de az egyház romlását sem nézhetjük tétlenül. Tény, hogy előbb a szívében kell békére lelnie, s csak utána láthat hozzá, hogy az egyházat is jobb irányba próbálja mozdítani. De meg kell tennie, ne halogassa! Imádkozzék az atyáért és a többi érintett személyért, és tegyen is lépéseket, hogy lehetőleg ne folytatódjék ez a dolog a plébánián.
Tisztelt Lelkiatya!Férjemmel igen szerény lakáskörülmények között neveljük két fiú gyermekünket húsz négyzet méter szoba és egy nagyon pici konyha az otthonunk több gyermeket vállalni már nem tudunk,a harmadik gyereket már lefektetni se tudnám mert annyi hely sincs a pici lakrészbe!!! Védekeztünk tehát kell!!! Hallottam a TCST MÓDSZERŐL amit a katolikus egyház elfogad de én ezt alkalmazni egyiket se tudom mert az én szervezetem elég rendszertelenül működik!!! Jelenleg gyógyszerel védekezünk de nagyon bánt hogy én ezzel a JÓ ISTEN ELLEN VÉTEK mit tegyek??? Válaszát előre is köszönöm!!!
A helyzetük valóban nem könnyű. Ilyen esetben kifejezetten az a felelős gondolkodás, ha megpróbálják tudatosan kezelni a gyermekáldást. Többféle módszer is létezik, amelyet az Egyház adott helyzetben különbözőképpen ítél meg. Ezt mindenképpen a lelkiatyával, gyóntató pappal, parókussal (plébánossal) kell megbeszélnie. Arra mindenképpen ügyelni kell, hogy abortív módszert semmiképpen se alkalmazzanak. Ezek ártatlan eszközöknek vagy megoldásoknak tűnnek, de a gyakorlatilag megfogant magzat életét oltják ki. Emberéletet megölni semmilyen körülmények között nem szabad.
Beszéljen tehát erről a kérdésről egy lelkiatyával. Adja Isten, hogy lakhatási körülményeik is minél hamarabb kedvező fordulatot vegyenek!
