kedves lelkiatya!
mit tegyek ha egy pap személyében találtam rá a szerelemre? már próbáltam levegőnek nézni vagy elfelejteni de nem ment kérem adjon tanácsot.
előreis köszönöm
Meneküljön ettől az érzéstől, mint a tűztől. Semmi boldogságot nem terem, csak nagy nagy lelki gyötrelmeket. Elhiszem, hogy megpróbálta a gondolatot elhessegetni, az érzést háttérbe szorítani, de lehet, azért is nem tudta, mert nem is akarta igazán. Kicsit jó érzésnek tűnik, bizsergető, kellemes. De ez teljesen félrevezető.
Az ember igenis tud ura lenni az érzelmeinek, ha igazán akarja. Meg kell értenie, hogy ez egy teljesen zsákutcába vezető út, amelytől a leghatározottabban el kell fordulnia. Ismétlem, sem békéje, sem boldogsága nem lesz, ha hagyja tovább élni, fejlődni ezt az érzést. Ha nem megy másként, költözzön el. Inkább kell ekkora áldozatot hozni, sem hogy az egész élete emiatt tönkre menjen.
Javaslom, hogy egyáltalán ne találkozzon, ne beszélgessen vele. Ne járjon az ő szentmiséire. Ezen kívül lehetőleg minél többet tartózkodjon társaságban. Ne legyen magányos, mert most a magány csak tovább fokozná ezt az érzését. Minél gazdagabb programokkal színesítse az életét. Ha lehet, barátokkal menjen el sok helyre. De ha az atya is ott van, akkor az csapda, akkor ne menjen el velük.
Határozottan ki kell gyógyulnia ebből a meddő emberi érzelemből. Természetesen imádkozzon is ezért. Az illető papért pedig egyáltalán ne imádkozzon, ezzel csak önmagát csapná be, és csak annál többet gondolna rá.
Én is imádkozom Önért, hogy sikerüljön.
Kedves Lelkiatya! Van két nagyon zavaró kényszerem. Az egyik: iszonyatos irigységet, haragot, keserűséget érzek, ha ölelkező, csókolózó párt látok. Én harminc éves férfi vagyok, még nem sikerült párkapcsolatot kialakítanom. A másik: úgy érzem, hogy az utcán jövő-menő emberek mind engem akadályoznak. Csoszognak előttem, elém állnak, vagy fellöknek. De tágabb értelemben is sokat agyalok azon, hogy az emberek milyen, számomra elfogadhatatlan dolgokat csinálnak. Nagyon aggasztanak ezek a bűnök, kérem, adjon tanácsot, hogy az imán túl hogyan tudnék tőlük megszabadulni? Köszönöm!
Kedves Testvérem!
Elhiszem, hogy sokat szenved emiatt, hogy nem akarja, és mégis fogságban tartják ezek a gondolatok. Én is szakemberhez fordultam, és a következő magyarázatokat adta:
Kényszergondolatok enyhe formában egészséges embereknél is előfordulnak. Ezek a lelki problémák esetén felerősödhetnek, így a magány, a társtalanság is felerősítheti ezt. A hosszabb ideig magányos ember éppen a magánya miatt haragudhat a többi emberre, főleg azokra akik nem magányosak.
Ezen a barátok, a közösség segíthet.
A kényszergondolat akarattól függetlenül jelentkező és visszatérő, kellemetlen gondolat, amely igen erős szorongást válthat ki. Az ilyen ember igyekszik elnyomni vagy más gondolattal semlegesíteni ezeket. Úgy érzi, hogy ez a gondolat ésszerűtlen, irracionális, de nem tud ellene tenni. A kényszerbetegség súlyossága eltérő lehet. Egyeseknél szinte észrevétlen maradhat, míg másoknál akár az egész napjukat kitöltheti, erős szorongást okozhat, vagy akár munkaképtelenné is teheti az érintettet.
A kényszerbetegség kezelhető. A leghatékonyabb kezelés a gyógyszeres terápia és a pszichoterápia.
A kényszergondolatok miatt érdemes felkeresni egy pszichológust aki a kényszergondolatok súlyosságát megállapíthatja, majd segíthet a gyógyulásban. A kísérő lelki panaszokon is tud segíteni a pszichológus.
Lehetőség szerint keresztény pszichológust javaslok!
Kedves Lelkiatya!
Én hajadon görög katolikus fiatal nő vagyok, a kedvesem elvált római katolikus férfi. Van-e lehetőségünk görög katolikus szertartásrend szerinti templomi esküvőre? Mindkettőnknek nagyon fontos lenne, hogy kapcsolatunkat Isten színe előtt erősítsük meg.
Köszönettel Brigitta
Kedves Brigitta!
Csak akkor van lehetőségük összeházasodni, ha a kedvese szabad állapotú. Erről meg kell bizonyosodni, és csak ebben az esetben lehetséges, hogy szerelmüket tovább erősítsék azzal a reménnyel, hogy összeházasodhatnak. Az illető kezdeményezze ezt a saját plébániáján. Többnyire egy hozzáértő lelkésszel való beszélgetés alapján már lehet sejteni, hogy az első házassága érvényesen volt-e megkötve, vagy sem. Természetesen erről a végső szót az egyházi bíróság mondhatja ki. Ha viszont arról születik bizonyosság, hogy ő érvényes házasság kötelékében él, akkor neki is másként kell keresnie az élete útját és Önnek is.
Tisztelt Lelkiatya!
Azt szeretném elpanaszolni, hogy a 2012-es évben önátkozást követtem el, ennek érzem most a súlyát. Félek, hogy nem szabadulok a terhétől. Nagyon kellemetlen ilyet bevallani, de amellett triszkadekafóbiában is szenvedek, a 13-as számtól való rettegésben, most épp ebben az évben járunk.Tudom, hogy ez nem hívő emberhez illő dolog, de mégis.Nem találom a lelki békémet, vádolom magamat, annak ellenére is, hogy ha tehetem elmegyek a templomba, főleg vasárnap.Sok-sok rossz nap követi egymást. Szeretném kérni a Lelkiatya tanácsát.
Előre is köszönöm. Tisztelettel. Beáta
Kedves Beáta!
Láthatóan elég világosan látja, hogy hol és mi a gond. Ismeri önmagát, a gyengeségét, betegségét. Ha így van, akkor világosan látja azt is, hogy a 13-as számnak semmilyen ereje, semmilyen hatalma nincsen. A félelem alaptalan, mégis nem úgy érzi, nem tud rajta úrrá lenni. Talán orvossal is beszélt már, aki elmagyarázhatta, hogy ez egyszerű fóbia, alaptalan félelem. Nagyon jól teszi, hogy eljár templomba. Rendszeresen áldozzon és gyónjon! A Szentség gyógyítani fogja. Ugyanakkor javaslom, hogy keressen fel pszichológust is, mert lehet, hogy egyedül nem fog tudni kikecmeregni ebből a gödörből.
Az ilyen jellegű fóbiák kezelésében a pszichoterápiának van elsőrangú szerepe. Fontos azonban, hogy a szakorvos hívő keresztény legyen, különben lehet, hogy a terápiája nem az Istenhez vinné közelebb, ami még rontana a helyzetén.
Lelkiatya! Kérdésemet a szerkesztőnek szánom, de sajnos több kérdésemre nem válaszolt...
A Magyar Kuríron megjelent, hogy melyik egyházmegyében kiket fognak idén pappá szentelni. Mi kis imaközösségünkben rendszeresen imádkozunk azokért a fiatal férfiakért, akik a papi hivatást választották. Meg lehetne tudni az idén szentelendő görög katolikus papnövendékek keresztneveit?
Üdvözlettel és köszönöttel:
Mihály
Nem régen volt szentelése Mihálynak. További szentelendők: Gábor és Miklós. Diakónus szentelésre készülnek: József, Péter, Tamás és Csaba.
Köszönjük imáikat.
Feltámadt Krisztus
kedves lelki atya szeretném meg tudni hogy milyen szükséges lépéseket kell tegyek annak érdekében hogy a kárpátaljai bazilita szerzetes rendbe tudjak szerzetesi életet élni előre is nagyon szépen köszönöm a tanácsát
Javaslom, hogy keresse fel Szabó Konstantin atyát. Ő Kárpátalján teljesít szolgálatot, és segítségére tud lenni, hogy felvegye a kapcsolatot az ott élő bazilita atyákkal. Telefonszáma:00/380/673122817
Kedves lelkiatya!
Szeretném megtudni:lehet-e római katolikusból görögkatolikus pap,
és mi a feltétele?
Ez a lépés általában nem lehetséges. Csak nagyon indokolt esetben lehet kivételt tenni. Akkor is csak abban akkor, ha az illető jól ismeri a bizánci rítust, abban nőtt fel, vagy már hosszú ideje gyakorolja.
Lelkiatya!
Kérdésem az lenne, hogy valamikor nem hívják-e meg valamelyik rendezvényükre a Tiszta Szívek Mozgalmát? Úgy gondolom, hogy az egyik legfontosabb keresztény értéket képviselik és élik meg.
Anna
Kedves Anna!
Köszönöm, hogy felhívta a figyelmünket erre a csoportra, akik a buzgó imaélet mellett elkötelezik magukat a házasság előtti szüzességre és a házasságon belüli tisztaságra. Reméljük, a mi görögkatolikus fiataljaink körében is egyre többen felismerik ennek csodálatos értékét.
Keressük az alkalmat a velük való kapcsolatfelvételre.
Kedves Lelkiatya!
Ha egy római katolikus nő (akinek mind két szülője az) hozzámegy egy görög katolikus férfihez, abban az esetben sem válthat rítust?
Köszönöm válaszát:Róza
Vegyes rítusú házasságkötés esetén az esküvő alkalmával egyszerű bejegyzéssel bármelyik fél felveheti a párja rítusát.
Kedves Lelkiatya!
A napokban nagyon sokat találkoztam agykontroll tanfolyamok és hasonló képzések reklámjaival. Több ismerősöm, kollégáim, akár vallásos barátaim vannak meggyőződve róla, hogy ez a módszer hatásos és az emberek hasznára válik és már gyermekeikkel is meg akarják ismertetni a rejtelmeit. Én, mint katolikus ember tudom, hogy káros, de sajnos nem tudom, hogy miért, hiszen én magam még nem próbáltam, és így még csak megmagyarázni sem tudom, hogy miért vagyok ellene. Kevésnek érzem, hogy tudom, mi a katolikus egyház álláspontja. Atya szerint mivel tudunk érvelni az agykontroll ellen?
Köszönöm.
Ildikó
Kedves Ildikó!
Több keresztény honlap is foglalkozik ezzel a kérdéssel. Az ezekben található írások csaknem mindegyikét olyan személyek írják, akik valaha gyakorolták az agykontrollt, de végül megszabadultak tőle. Talán ezek a leghitelesebb magyarázatok. Most csak egy címet írok ide, amelyre érdemes kattintani:
karizmatikus.hu/hitvedelem/teveszme-kritika-oesszefoglalo-irasok/209-agykontroll-kereszteny-szemmel.
A tévút lényege, hogy a módszer miközben rámutat, rávezet az eddig ki nem használt képességeink kiaknázására, nem vesz tudomást a bűnről, amitől egyedül az Isten szabadíthat meg. Azt ígéri, hogy képességeink helyes kihasználásával megszabadulhatunk tőle, mintegy helyettesítve az Istentől kapott megváltás természetfeletti ajándékát. Önmegváltással kecsegtet, ami Münchausen bárónak sem sikerült. Ráadásul azt is el akarja hitetni, hogy a felkínált állapotban az ember kapcsolatba léphet az Istennel. Holott az imádság, amely valóban képessé tesz bennünket arra, hogy kapcsolatba lépjünk Vele, az nem egy módszer, hanem szintén felülről kapott ajándék. Az agykontroll teljesen összekeveri a földi és a természetfeletti világot.
Valóban félő, hogy ha rendkívüli eredményeket elér, azt olyan szellemi erőkkel viszi végbe, amelyeknek semmi közük az Istenhez. Ő óvjon attól, hogy ilyenekkel szövetkezzünk, bármilyen kecsegtető is, amit kínálnak!
Kedves Lelkiatya!
Egy kérdéssel fordulok Önhöz: Sok helyen olvastam, hogy a rózsafüzér és az Oltáriszentség, a gyónás, mind út az üdvözülés felé. A férjem református, nem mond rózsafüzért, ők gyónni sem szoktak és az Oltáriszentségben sem tiszteli a jelenlévő Krisztust. Aggódom a lelki üdvéért? A református vallás annyira más, mint a római, vagy görög katolikus. A reformátusok hogy üdvözülnek?
Isten azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön (1Tim 2,4). Mindenkit más és más módon. Még a meg nem kereszteltek is eljuthatnak az üdvösségre, ha a saját lelkiismeretükre hallgatva élnek (Róm 2,14-16).
Aggódnia nem kell a férjének lelki üdvéért, de imádkoznia mindenképpen fontos, és beszélgetéseikben is sok szó essék az Istenről, az Ő szeretetéről, és hogy hogyan lehet abban minél előrébb haladni. A hitbeli különbségeikről is beszélgethetnek, de ott azzal a nagy nyitottsággal, hogy egymást ne megváltoztatni akarják, hanem inkább elfogadni. Igazán ezzel a nyitottsággal tudja Ön is a férjét közelebb hozni Krisztushoz, következésképp a Katolikus Egyházhoz.
Kedves Atya!
Kezembe akadt egy ortodox lelki vezető könyve, melyben a lelki gyermekeinek írt leveleit gyűjtötték össze. Az egyik levélben olvasom:
?Ami kérdésedet illeti: a fiúról, akinek édesanyja hozzád fordult, nem szabad megemlékeznie az egyháznak, mivel öngyilkosságot követett el. Annyit tehet érte, hogy adakozik. Az Úr pedig hatalmas és irgalmának nincs határa. Ha kedvet érez, küldjön alamizsnát egyenesen az aszkétáknak, akik éjjel-nappal imádkoznak, s akiknek könyörgéseit meghallgatja az Úr. Azt mondtad, hogy sok szerzetest ismer. Adja nekik az adományt, hogy ők osszák szét! Vagy adja az apácáknak. Ennél többet nem tehet a fiáért.?
(Hészükhaszta József: Az Isten megismeréséről, Bp., Odigitria-Jel, 2011., 180. old..)
Római katolikus kis közösségünkben beszélgettünk e tanácsról. Szó került az alamizsnáról, mint az egyház által javasolt bűnbánati cselekedetről, az irgalmasság testi cselekedeteiről, azok ?bűntörlő? ill. engesztelő hatásáról, no meg a szöveg kapcsán, az öngyilkosokért mondható szentmise kegyelmi hatásáról is.
E beszélgetés során derült ki számomra (számunkra), hogy közel sem látunk tisztán e kérdésekben.
Tisztelettel és szeretettel kérlek, hogy segíts értelmezni a fenti tanácsot!
Köszönettel: Sz.
József atya kijelentése nem arra vonatkozik, hogy az öngyilkosért nem szabad imádkozni ? ezt az álláspontot ma már az ortodox egyház sem vallja ? hanem, hogy az Egyház nem végezhet érte nyilvános megemlékezést. Ennek célja elsősorban az elrettentés és figyelmeztetés. A pap a Szent Liturgiában megemlékezhet róla, de nem hangosan. Igaz, e ponton is megmutatkozik a nyugati és keleti egyház nézetkülönbsége, mert ez utóbbi ennek gyakorlatában is szigorúbb. Az a tanács, hogy az alamizsnát egyenesen az aszkétáknak küldje el, s közben az Isten végtelen irgalmára utal, ez azt jelenti, hogy mégis van, aki imádkozzék ezekért az emberért is. Természetesen a hozzátartozók is imádkozhatnak, ugyanakkor mégis minden érintettnek érzékelnie kell, hogy rettentően súlyos dologról van szó. Nem kezelhető úgy a dolog, mint egy sajnálatos baleset.
Az öngyilkosság kapcsán az Egyháznak ma az az álláspontja, hogy a legtöbb esetben vélhető a pszichés zavarokra visszavezethető tudati bizonytalanság. Emiatt nem mérhető fel az öngyilkosságot elkövető valóságos felelőssége az elkövetés pillanatában. Azt is tudjuk, továbbá, hogy a klinikai halál beállta után az ember agyműködése még néhány percig nem áll le. Elképzelhető, hogy a szörnyű bűnt elkövető ezekben az utolsó pillanatokban bánja meg a vétkét, és így mégis megnyitja magát az Isten irgalma felé.
Az alamizsnáról. Annak elsősorban nem kiváltó szerepe van ? mint ez a nyugati egyházban szintén erőteljesebb hangsúlyt kap ? hanem Istenhez és az Egyházhoz még több szálon való kapcsolódást jelent. Akár közvetlenül a rászorulóknak, akár egyházi intézményen keresztül, vagy a szerzeteseknek nyújtva, ez mind lehetőséget ad arra, hogy az Isten irgalmas szeretetét gyakoroljuk. Ezek a cselekedetek kapcsolnak bennünket még szorosabban az Istenhez, és ezen Istenhez közeledés útján tudjuk mindazokat is közelebb vinni Hozzá, akiket a szívünkben hordozunk.
A megoldás tehát nem annyira kiszámítható, feltérképezhető ? ahogyan a nyugati lelkiség szereti kezelni ?, mint inkább átfogó buzdítást jelent a szorosabb Istenkapcsolatra, ahhoz mindenféle eszközt felhasználva.
Kedves Lelkiatya!
Kérem adjon tanácsot, hogy az alább belinkelt videót milyen lelkülettel kell fogadnia egy keresztény embernek. Véresen komolyan fel kell-e hördülnie rajta, hogy már megint Jézusunkat gúnyolják (mint ahogy én is tettem, mikor megláttam a cikk címét) vagy utólag egy csendes mosollyal annyit mondani: "bocsáss meg nekik Uram, mert nem tudják mit cselekszenek"? Nem tudom eldönteni melyik a helyesebb gondolkodás, válaszát előre is köszönöm: Anna
/Természetesen, ha nem találja megfelelőnek a link közzétételét itt, akkor ne tegye, Önre bízom./
Én inkább mulattam rajta. Olyan kandi-kamera felvételek ezek, ahol egy férfi Jézusnak öltözve csodákat tesz. (De minthogy első levelében Ön sem írta ide, én sem reklámozom.)
Kedves Lelkiatya!
A cél szentesítheti az eszközt?
Köszönettel:
Balázs
Az erkölcsileg jó cselekedet feltételezi egyszerre a tárgy, a cél és a körülmények jóságát. Ebben az összefügésben a cél az alany szándékát jelenti. Az alany rossz célja, szándéka megrontja a cselekvést, még akkor is, ha önmagában a tárgya jó (pl. csak azért imádkozik valaki, hogy mások lássák.)Viszont az önmagában helytelen cselekedetet (pl. hazugság) sem helyessé teszi a helyes szándék. A végcél nem szentesíti az eszközöket. Így pl. nem lehet szentesíteni egy ártatlan elítélését, mint a nép megmentésének
eszközét. A cselekvő célja tehát a rossz tettet még rosszabbá, vagy kevésbé rosszá teheti, de jó cselekedetté sohasem.
Vannak kettős hatású cselekedetek (dupplex effectus), melyekben egyszerre
bennük rejlik a jó és a rossz eredmény, hatás. Ezek kompromisszum
vállalására kényszeríthetik az embert, melyeket csak akkor lehet vállalni,
ha az alany szándéka, célja direkte csak a jóra irányul, a rosszat
mellékhatásként, mint a tett velejáróját, eltűri. (Mint a gyógyszerek is van mellékhatásuk.)
bevétele.)
Tisztelt cím!
Közvetlen a Lelkiatyanak lehet írni amit más nem lát?
Köszönöm
Ezt a felületet sem látja más, csak én, és ha ezt külön kérik, akkor nem jelentem meg a honlapon. De lehet írni közvetlenül is a lelkiatya@gorogkatolikus.hu címre.
a lelkiatya