Zsid 12,25-27; 13,22-25

Testvéreim! Vigyázzatok, el ne utasítsátok azt, aki szól! Mert ha azok nem menekültek meg, akik elutasították azt, aki a földön adott figyelmeztetést, mennyivel kevésbé menekülünk meg mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyből szól hozzánk. Akkor hangja csak a földet rendítette meg, most azonban ezt ígéri: Még egyszer megrendítem nemcsak a földet, hanem a mennyet is. A „még egyszer” pedig azok pusztulását jelenti, amik mint teremtett dolgok megrendülhetnek, hogy megmaradjanak a rendíthetetlenek. Kérlek benneteket, testvérek, fogadjátok meg e buzdító szót, hiszen csak röviden írtam nektek! Tudjátok, hogy Timóteus testvérünk kiszabadult, és amennyiben hamarosan megjön, meglátogatlak titeket vele együtt. Köszöntsétek vezetőiteket és mind a szenteket! Köszöntenek titeket a testvérek Itáliából. Kegyelem mindnyájatokkal! Amen.

Mk 10,2-12

Abban az időben a farizeusok odamentek Jézushoz, és megkérdezték: „El szabad a férjnek bocsátania a feleségét?” Próbára akarták ugyanis tenni, de ő így válaszolt: „Mit parancsolt nektek Mózes?” Erre azt mondták: „Mózes megengedte, hogy válólevelet írjunk, és elbocsássuk.” Jézus azonban így válaszolt: „Szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot. De Isten a teremtés kezdetén férfinak és nőnek alkotta őket. Az ember ezért elhagyja apját, anyját, a feleségéhez ragaszkodik, és ketten egy test lesznek. Ettől kezdve többé már nem két test, hanem csak egy. Amit tehát Isten összekötött, azt ember ne válassza szét!”
Otthon tanítványai ismét megkérdezték ugyanerről. Ezt válaszolta: „Aki elbocsájtja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség bocsájtja el férjét, és máshoz megy, házasságot tör.”

Anasztázia nagyvértanúnő

Római származású asszony, aki korán megözvegyült. Életéből nem sok részletet lehet pontosan megtudni. Az bizonyos, hogy gyógyszerkészítésnek szentelve magát sok jótékonyságot gyakorolt, s ezért nevezték el „Pharmakolitriának”. Valószínűleg Szirmiumban szenvedett vértanúságot Diocletianus keresztényüldözése idején, 304-ben. Ereklyéi részben a Tesszaloniki melletti Szent Anasztázia monostorban találhatók, azoknak egy másik részét pedig a római császári palotákba szállíttatták.