Zsid 4,1-13

Testvéreim! Nagy gonddal ügyeljünk arra – amíg fönnáll az ő nyugalmába való bemenetel ígérete –, hogy ebből közületek senki ki ne zárassék! Mert nekünk is hirdették az örömhírt, akárcsak nekik; de nekik nem használt a hallott szó, mivel nem léptek közösségre a hitben azokkal, akik meghallgatták. Mi viszont, akik eljutottunk a hitre, bemegyünk abba a nyugalomba, amint megmondotta: Így megesküdtem haragomban: „Nem fognak bemenni nyugalmamba”; jóllehet alkotásai készen voltak a világ teremtése óta. Egy bizonyos helyen ugyanis így szól a hetedik napról: És megpihent Isten a hetedik napon minden alkotómunkája után. Az imént idézett helyen viszont így: Nem fognak bemenni nyugalmamba. Mivel tehát még várható, hogy lesznek, akik bemennek oda, és mivel akiknek előbb hirdették az örömhírt, engedetlenségük miatt nem mentek be, egy napot ismét így jelöl meg: „ma”, amikor Dávid által annyi idő múlva így szól, ahogy az előbb mondtuk: Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg a szíveteket! Mert ha Józsue megadta volna nekik a nyugalmat, akkor később nem szólt volna egy másik napról. Következésképpen a szombati nyugalom még ezután vár Isten népére. Aki ugyanis bement Isten nyugalmába, maga is megpihent munkáitól, ahogy Isten is a magáétól. Igyekezzünk tehát bemenni abba a nyugalomba, hogy senki el ne essék az ehhez hasonló engedetlenség következtében! Isten igéje ugyanis élő és hatékony, élesebb minden kétélű kardnál. Behatol az elme és a lélek, az ízületek és a velő szétválásáig, és megítéli a szív gondolatait és szándékait. Nincs előtte rejtve teremtmény: minden mezítelen és födetlen szeme előtt. Neki kell majd számot adnunk.

Lk 21,12-19

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Óvakodjatok az emberektől, mert kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket! Átadnak a zsinagógáknak, és börtönbe vetnek titeket. Királyok és helytartók elé hurcolnak az én nevemért. Azért lesz ez, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne gondolkodjatok előre, hogyan védekezzetek! Mert olyan szájat és bölcsességet adok majd nektek, amelynek egyetlen ellenfeletek sem tud ellentmondani vagy ellenállni. Kiszolgáltatnak titeket szülők, testvérek, rokonok és barátok, és halálra adnak egyeseket közületek. Gyűlöletesek lesztek mindenki előtt az én nevemért, de egy hajszál sem vész el a fejetekről. Kitartásotokkal fogjátok megőrizni lelketeket.”

Patápiosz szentéletű atya

Szent Patapiosz egyiptomi származású volt, Tébában született. Remeteként sokáig a sivatagban élt, szülőhelyéhez közel, s életvitelében Remete Szt. Antalt követte. Minthogy híre messzire terjedt, rengetegen jöttek hozzá. Így azonban lehetetlenné vált a remeteélet folytatása, ezért idővel Konstantinápolyba ment, s ott telepedett le az egyiptomiak monostorában (a blachernai templom mellett). Itt halt meg a VIII. század elején. Sok csodát tett. Életrajzát – többek között – Krétai Szent András is megírta.