Gal 5,22-6,2

Testvéreim! A Lélek gyümölcse szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség és önuralom. Ezeket nem érinti a Törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, azok keresztre feszítették a testet szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. Ha a Lélek erejében élünk, akkor járjunk is a Lélek erejében! Ne legyünk dicsvágyók, vetélkedők, irigyek! Testvérek, ha valakit tetten érnek is valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel! És vigyázz magadra, nehogy kísértésbe essél! Egymás terhét hordozzátok! Így váltjátok majd valóra Krisztus törvényét.

Róm 14,19-23; 16,25-27

Testvéreim! Azokra a dolgokra törekedjünk, amelyek a békét és egymás építését szolgálják! Étel miatt ne rombold Isten művét! Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközéssel eszik. Jó tehát néha nem enni húst, nem inni bort, és semmi olyat nem tenni, amin testvéred megütközik. Meggyőződésedet tartsd meg magadban Isten előtt! Boldog, aki nem ítéli el önmagát azzal, amit helyesnek tart. Aki pedig kételkedik, elítéli magát, ha eszik, mert nem a hit alapján teszi. Minden, ami nem a hit alapján történik, bűn. Annak, akinek van hatalma arra, hogy megerősítsen titeket evangéliumom és a Jézus Krisztusról szóló igehirdetés értelmében – ama titok kinyilatkoztatása szerint, amely örök időkön át kimondatlan maradt, de most nyilvánvalóvá lett, és az örök Isten rendelkezése szerint a próféták írásai révén tudtul adatott minden népnek, hogy eljussanak a hitbéli engedelmességre –, az egyedül bölcs Istennek Jézus Krisztus által dicsőség örökkön-örökké. Amen.

Mt 11,27-30

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Atyám mindent átadott nekem, és senki sem ismeri a Fiút, csak az Atya, és az Atyát sem ismeri senki, csak a Fiú, és az, akinek a Fiú ki akarja nyilatkoztatni. Gyertek hozzám mindnyájan, akik elfáradtatok, és akik terhet hordoztok, és én megnyugvást adok nektek! Vegyétek magatokra igámat, és tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű, és nyugalmat találtok lelketeknek. Mert az én igám édes, és az én terhem könnyű.”

Mt 6,1-13

Így szólt az Úr: „Ügyeljetek, hogy jótéteményeiteket ne az emberek szeme láttára tegyétek, azért, hogy lássanak benneteket! Így semmi jutalom nem vár rátok mennyei Atyátoknál. Amikor tehát adakozol, ne kürtöltess magad előtt, mint a képmutatók teszik a zsinagógában és az utcán, hogy dicsérjék őket az emberek! Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te úgy adakozz, hogy ne tudja a bal kezed, mit tesz a jobb, hogy adakozásod titokban történjék, és Atyád, aki látja, ami titokban történik, nyilvánosan megjutalmaz! Amikor pedig imádkozol, ne tegyél úgy, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban meg az utcasarkokon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek! Bizony, mondom nektek: megkapták jutalmukat. Te pedig, amikor imádkozol, menj be a szobádba, zárd be az ajtót, és imádkozzál Atyádhoz, aki a rejtekben is jelen van! És Atyád, aki látja azt, ami titokban történik, nyilvánosan megjutalmaz. Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok! Azt hiszik ugyanis, hogy bőbeszédűségükért találnak meghallgatásra! Ne utánozzátok hát őket! Mert tudja a ti Atyátok, mire van szükségetek, mielőtt még kérnétek tőle. Ti így imádkozzatok: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved, jöjjön el a te országod, legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek! És ne vígy minket kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól! Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Amen.”

Szent Auxentiosz szentéletű atya

Szíriában született a IV. század végén, valószínűleg egy Addas nevű perzsa férfi fia. Konstantinápolyba költözött, ahol magas rangú katonatiszt lett. Nemsokára azonban megragadta a szerzetesi élet eszménye, s visszavonult a főváros közelében levő Oxia hegyére (442-ben). Innen származott a mellékneve: a „hegyen élő”. Nesztoriosz tévtanításának nagy ellenfele lett, de mivel nem volt elég jól tájékoztatva Eutükhész téveszméiről, ezért először nem fogadta el a monofizitákat elitélő Kalkedoni Zsinat rendelkezéseit. Anatoliosz pátriárkának azonban végül is sikerült meggyőznie őt. Aztán Khalkedon mellett a szinte elérhetetlen Szkopa hegyére vonult vissza. Szózomenosz ezt írta róla: „Ismeretes volt hittel teli ájtatossága, a barátok iránti buzgalma, mérsékletes élete, a levelek iránti szeretete, valamint mély tudása mind a világi, mind az egyházi irodalom terén. Szerény és tartózkodó volt viselkedésében, jóllehet barátságban állott a császárral és a császári udvarhoz tartozó emberekkel”. Bár áhítozott a magányra, később itt is még sok más remete kérte a lelki vezetését, de ő ott számukra sohasem épített monostort. Egy női monostor építéséhez ellenben hozzájárult a hegy tövében, amit Trikhinatiának neveztek el (az ottani nővérek melléknevéről, ami „zsákba öltözött”-et jelent). Ott is lett eltemetve 473. február 14-én bekövetkezett halála után.