1Kor 1,10-17

Testvéreim! Kérlek titeket, Urunk, Jézus Krisztus nevében, hogy mindnyájan legyetek egyetértők, és ne legyenek szakadások közöttetek, hanem egyazon gondolkodásmóddal és egyazon meggyőződéssel igazodjatok egymáshoz. Mert Khloé embereitől azt a hírt kaptam rólatok, testvéreim, hogy viszálykodás van közöttetek. Úgy értem, hogy mindegyikőtök így beszél: „Én Pál mellett vagyok”, „Én meg Apolló mellett”, „Én Kéfáshoz tartozom”, „Én meg Krisztushoz”. Hát Krisztust talán csak egy résznek juttatták? Talán Pált feszítették keresztre értetek, vagy Pál nevére keresztelkedtetek meg? Hálát adok [Istennek], hogy senkit sem kereszteltem meg közületek, csak Kriszpuszt és Gájuszt, nehogy azt mondhassa valaki, hogy az én nevemre lett megkeresztelve. Igaz, megkereszteltem Sztefanász háza népét is, de rajtuk kívül nem tudok arról, hogy mást is megkereszteltem volna. Mert nem azért küldött Krisztus, hogy kereszteljek, hanem hogy az evangéliumot hirdessem, de nem ügyeskedő ékesszólással, hogy Krisztus keresztje erejét ne veszítse.

Tit 3,8-15

Fiam, Titusz! Igaz beszéd ez. Azt akarom, hogy e dolgokat illetően szilárdan kiállj, hogy az Istenben hívőknek gondjuk legyen arra, hogy a jó tettekben jeleskedjenek! Ezek a dolgok jók és hasznosak az emberek számára. De kerüld az ostoba vitákat, a nemzetségtáblákkal kapcsolatos kérdéseket, a viszálykodást és a Törvény körüli csatározást, mert ezek haszontalanok és hiábavalók! A széthúzást gerjesztő embert kétszeri figyelmeztetés után utasítsd el! Tudod, hogy az ilyen ember elvetemült, bűnben él, és kimondta magára az ítéletet. Amikor elküldöm hozzád Artemászt vagy Tihikoszt, siess hozzám Nikopoliszba! Elhatároztam ugyanis, hogy ott töltöm a telet. Zénászt, a törvénytudót, és Apollót gondosan indítsd útnak, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt! De tanulják meg a mieink is, hogy jó tettekkel jeleskedjenek ott, ahol sürgős segítségre van szükség, nehogy terméketlenek maradjanak! Köszöntenek téged valamennyien, akik velem vannak. Köszöntsd azokat, akik szeretnek minket a hitben! A kegyelem legyen mindnyájatokkal!

Mt 14,14-22

Abban az időben Jézus látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve, és meggyógyította betegeiket. Amikor beesteledett, odamentek hozzá tanítványai, és mondták: „Elhagyatott ez a hely, és későre jár. Bocsásd el a népet, hadd menjenek a falvakba, hogy élelmet vegyenek maguknak!” Jézus azonban így szólt: „Nem kell elmenniük, ti adjatok nekik enni!” Ők azt mondták neki: „Nincs itt egyebünk, csak öt kenyerünk és két halunk.” Ő így szólt: „Hozzátok ide nekem azokat!” Majd megparancsolta, hogy a tömeg telepedjék le a fűre. Azután fogta az öt kenyeret és a két halat, föltekintett az égre, és megáldotta azokat. Ezután megtörte a kenyereket, odaadta a tanítványoknak, a tanítványok pedig a tömegnek. Mindnyájan ettek, és jól is laktak, a maradék darabokból pedig tizenkét kosarat szedtek tele. Mintegy ötezer férfi evett, az asszonyokat és a gyerekeket nem is számítva. Ezután nyomban kényszerítette Jézus a tanítványokat, hogy szálljanak bárkába, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a tömeget.

Mt 5,14-19

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van! Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat! Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. Mert bizony, mondom nektek, amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában. Aki pedig megtartja és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.”

Szent Makrina anya

Makrina, nagy szent Bazil nénje, szent családban született. Édesanyja nevelte és megtanulta a zsoltárokat imádkozni általa. Ügyes kezű leány volt, megtanult gyapjút fonni és szőni. Tizenkét éves korában szülei egy fiatal ügyvédnek jegyezték el. Vőlegénye azonban hamar meghalt. Ezután nem akart többet házasságról hallani. Otthon sokat segített a házi munkában, de fiatal testvérei nevelésében is. Atyja halála után anyjának támasza, és a családi ügyek intézője lett. Miután fiútestvérei felnevelkedtek, a leányok férjhez mentek, rávette anyját, hogy kezdjenek szerzetesi életet. A kolostorban, anya és leánya testvérek lettek. 373-ban meghalt az édesanya. Később a főpap testvéreinek is üldözéseket kellett kiállniuk. 379-ben Bazil érsek meghalt. Ez nagyon megviselte Makrinát. Ugyanebben az évben Gergely püspök testvére látogatta meg. Éppen az utolsó órákban volt. Gyöngesége ellenére is iparkodott vidám lenni. Mindketten nagyszerű beszélgetést folytattak a lélekről és feltámadásról. Másnap már nem nagyon beszélt, este pedig befejezte földi életét 379-ben.

Szent Diosz atya

Az atya a szíriai Antiochiában született. Keresztény szülei jámborságban neveltek. Ifjú korától szerzetes volt. Felsőbb utasításra Konstantinápolyba ment. Ott az őt nagyon tisztelő ifjú Teodóz császár költségén kolostort alapított. A kolostorban elöljáróként folytatta tovább a vezeklő életet. Ez annyira kedves volt Isten előtt, hogy kitüntette őt a csodatevés adományával. Amikor halálát közeledni érezte, bement a templomba imádkozni, utána összehívta szerzetestársait, elbúcsúzott tőlük, utasításokat adott nekik, imádkozott értük, és látomásban Isten angyalát látva örömmel ment át az örök életbe 430 körül.