1Kor 12,12-26

Testvéreim! Ahogy a test egy, és sok tagja van, de valamennyi a test tagja, és bár sokan vannak, mégis egy test. Ugyanígy Krisztus is. Hiszen az egy Lélek által mi is mindnyájan – akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok – egy testté lettünk a keresztségben: mindannyiunkat egy Lélek töltött el. A test sem egy tagból áll, hanem sokból. Ha ezt mondaná a láb: „Mivel nem vagyok kéz, nem vagyok a test része”, azért ugye még a testhez tartozik? És ha ezt mondaná a fül: „Mivel nem vagyok szem, nem vagyok a test része”, azért ugye még a testhez tartozik? Ha a test csupa szem, hol a hallás? Ha az egész test hallás, hol a szaglás? Márpedig Isten rendezte el a testben a tagokat, egyenként mindegyiket, amint jónak látta. Ha pedig valamennyi egy testrész volna, hol lenne a test? Így jóllehet sok tagból áll, mégis egy a test. Nem mondhatja a szem a kéznek: „Nincs rád szükségem”, vagy a fej a lábaknak: „Nincs rátok szükségem!” Ellenkezőleg, a test gyöngébbnek látszó részei nélkülözhetetlenek, és amelyeket a test tiszteletet nem érdemlő részeinek tartunk, azokat nagyobb megbecsüléssel övezzük, és amelyek ékesség nélkül valók, azok nagyobb tisztességben részesülnek, míg a látványosaknak nincs erre szükségük. De Isten alkotta így a testet – az alacsonyabb rendűt nagyobb megbecsülésben részesítve –, hogy ne támadjon szakadás a testben, hanem a tagok kölcsönösen gondoskodjanak egymásról. Így ha szenved az egyik tag, valamennyi vele együtt szenved. Ha dicséretben részesül az egyik tag, valamennyi vele együtt örül.

Mt 18,18-22; 19,1-2.13-15

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Bizony, mondom nektek: amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Bizony, mondom nektek azt is: Ha ketten közületek egyetértenek a földön mindabban, amit kérnek, meglesz nekik mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük.” Akkor odalépett hozzá Péter, és megkérdezte: „Uram, hányszor vétkezhet ellenem testvérem, hogy megbocsássak neki? Akár hétszer is?” Jézus azt mondta neki: „Nem azt mondom neked, hétszer, hanem még hetvenhétszer is.” Amikor pedig Jézus ezeket a beszédeket befejezte, elhagyta Galileát, és Júda határába ment, a Jordánon túlra. Nagy sokaság kísérte, ő pedig ott meggyógyította őket. Akkor gyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék, de a tanítványok megfeddték őket. Jézus azonban ezt mondta: „Engedjétek a gyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa!” Azzal rájuk tette kezét, és eltávozott onnét.

Szent Simon és János atyák

Mindketten Szíriából származó gazdag nemes emberek voltak. János nős volt, Simeon nőtlen. Jeruzsálembe mentek fel, hogy a szent keresztnek hódoljanak. A szent helyek annyira megihlették őket, hogy többé nem tértek vissza hazájukba. Szent Gerázim kolostorának szerzetesei lettek és szétválás nélkül együtt küzdöttek a Holt tenger közelében. Később Simeon Emeszába távozott és magát együgyűnek tetette. Az így kapott megcsúfoltatásokat, megvetéseket türelemmel viselte el. Így igyekezett eddig vezekléseit megkoronázni, Isten azonban bölcs szavakat adott ajkaira ás sok csodával dicsőítette meg alázatosságát. Békében hunyt el 590-ben. Társa, János atya a remeteségben maradt, Nem sokkal Simeon atya halála után ő is meghalt a Jordán pusztájában. Együtt kezdték a vezeklő életet, együtt is fejezték be, majdnem egy időben.