1Kor 15,29-38

Testvéreim! Mi értelme van annak, hogy többen a halottakra való tekintettel felveszik a keresztséget? Ha a halottak egyáltalán nem támadnak fel, miért keresztelkednek meg rájuk való tekintettel? És mi miért tesszük ki magunkat szüntelenül veszélynek? Nap mint nap a halállal nézek szembe. Ez úgy igaz, testvérek, mint az, hogy ti vagytok büszkeségem Krisztus Jézusban, a mi Urunkban. Ha csak emberi távlatokat figyelembe véve küzdöttem volna a vadállatokkal Efezusban, mi hasznom lett volna belőle? Ha nem támadnak fel a halottak, akkor „együnk-igyunk, hiszen holnap úgyis meghalunk”. Ne ámítsátok magatokat: „A jó erkölcsöt megrontja a rossz társaság!” Józanodjatok ki, ahogy illik, és ne vétkezzetek többé! Némelyek, úgy tűnik, semmiféle tudással nem rendelkeznek Istenről. Ezt azért mondom, hogy szégyenkezzetek. De – mondhatja valaki – hogyan támadnak fel a halottak? Milyen testben jelennek meg? Esztelen! Amit elvetsz, csak akkor kel életre, ha előbb meghal. És mit vetsz? Amit elvetsz, az nem a növény, ami majd kifejlődik, hanem csupán a mag, akár búzáé, akár valami másé. De Isten olyan „testet” ad neki, amilyet meghatározott, mégpedig minden egyes magnak a neki megfelelő „testet”.

Mt 21,23-27

Abban az időben, amikor Jézus bement a templomba, és ott tanított, odamentek hozzá a főpapok és a nép vénei, és megkérdezték: „Milyen hatalommal teszed ezeket? És ki adta neked ezt a hatalmat?” Jézus feleletül ezt mondta nekik: „Én is kérdezek tőletek valamit. Ha megfeleltek rá, én is megmondom, milyen hatalommal teszem ezeket. Honnan volt János keresztsége? A mennyből vagy az emberektől?” Azok így tanakodtak egymás között: „Ha azt mondjuk: »a mennyből«, azt fogja mondani: »Akkor miért nem hittetek neki?« Ha pedig azt mondjuk: »az emberektől«, félnünk kell a néptömegtől, hisz Jánost mindenki prófétának tartja.” Ezért ezt a választ adták Jézusnak: „Nem tudjuk.” Erre ő is válaszolt nekik: „Akkor én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.”

Szent Prokhorosz és apostoltársai

Szent Prokhorosz, Nikánor, Timon és Parmenász az apostolok által választott 7 diakónus közé tartozott. A jeruzsálemi egyház szegényeinek kiszolgálására választották őket. Prokhorosz Szent Péter főapostol tanítványa, János apostol útitársa, és Nikomédia első püspöke volt. Vértanúhalált halt Antiochiában, miután a pogányok agyonütötték. Szent Nikánort a zsidók ölték meg ugyanazon a napon Jeruzsálemben, amelyiken agyonkövezték Szent István első vértanút. Vele együtt öltek meg sok keresztényt is. Szent Timon az arábiai Bosztra városának volt a püspöke. Vértanúhalált halt ő is. Szent Parmenász apostol egyik elbeszélés szerint békében hunyt el, a másik szerint az apostolok szeme láttára szenvedett, és ők is temették el.