Róm 12,6-14

Testvéreim! A nekünk adatott kegyelem szerint különböző ajándékaink vannak: prófétálás a hitnek megfelelően, szolgálat a szolgálat szellemében, tanítás a tanítás érdekében. Aki buzdít, legyen bátorító; aki elöljáró, tegye odaadással; aki irgalmasságot gyakorol, tegye örömmel! A szeretet ne legyen képmutató! Iszonyodjatok a gonosztól, ragaszkodjatok a jóhoz! A testvérszeretetben legyetek egymás iránt gyengédek! A tiszteletadásban egymással versengjetek! Legyetek a szolgálatkészségben fáradhatatlanok, a Lélekben buzgók! Az Úrnak szolgáljatok! Legyetek a reményben örvendezők, a nyomorúságban béketűrők, az imában állhatatosak! A szentek szükségleteiben vállaljatok közösséget! Gyakoroljátok a vendégszeretetet! Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket; áldjátok, és ne átkozzátok!

Gal 5,22-6,2

Testvéreim! A Lélek gyümölcse szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség és önuralom. Ezeket nem érinti a Törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, azok keresztre feszítették a testet szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. Ha a Lélek erejében élünk, akkor járjunk is a Lélek erejében! Ne legyünk dicsvágyók, vetélkedők, irigyek! Testvérek, ha valakit tetten érnek is valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel! És vigyázz magadra, nehogy kísértésbe essél! Egymás terhét hordozzátok! Így váltjátok majd valóra Krisztus törvényét.

Mt 9,1-8

Abban az időben Jézus beszállt a bárkába, átkelt a tavon, és városába ment. Ott egy hordágyon fekvő bénát hoztak hozzá. Hitüket látva Jézus e szavakkal fordult a bénához: „Bízzál, fiam, megbocsáttattak a te bűneid!” Néhány írástudó erre azt gondolta magában: „Ez káromkodik.” Jézus látta gondolataikat, és megkérdezte: „Miért gondoltok rossz dolgokat szívetekben? Mi könnyebb? Azt mondani, hogy megbocsáttattak neked bűneid, vagy azt, hogy kelj föl és járj? Hogy pedig megtudjátok, hogy az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására!” - ezzel a bénához fordult: „Kelj föl, fogd ágyadat, és menj haza!” Az fölkelt, és hazament. Ennek láttán elcsodálkozott a tömeg, és dicsőítették az Istent, aki ilyen hatalmat adott az embereknek.

Lk 6,17-23a

Abban az időben Jézus megállt egy sík helyen. Vele volt tanítványainak nagy csoportja és hatalmas népsokaság egész Júdeából és Jeruzsálemből, valamint Tírusz és Szidón tengermellékéről, akik eljöttek, hogy hallgassák őt, és meggyógyuljanak betegségeikből; és akiket tisztátalan lelkek gyötörtek, meggyógyultak. Az egész tömeg igyekezett megérinteni őt, mert erő áradt ki belőle, és mindenkit meggyógyított. Ekkor tanítványaira emelte tekintetét, és így szólt: „Boldogok vagytok, ti szegények, mert tiétek az Isten országa. Boldogok vagytok, akik most éheztek, mert majd megelégíttettek. Boldogok vagytok, akik most sírtok, mert nevetni fogtok. Boldogok lesztek, amikor gyűlölnek titeket az emberek, amikor kirekesztenek és szidalmaznak, és kivetik neveteket mint gonoszat az Emberfia miatt. Örüljetek azon a napon, és ujjongjatok, mert íme, bőséges a jutalmatok a mennyben!”

Áthoszi szent Atanáz atya

Atanáz Trapezuntból származott, eredeti neve Abramiosz volt. Szülei istenfélő emberek voltak. Korán árvaságra jutott és mások gondoskodtak róla. Kiskorától kitűnt alázatosságával és önmegtagadásaival. Mivel vágyott a szerzetesi életre, Kisázsia egyik kolostorában szerzetes lett, Maléi szent Mihály vezetése alatt. Mindent megtett, pontosan úgy ahogy azt vezetője kívánta. A kolostori munkák után fennmaradó időben könyvek másolásával foglalkozott. Hegy év után lelki vezetője megengedte neki, hogy a hallgatag életet válassza. 900. év kezdetén, félve, hogy megválasztják elöljárónak, magához véve könyveit elment az Athosz hegyére. Itt a hallgatag szerzetesek között élt, mint egyszerű, Írástudatlan szerzetes, Még a nevét is megváltoztatta Barnabásra. Nem sokáig maradt rejtekben, híre messzire elterjedt, az emberek jöttek hozzá lelki tanácsért. Atanáz a későbbi Nikéforosz Fokasz császár segítségével kolostort alapított, amelyben ő lett az elöljáró. Sokan jöttek hozzá más országokból is, hogy kolostorában éljenek. Istentől megkapta a csodatevés adományát. Előre megtudva Istentől halála idejét, öntudattal várta azt. 1000-ben hunyt el.

Szent Lampász atya

Az atya fiatal korától a vezeklő életre adta magát. Irinopolisz városa mellett egy pusztai barlangban élt öreg koráig. Istentől a csodatevés adományában részesülve sok csodát tett életében és halála után is. A X. század körül élt és halt meg.