Róm 10,11-11,2a

Testvéreim! Így szól az Írás: Aki hisz benne, meg nem szégyenül. Nincs különbség zsidó és görög között, mert mindenkinek ugyanaz az Ura, aki bőkezű mindenkihez, aki segítségül hívja; ugyanis aki segítségül hívja az Úr nevét, üdvözül. De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hittek? Hogyan is higgyenek abban, akiről nem hallottak? Hogyan hallják meg anélkül, hogy valaki hirdeti? Hogyan hirdessék, ha nem kaptak rá küldetést? Amint meg van írva: Milyen kedves azok jövetele, akik jó dolgokat adnak hírül! De nem mindenki engedelmeskedett az evangéliumnak. Izajás ugyanis ezt mondja: Uram, ki hitt a mi üzenetünknek? A hit alapja a hallás, a Krisztusra vonatkozó beszéd meghallása. De kérdem én: talán nem hallották? Ellenkezőleg: Az egész földre elhatolt a hangjuk, és a földkerekség széléig a beszédük. De kérdem én: Izrael talán nem értette meg? Először is Mózes ezt mondja: Olyasvalakire teszlek benneteket féltékennyé, akik nem az én népem, egy értetlen népre haragítlak meg titeket. Izajás pedig olyan merész, hogy így szól: Megtaláltak azok, akik nem kerestek, s megjelentem azoknak, akik nem tudakozódtak utánam. Izraelt illetően pedig így szól: Egész nap kitártam karomat egy engedetlen és ellenszegülő nép felé. Azt kérdem tehát: elvetette Isten az ő népét? Szó sincs róla! Hiszen én is izraelita vagyok, Ábrahám utódai közül, Benjámin törzséből. Isten nem vetette el a népét, amelyet előre ismert.

Ef 2,4-10

Testvéreim! Az irgalomban gazdag Isten az ő nagy szeretetéért, amellyel szeretett minket, akik holtak voltunk a vétkek miatt, életre keltett Krisztussal együtt – kegyelemből üdvözültetek! –, és vele együtt feltámasztott, és a mennyekbe ültetett Krisztus Jézusban, hogy az eljövendő korszakokban megmutassa kegyelmének túláradó gazdagságát irántunk való jósága révén Krisztus Jézusban. Kegyelemből üdvözültetek a hit által: nem tőletek van, hanem Isten ajándéka ez; nem cselekedetek alapján, hogy senki se dicsekedhessék. Az ő alkotása vagyunk tehát, akiket Krisztus Jézusban jó cselekedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített Isten, hogy azok szerint éljünk.

Mt 9,9-13

Abban az időben Jézus útközben meglátott egy Máté nevű embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: „Kövess engem!” Az fölkelt, és követte. Történt pedig, hogy amikor később vendégül látta házában, íme, sok vámos meg bűnös jött oda, asztalhoz telepedett Jézussal és tanítványaival együtt. Ezt látva a farizeusok megkérdezték tanítványaitól: „Miért eszik mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus meghallotta, és így szólt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot«. Hisz nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.”

Lk 8,27-39

Abban az időben, amikor Jézus a gadarénusok vidékére jött, egy férfi jött eléje a városból, akiben ördögök voltak, és már régóta nem vett fel ruhát, sem házban nem lakott, hanem sírboltokban. Amikor meglátta Jézust, leborult előtte, és hangosan felkiáltott: „Mi közöm hozzád, Jézus, a magasságbeli Isten Fia? Könyörgök, ne gyötörj engem!” Mert parancsolt a tisztátalan léleknek, hogy menjen ki az emberből. Ugyanis az már régóta hatalmában tartotta, láncokkal kötözték meg, és bilincsekben őrizték, de elszaggatta a kötelékeket, és az ördög a pusztába űzte. Ekkor Jézus megkérdezte tőle: „Mi a neved?” Ő pedig azt mondta: „Légió”, mert sok ördög szállta meg. Ezek arra kérték, ne parancsolja meg nekik, hogy a mélységbe menjenek. Volt ott egy nagy disznókonda, a hegyen legelészett. Megkérték, engedje meg, hogy azokba menjenek. Megengedte nekik. Az ördögök erre kijöttek az emberből, és megszállták a disznókat, mire a konda lerohant a lejtőn a tóba, és belefulladt. Amikor a kondások látták, hogy mi történt, elfutottak, és hírül vitték a városba és a tanyákra. Az emberek kimentek, hogy lássák a történteket. Amikor Jézushoz értek, ott találták azt az embert, akiből az ördögök kimentek: felöltözve és ép ésszel ült Jézus lábánál, és megijedtek. Azok pedig, akik látták, elbeszélték nekik, hogyan szabadult meg az ördögtől megszállott. Ekkor a gadarénusok földjének egész lakossága arra kérte őt, hogy menjen el tőlük, mert nagy félelem vett erőt rajtuk. Ő pedig beszállt a bárkába és visszatért. Az a férfi pedig, akiből kimentek az ördögök, kérte, hogy vele lehessen. Jézus azonban elbocsátotta ezekkel a szavakkal: „Térj vissza házadba, és beszéld el, milyen nagy dolgot tett veled az Isten!” Az be is járta az egész várost, és elhíresztelte, milyen nagy dolgot tett vele Jézus.

Szent Máté apostol és evengélista

Eredetileg Lévinek hívták. Atyja Alfeus volt. Lévi Kafarnaumban élt, vámszedő volt. Egyszer Jézus, elhaladva a vámszedő asztal mellett, Lévit apostolának hívta. Ő azonnal követője lett Jézusnak. (Mt 9,9) Neve az apostolok jegyzékében mindenütt szerepel. Az apostolok szétoszlása után a hagyomány szerint Palesztinában, Szíriában, a médeknél, Perzsiában, Indiában és Etiópiában hirdette az evangéliumot. Életéről biztosat nem tudunk. Szintén a hagyomány szerint tűzhalállal szenvedett vértanúságot Kr.u. 60 körül. Neki köszönhetjük az első hiteles evangéliumot. A legjobban ő mutat rá arra, hogy az ószövetségi jövendölések Jézus Krisztusban teljesedtek be.