1Tessz 4,1-12

Testvéreim! Kérünk és buzdítunk titeket az Úr Jézus nevében, hogy amint tőlünk tanultátok, miként kell Istennek tetsző módon élnetek – s amint éltek is –, ebben jussatok még előbbre. Hiszen tudjátok, hogy milyen rendelkezéseket adtunk nektek az Úr Jézus megbízásából. Az ugyanis Isten akarata, hogy megszentelődjetek; hogy tartózkodjatok a paráznaságtól; hogy mindenki szentségben és tisztességgel tudja uralni testét, nem buja szenvedéllyel, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent; hogy senki se használja ki és ne csalja meg testvérét ebben a dologban, mert bosszút áll az Úr mindezekért, ahogy már korábban is megmondtuk nektek, és kérve kértünk titeket. Mert Isten nem tisztátalanságra hívott meg minket, hanem megszentelődésre. Következésképpen aki ezeket az utasításokat megveti, az nem embert vet meg, hanem Istent, aki Szentlelkét adja nektek. A testvéri szeretetről nem szükséges írnom nektek, hiszen titeket Isten tanított az egymás iránti szeretetre; és mivel gyakoroljátok is ezt minden testvér iránt egész Makedóniában. Buzdítunk hát benneteket, testvérek, hogy ebben jussatok még előbbre, és arra törekedjetek, hogy csendesen éljetek, a magatok dolgát tegyétek, és saját kezetekkel dolgozzatok, ahogy elrendeltük nektek. A kívülállók iránt illendően viselkedjetek, és ne szoruljatok rá senkire!

Lk 11,42-46

Ezt mondta az Úr a hozzá jövő zsidóknak: „Jaj nektek, farizeusok! Mert tizedet adtok a mentából, a rutából és minden veteményből, de semmibe veszitek az Isten ítéletét és szeretetét. Ezeket meg kell tenni, és azokat sem szabad elhanyagolni. Jaj nektek, farizeusok, mert szeretitek a főhelyeket a zsinagógában és a köszöntéseket a piacon! Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok! Mert olyanok vagytok, mint a jeltelen sírok: az emberek fölöttük járnak, és nem tudják.” Erre a törvénytudók közül az egyik ezt válaszolta: „Mester, ha ezeket mondod, minket is gyalázol.” Ő pedig ezt mondta: „Jaj nektek is, törvénytudók, mert az emberekre elviselhetetlen terheket raktok, magatok azonban egy ujjal sem érintitek a terheket!”

Szent Abdiás próféta

Abdiás (héberül Isten szolgája) a negyedik az ún. „kis” próféták sorában. Életéről semmi bizonyosat nem tudunk. Működésének ideje vitás. Egyes magyarázók szerint Krisztus előtt a IX. században élt, Jóram júdabeli király idejében. Valószínűbb vélemény szerint Kr.e. 500 körül működött. Könyve egyetlen fejezetből, 21 versből áll. Edom végpusztulását jövendöli meg és az Úr világuralmát hirdeti.

Szent Barlaam vértanú

Szentünk a szíriai Antiochiában született. Idősebb korában fogták el keresztény hite miatt, Dioklécián császár alatt. Mivel nem akart a bálványoknak áldozatot bemutatni, megkínozták, majd pogány templomba vitték, kezébe égő szenet helyeztek tömjénnel, hogy el nem viselve a forró szén kínját, önkéntelenül mutasson be áldozatot a bálványoknak. Barlaam addig tartotta erősen kezeiben a szenet, amíg ujjai el nem égtek. Ilyen bátor hitvallás után ölték meg kínzói (304 körül). Nagy szent Bazil és Aranyszájú szent János dicsőítő beszédet mondtak a szent vértanúról.