1Tessz 4,18-5,10

Testvéreim! Vigasztaljátok egymást ezekkel a szavakkal! Az időpontokról és alkalmakról nem szükséges írnom nektek, testvérek, mert magatok is pontosan tudjátok, hogy az Úr napja úgy jön el, mint éjjel a tolvaj. Amikor azt mondják, „Béke és biztonság van”, akkor tör rájuk hirtelen a pusztulás, mint a várandós asszonyra a vajúdás, és nem fognak megmenekülni. Ti azonban, testvérek, nem vagytok sötétségben, hogy az a nap tolvajként lephetne meg titeket. Ugyanis valamennyien a világosság és a nappal fiai vagytok. Nem vagyunk az éjszakáé, sem a sötétségé. Akkor hát ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok! Akik alszanak, éjjel alszanak, és a részegeskedők éjjel részegeskednek. Mi azonban, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok! Vegyük magunkra a hit és a szeretet mellvértjét, és sisak gyanánt az üdvösség reményét! Mert Isten nem haragra szánt minket, hanem az üdvösség elnyerésére Urunk, Jézus Krisztus által, aki meghalt értünk, hogy akár ébren vagyunk, akár alszunk, vele együtt éljünk.

Lk 11,47-12,1

Ezt mondta az Úr a hozzá jövő zsidóknak: „Jaj nektek, mert síremlékeket építetek a prófétáknak, noha atyáitok ölték meg őket. Ezáltal tanúsítjátok, hogy helyeslitek atyáitok tetteit, mert azok megölték őket, ti pedig a síremlékeiket építitek. Azért mondta az Isten bölcsessége is: prófétákat és apostolokat küldök hozzájuk, de közülük némelyeket megölnek, és másokat elüldöznek, hogy számon lehessen kérni e nemzedéktől minden próféta vérét, amelyet kiontottak a világ kezdetétől, Ábel vérétől Zakariás véréig, aki az oltár és a templom között veszett el. Igenis, mondom nektek, számon fogják kérni mindezt ettől a nemzedéktől. Jaj nektek, törvénytudók! Mert elvettétek a tudás kulcsát, magatok nem mentetek be, a bemenőket pedig megakadályoztátok.” Miután ezeket mondta nekik, az írástudók és a farizeusok nagyon felháborodtak, és sok mindenről kezdték őt faggatni. Alattomban figyelték őt, igyekezvén rajtakapni beszédeiben valamin, hogy megvádolhassák őt.
Olyan nagy tömeg gyűlt össze körülötte, hogy csaknem eltiporták egymást. Jézus a tanítványaihoz kezdett beszélni: „Óvakodjatok a farizeusok kovászától, vagyis a képmutatástól!”

Dekapolita Szent Gergely atya

Szentünk a Tízváros Irinopolisz helységében született. Szüleitől vallásos nevelést kapott. Nyolcéves korában a tanulmányokra adták. Szívesen tanulta a Szentírást, és szerette a templomokat látogatni. Amikor felnőtt, szülei házasságra akarták adni, de Gergely titokban elhagyta a szülői házat és egy pusztai kolostorban szerzetes lett. Kitűnt buzgó életével. Édesapja halála után, anyja megtalálta Gergelyt. Jóváhagyta választását, de azt kérte, hogy egy másik kolostorba menjen át, ahol testvére szerzetes volt. Ezt megtette, de mivel a kolostor főnöke képüldöző volt, elhagyta azt, és másik kolostorba ment. Megvilágosítva tanításával a világot, és leleplezve a gonosz gondolkozásúakat Istentől megkapta a csodatevés adományát. A szentképek üldözésének idején Konstantinápolyban élt, és a tévtanítókat leleplezve, 820 körül ugyanott halt meg.

Szent Proklosz pátriarka

Proklosz pátriarka Aranyszájú Szent János tanítványa és diakónusa volt. Látta a szent főpap életét, és hallgatta beszédeit. A szent főpap száműzetése után Proklosz küzikei püspök lett, de tévtanításba esett, papsága nem fogadta szívesen. Ezért visszatért Konstantinápolyba. 434-ben a főváros pátriárkájává választották. Lelki nyáját nagy buzgósággal irányította. Hazahozatta a száműzetésből Aranyszájú Szent János ereklyéit. A konstantinápolyi földrengésben, amelyben sok épület megsérült, a császári ház a pátriárkával együtt, a néppel kivonultak a városból, és könyörgést tartottak. Ekkor egy ifjú a felhőkbe ragadtatván hallotta a „Szent Isten, szent Erős, szent Halhatatlan” éneket. A földre visszatérve ezt elbeszélte mindnyájuknak. A nép ismételgette ezt, és hozzátette: „Irgalmazz nekünk!” Erre megszűnt a földrengés. Az ifjú ezután meghalt. Szent Proklosz 20 évi pátriarkai szolgálata után békében visszatért az Úrhoz, 446-ban.