Gal 5,22-6,2

Testvéreim! A Lélek gyümölcse szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség és önuralom. Ezeket nem érinti a Törvény. Akik pedig Krisztus Jézuséi, azok keresztre feszítették a testet szenvedélyeivel és kívánságaival együtt. Ha a Lélek erejében élünk, akkor járjunk is a Lélek erejében! Ne legyünk dicsvágyók, vetélkedők, irigyek! Testvérek, ha valakit tetten érnek is valamilyen bűnben, ti, akik lelki emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd lélekkel! És vigyázz magadra, nehogy kísértésbe essél! Egymás terhét hordozzátok! Így váltjátok majd valóra Krisztus törvényét.

Lk 10,19-21

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Íme, hatalmat adok nektek, hogy kígyókon és skorpiókon járjatok, és az ellenség minden ereje fölött, és semmi sem fog ártani nektek. De ne annak örüljetek, hogy a lelkek engedelmeskednek nektek, hanem annak örüljetek, hogy nevetek föl van írva a mennyekben!” Abban az órában Jézus felujjongott a Lélekben, és így szólt: „Hálát adok neked, Atyám, mennynek és földnek Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és okosak elől, és kinyilvánítottad a kicsinyeknek. Igen, Atyám, mert így tetszett neked.”

Új Szent István vértanú és társai

715-ben Konstantinápolyban született. 16 éves korában lett szerzetes a tiszteletreméltó János irányítása alatt. Keményen szembeszegült az ikonromboló Konstantin Kopronümosz császárral, aki megpróbálta őt a maga oldalára állítani. Mivel a császár képét nem tisztelte, ezért a pretoriumba záratták, ahol már több mint 300 szerzetes hitvalló volt együtt. Ebben a környezetben ő változtatta a börtönt monostorrá. Végül 764 (vagy esetleg 767) novemberében egyes tisztviselők úgy akartak a császár kedvében járni, hogy megkövezték a szentéletű hitvallót, akinek a fejét az egyik kő teljesen össze is zúzta.

Szent Irénarkosz vértanú

Az örményországi Szevaszte városában szenvedett vértanúságot hét vértanúnővel együtt Diocletianus császár keresztényüldözése idején 303-ban.