1Kor 4,9-16a

Testvéreim! Úgy tűnik, hogy Isten minket, apostolokat, utolsóként léptet színre mint halálra szántakat: látványossággá lettünk a világ, az angyalok és az emberek szemében. Mi balgák vagyunk Krisztusért, ti okosak Krisztusban; mi erőtlenek, ti erősek; ti megbecsültek, mi megvetettek. Mindmáig éhezünk és szomjazunk, ruhátlanok vagyunk és bántalmakat szenvedünk, otthontalanul élünk és tulajdon kezünkkel fáradunk. Amikor gyaláznak, áldást mondunk; amikor üldöznek, tűrünk; amikor rágalmaznak, szemtől szembe válaszolunk. Úgyszólván a világ szemetévé és mindenki söpredékévé lettünk mind ez ideig. Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem hogy intselek benneteket mint szeretett gyermekeimet. Ha tízezer tanítótok volna is Krisztusban, atyátok nincs sok. Krisztus Jézusban az evangélium hirdetése által én lettem atyátok. Kérlek tehát titeket, kövessétek példámat.

Ef 4,1-7

Testvéreim! Kérlek titeket én, aki fogoly vagyok az Úrban, éljetek méltóan ahhoz a meghíváshoz, amelyet kaptatok: teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel! Viseljétek el egymást szeretettel! Buzgólkodjatok azon, hogy a Lélek egységét a béke kötelékével megtartsátok! Egy a test, és egy a Lélek, ahogy meghívásotok is egy reményre szól. Egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, mindeneknek egy az Istene és Atyja, aki mindenek fölött áll, mindent áthat, és mindenben benne van. Mindegyikünk számára Krisztus ajándékának mértéke szerint adatott kegyelem.

Jn 1,35-51

Abban az időben megállt János két tanítványával, és mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: „Íme, az Isten Báránya!” E szavak hallatára a két tanítvány Jézus nyomába szegődött. Amikor Jézus megfordult, és látta, hogy követik, megkérdezte: „Mit kerestek?” Így feleltek: „Rabbi - ami annyit jelent, mint Mester -, hol laksz?” „Gyertek, és nézzétek meg!” - mondta nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hol lakik, és aznap nála is maradtak. A tizedik óra körül járhatott. A kettő közül, aki János szavára követte, az egyik András volt, Simon Péter testvére. Elsőként testvérével, Simonnal találkozott, és szólt neki: „Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Krisztust.” Elvezette őt Jézushoz. Jézus rátekintve így szólt hozzá: „Te Simon vagy, Jónás fia, de Kéfás, azaz Péter lesz a neved.” Másnap Jézus ki akart menni Galileába. Találkozott Fülöppel, és mondta neki: „Kövess engem!” Fülöp Betszaidából, András és Péter városából való volt. Fülöp találkozott Natánaellel, és elmondta neki: „Megtaláltuk, akiről Mózes írt a Törvényben és a próféták: a názáreti Jézust, József fiát.” „Jöhet-e valami jó Názáretből?” - kérdezte Natánael. „Gyere és lásd!” - felelte Fülöp. Amikor Jézus meglátta Natánaelt, amint feléje tartott, ezt mondta róla: „Lám, egy igazi izraelita, akiben nincs semmi álnokság.” Natánael megkérdezte tőle: „Honnét ismersz?” Jézus így válaszolt: „Mielőtt Fülöp hívott volna, láttalak, a fügefa alatt voltál.” Natánael erre felkiáltott: „Rabbi, te vagy az Isten Fia, te vagy Izrael királya!” Jézus ezt felelte neki: „Mivel megmondtam, hogy láttalak a fügefa alatt, hiszel. De nagyobb dolgokat is fogsz látni ezeknél.” Majd hozzátette: „Bizony, bizony, mondom nektek: mostantól látni fogjátok, hogy megnyílik az ég, és az Isten angyalai föl- és leszállnak az Emberfia fölött.”

Lk 10,25-37

Abban az időben egy törvénytudó jött Jézushoz, hogy próbára tegye, és így szólt: „Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” Ő ezt kérdezte tőle: „Mit ír elő a törvény? Hogyan olvasod?” Ő pedig feleletül ezt mondta: „Szeresd Uradat, Istenedet, teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, felebarátodat pedig, mint önmagadat!” Erre ő így szólt: „Helyesen feleltél. Tedd ezt, és élni fogsz!” Ám az igazolni akarta magát, ezért ezt mondta Jézusnak: „De ki az én felebarátom?” Jézus akkor átvette a szót, és ezt mondta: „Egy ember Jeruzsálemből Jerikóba ment, és rablók kezébe került. Ezek kifosztották, véresre verték, majd félholtan otthagyták, és elmentek. Történetesen egy pap ment lefelé azon az úton. Meglátta, de továbbment. Ugyanígy egy levita is, amikor ahhoz a helyhez ért, és meglátta őt, továbbment. Arra ment egy szamaritánus is. Amikor odaért hozzá és meglátta őt, megesett rajta a szíve. Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte, aztán föltette teherhordó állatára, elvitte egy fogadóba, és ápolta. Másnap elővett két dénárt, odaadta a fogadósnak, és ezt mondta: »Viseld gondját, és ha többet költenél, visszatérve megadom neked.« Mit gondolsz, e három közül ki lett a felebarátja annak, aki a rablók kezébe került?” Erre az így szólt: „Aki irgalmasságot cselekedett vele.” Erre Jézus ezt mondta neki: „Menj, te is tégy hasonlóképpen!”

„Az elsőnek meghívott” Szent András apostol

Jónás fia, Simon Péter testvére és Keresztelő Szent János tanítványa volt, s elsőként követte Jézust, miután Keresztelő Szent János rámutatott: „Íme, az Isten Báránya!” - A hagyomány szerint ő lett a szittyák apostola, és X alakú (András-)keresztre feszítve halt meg a görög Patrasz városban 62-ben, Nero uralma alatt. A konstantinápolyi és az orosz pátriárkátus egyaránt alapító apostolaként tiszteli őt.).