Szergiusz és Bakhusz vtk.
◀︎ 
 október 7. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
Fil 2,24-30

Testvéreim! Meg vagyok győződve az Úrban, hogy magam is hamarosan eljövök. Szükségesnek tartottam azonban, hogy visszaküldjem hozzátok Epafroditosz testvéremet, munkatársamat és bajtársamat, akit ti küldtetek, hogy szükségemben szolgálatomra legyen, mivel vágyódott mindnyájatok után, és nyugtalankodott amiatt, hogy tudomásotokra jutott, hogy megbetegedett. Valóban beteg volt, közel a halálhoz, de Isten megkönyörült rajta. Sőt nemcsak rajta, hanem rajtam is, hogy szomorúságomat ne tetézze szomorúság. Hamarabb elküldtem tehát, hogy viszontlássátok, és örüljetek, és hogy én is kevésbé szomorkodjam. Fogadjátok az Úrban nagy örömmel, és becsüljétek meg az ilyeneket, mert Krisztus ügyéért került közel a halálhoz, amikor életét kockáztatta azért, hogy helyettetek szolgálatomra legyen.

Lk 6,46-7,1

Így szólt az Úr: „Miért mondjátok nekem: »Uram, Uram!« - ha nem teszitek meg, amiket mondok? Megmondom nektek, kihez hasonlít mindaz, aki hozzám jön, hallgatja szavaimat és megcselekszi azokat. Hasonló a házat építő emberhez, aki mélyre leásott, és az alapot sziklára rakta. Amikor pedig jött az árvíz, a folyó nekirontott annak a háznak, de nem tudta megingatni, mert kősziklára alapozták. Aki pedig hallgatja, de nem cselekszi, hasonló ahhoz az emberhez, aki a házat alap nélkül, a földre építette. Amikor az ár nekirontott, nyomban összeomlott, és az a ház teljesen összedőlt.” Miután a néphez szóló beszédét mind befejezte, bement Kafarnaumba.

Szent Szergiosz és Bakhosz nagyvértanúk

Mindketten Rómából származtak. Hitüket titokban tartották, mert Maximianus Daia császár idején rangos hivatalt viseltek. Irigyeik azonban jelentették a császárnak, hogy keresztények. A császár egy pogány ünnepen nem látta őket az ünneplők között, ezért megparancsolta, hogy vezessék őket elé. Megvallották hitüket, és nem akartak áldozatot bemutatni a Jupiternek. A császár megpróbálta őket arra rábírni, hogy tagadják meg Krisztust. Állhatatosságukat látva, miután nyilvánosan megszégyenítette őket, egyik emberét megbízta, hogy bírja őket hittagadásra, vagy ellenkező esetben kínokkal gyötörje. Ők továbbra sem törtek meg. Először Bakhosz szenvedett kegyetlen korbácsolás okozta kínokat, amibe a kínvallatás során belehalt. Szergioszt tovább kínozták, arra kényszerítették, hogy a talpába vert szögekkel járjon, végül karddal fejezték le 297. körül.