Ef 4,14-17

Testvéreim! Többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazságot szólva a szeretetben minden tekintetben felnövekedjünk hozzá, aki a fej: Krisztus. Belőle kiindulva az egész test, szép rendben illeszkedve és kapcsolódva a különféle ízületek segítségével, és minden egyes rész saját adottságának megfelelően működve gondoskodik önmaga növekedéséről, hogy épüljön a szeretetben. Mondom, és nyomatékkal kérem tehát az Úrban: ne éljetek többé úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint!

Mk 11,27-33

Abban az időben Jézus ismét Jeruzsálembe ment. Amikor a templomban járt, odamentek hozzá a főpapok, az írástudók és a vének, és megkérdezték: „Milyen hatalom birtokában teszed ezeket? Ki adta neked a hatalmat, hogy ilyeneket tegyél?” Jézus így válaszolt nekik: „Én is kérdezek tőletek valamit, és feleljetek rá nekem, aztán majd én is megmondom, milyen hatalommal teszem mindezt. János keresztsége mennyből való volt-e, vagy pedig emberektől? Feleljetek nekem!” Ők egymás közt tanakodva így beszéltek: „Ha azt mondanánk: »a mennyből«, azt fogja kérdezni: »Akkor miért nem hittetek neki?« Vagy mondjuk talán azt: »az emberektől«?” De féltek a tömegtől, mert Jánosról mindenki azt tartotta, hogy valóban próféta volt. Ezért így válaszoltak Jézusnak: „Nem tudjuk.” Jézus azért ezt mondta nekik: „Akkor én sem mondom meg nektek, milyen hatalom birtokában teszem ezeket.”

Szent Zsófia és három leánya: Hit, Remény és Szeretet vértanúk

Az itáliai származású Zsófia három lányát Rómában 127 és 137 között Hadrianus császár idején kegyetlenül megkínozták és kivégezték, mert nem akarták megtagadni a hitüket. Mindezt az édesanyjuk végignézte. Szívesen meghalt volna ő is, de elengedték, hogy szenvedését növeljék. Eltemette három gyermekét, és három napig ült bánatosan imádkozva a sírjuknál, ekkor a hagyomány szerint Isten magához vette őt.