„Jertek, merítsetek fényt" - feltámadási szertartás Debrecenben

Húsvétvasárnap hajnalán Debrecenben, az Attila téri főszékesegyházban Fülöp metropolita vezetésével tartották meg a feltámadási szertartást. A kora reggeli órákban püspöki Szent Liturgiát is tartottak, majd a hagyományoknak megfelelően pászkaszenteléssel zárult az ünnepi alkalom.

"Jertek, merítsetek fényt a soha le nem alkonyodó világosságból és dicsőítsétek Krisztust, ki föltámadt halottaiból."

Így zengett a húsvéti ének vasárnap hajnalban a debreceni hívek ajkáról. Éjfélkor körmenettel indult a feltámadási szertartás. A papok és a hívek a síri mécses lángjáról meggyújtott gyertyákkal a templom bejárata előtt énekelték el első alkalommal a húsvéti tropárt:

„Feltámadt Krisztus halottaiból, legyőzte halállal a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozott!”

A körmenet végén Fülöp metropolita megnyitotta a sírboltot jelképező templom kapuit, s ahogyan a kenethozó asszonyok: a hívek sem találták már bent az addig sírban nyugvó Krisztust. Síri leple helyett immár a keresztet, az evangéliumos könyvet és a húsvéti ikont csókolhatták meg. A szertartás során a hívek mind a nyolc ódát elénekelték.

Kocsis Fülöp metropolita természetesen Aranyszájú Szent János húsvéti beszédét is felolvasta:

Aki istenfélő és istenszerető, merítsen magának hasznot ebből az ünnepből! Aki értelmes szolga, menjen be örvendezéssel Ura örömébe! Aki az első órától munkálkodik, vegye el a ma igazságos bérét! Aki a harmadik óra után érkezett, ünnepeljen hálaadással! Aki a hatodik óra táján jöhetett, ne ingadozzon, mert semmivel sem károsodik! Aki a kilencedikig késlekedett, álljon elő és ne habozzon! Aki a tizenegyedik órára érkezett, ne féljen késlekedése miatt, mert nemes lelkű az Uralkodó, és az utolsót éppen úgy fogadja, mint az elsőt! Letelepíti a tizenegy órakor érkezőt éppen úgy, mint az első órától fogva munkálkodót. A későn jövőnek kegyelmez, az elsőnek érkezésén örvend. Ennek megfizet, amannak ajándékot ad. A munkát elfogadja, a tudást becsüli, a cselekedetet értékeli, az áldozatot dicséri. Mindnyájan bementek az Úr örömébe, elsők és későbbiek elveszitek jutalmatokat! Gazdagok és szegények, mindannyian örvendjetek! Komolyak és könnyelműek, becsüljétek meg e napot! Böjtölők és nem böjtölők, vigadjatok ma! Roskadozik az asztal, vegyetek róla mindnyájan! Itt a hizlalt borjú, senki ne távozzék éhen! Élvezzétek mindnyájan a hit lakomáját! Részesüljetek mindnyájan a jólelkűség gazdagságából! Ne panaszolja senki a szegénységet, mert feltűnt az új birodalom! Ne keseregjen senki bűnei miatt, mert felragyogott a sírból a bocsánat! Ne féljen senki a haláltól, mert megszabadított minket az Üdvözítő halála! Hatalma alá hajtotta és megsemmisítette a halált. Leszállt az alvilágra és kifosztotta az alvilágot. Keserűséget okozott neki, mikor az megízlelte az Ő testét. Erre célzott Izajás, amikor felkiáltott s mondta: „Az alvilág elkeseredett amikor ott lent megjelentél!” Elkeseredett, mert vereséget szenvedett. Elkeseredett, mert szégyenben maradt. Elkeseredett, mert halálos sebet kapott. Elkeseredett, mert fogságba esett. Zsákmányul ejtette a testet és az Istennel találkozott. Zsákmányul ejtette a földet és az ég állt előtte. Zsákmányul ejtette azt, amit látott, s elbukott a miatt, amit nem látott. „Halál, hol van a te győzelmed? Alvilág, hol a te fullánkod?” (1 Kor 15,55) Feltámadt Krisztus és lebuktak a gonosz lelkek. Feltámadt Krisztus és örvendeznek az angyalok. Feltámadt Krisztus és diadalmaskodik az élet. Övé a dicsőség és a hatalom most és mindenkor és örökkön örökké! Ámen.”

Fülöp metropolita ünnepi üzenetét itt olvashatják: Fülöp metropolita húsvéti üzenete

Áldott húsvéti ünnepet kívánunk Olvasóinknak!