Poimén szé.
◀︎ 
 augusztus 27. 
 ▶︎
Szent Liturgia énekek és vecsernye szövegek:A zsolozsma az egyház imádsága - 2019. december 2-8.
Mk 1,16-22

Abban az időben, amikor Jézus a Galileai-tó partján járt, látta, hogy Simon és testvére, András épp hálót vetnek a tengerbe, mivel halászok voltak. Jézus ezt mondta nekik: „Gyertek utánam, és emberek halászává teszlek benneteket.” Azon nyomban otthagyták hálójukat, és követték őt. Kissé továbbhaladva, megpillantotta Zebedeus fiát, Jakabot és testvérét, Jánost, amint a hálójukat javítgatták a bárkában. Nyomban elhívta őket. Erre otthagyták apjukat, Zebedeust, halászlegényeivel a bárkában, és a nyomába szegődtek. Betértek Kafarnaumba. Itt szombaton mindjárt elment a zsinagógába és tanított. Tanításán elámultak, mert úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók.

Szent Poimén szentéletű atya

Poimén atya 340 körül született és Egyiptomból származott. Két bátyjával együtt angyali életet kívántak élni, ezért elmentek az egyik egyiptomi kolostorba és ott szerzetesek lettek. Egy alkalommal, az anyja felkereste, mert látni akarta őt. Elrejtőzött cellájába és nem ment ki. Hosszú várakozás után megüzente, hogy az örökkévalóságban fogják egymást látni, nem itt, azért ne keresse őt a földön. Életében az erények olyan magasságát érte el, hogy megízlelte a teljes szenvedélymentességet. Viselkedésében nagyon alázatos volt. Kerülte a hiúságot, és semmiért nem kívánta hallgatag életét megszakítani. Eközben életének híre egyre terjedt. Hogy kikerülje az emberek tiszteletét, elment a kolostorból és évekig különböző helyeken vezekelt. Később, visszatérve kolostorába, egészen haláláig folytatta szigorú életét. Sokan keresték fel a szerzetesek közül jó tanácsért, irányításért. Ezeknek rövid szavakban adott utasítást. Szavainak gyűjteménye a mai napig megmaradt. Bölcsen és szentül eltöltve életét a nagy pusztalakó 110 éves korában, 450 körül hunyt el.Poimén atya 340 körül született és Egyiptomból származott. Két bátyjával együtt angyali életet kívántak élni, ezért elmentek az egyik egyiptomi kolostorba és ott szerzetesek lettek. Egy alkalommal, az anyja felkereste, mert látni akarta őt. Elrejtőzött cellájába és nem ment ki. Hosszú várakozás után megüzente, hogy az örökkévalóságban fogják egymást látni, nem itt, azért ne keresse őt a földön. Életében az erények olyan magasságát érte el, hogy megízlelte a teljes szenvedélymentességet. Viselkedésében nagyon alázatos volt. Kerülte a hiúságot, és semmiért nem kívánta hallgatag életét megszakítani. Eközben életének híre egyre terjedt. Hogy kikerülje az emberek tiszteletét, elment a kolostorból és évekig különböző helyeken vezekelt. Később, visszatérve kolostorába, egészen haláláig folytatta szigorú életét. Sokan keresték fel a szerzetesek közül jó tanácsért, irányításért. Ezeknek rövid szavakban adott utasítást. Szavainak gyűjteménye a mai napig megmaradt. Bölcsen és szentül eltöltve életét a nagy pusztalakó 110 éves korában, 450 körül hunyt el.