1Kor 1,26-2,5

Testvéreim! Gondoljatok csak meghívásotok körülményeire! E világ mértéke szerint nem sokan vannak közöttetek bölcsek, befolyásosak vagy előkelők. Sőt Isten azokat választotta ki, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket; és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket; és azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében jelentéktelenek és megvetettek; akiket semminek vélnek, hogy semmivé tegye azokat, akik valaminek számítanak, hogy egyetlen ember se dicsekedjék Isten előtt. Ti általa vagytok Krisztus Jézusban, aki számunkra Istentől való bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá lett, hogy amint meg van írva: Aki dicsekszik, az Úrban dicsekedjék! Ami engem illet, testvérek, amikor hozzátok jöttem, nem úgy érkeztem, mint aki az ékesszólás vagy a bölcsesség fölényével hirdeti nektek Isten titkát. Elhatároztam ugyanis, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, a megfeszítettről. Erőtlenségben, nagy félelem és rettegés között jelentem meg nálatok. Beszédem és igehirdetésem nem a bölcsesség megejtő szavaival szólt hozzátok, hanem a Lélek bizonyító erejével, hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék.

Mt 20,29-34

Abban az időben, amikor Jézus elhagyta Jerikót, nagy tömeg kísérte. És íme, két vak ült az útszélen. Hallva, hogy Jézus megy arra, elkezdtek kiáltozni: „Könyörülj rajtunk, Uram, Dávid fia!” A nép rájuk parancsolt, hogy hallgassanak, de ők annál jobban kiáltoztak: „Könyörülj rajtunk, Uram, Dávid fia!” Jézus megállt, odahívta őket magához, és így szólt: „Mit akartok, mit tegyek veletek?” Ők így feleltek: „Uram, hogy megnyíljék a szemünk.” Jézus megkönyörült rajtuk, és megérintette szemüket. Azon nyomban látni kezdett a szemük, és követték őt.

Szent Sándor, János és Pál főpapok

Konstantinápolyi pátriárkák voltak. Bár különböző időben éltek, mindegyikük életét az eretnekségekkel való harc jellemezte. Szent Sándor először segédpüspök volt. Részt vett az első egyetemes zsinaton Metrofán pátriárka megbízásából, aki idős kora miatt nem tudott jelen venni. Buzgón védelmezte az igaz hitet az ariánusok ellen. Metrofán halála után ő lett a konstantinápolyi pátriárka 325-40 között. Az ő imádságára büntette meg Isten a tévtanító Ariust. Tanításával és Isten kegyelméből sok pogányt térített a hitre.
Szent János pátriárkáról, a böjtölőről külön is megemlékezünk szeptember 2-án. Kappadókiából származott, a konstantinápolyi egyház papja és vezetője volt. Timóteus pátriárka halála után Anasztáz császár emelte a pátriárkai rangra 518 húsvét harmadnapján. A monofiziták ellen harcolt.
A Ciprus szigetéről származó Szent Pál 780-ban lett s főváros pátriárkája. Erényes és istenfélő ember volt, de mellette gyenge akaratú. Szomorúan látta a képrombolás tévtanításának terjedését, s vértanúk nagy számát látva kiegyezett a képrombolókkal. Szerette volna Kazár Leó képromboló császár halála után a szentképek tiszteletét helyreállítani, de nem tudta, mert a tévtanítók még nagyon erősek voltak. Látva gyengeségét, titokban elhagyta pátriárkái székét és Szent Florus kolostorába belépve szerzetessé lett. Szakított a skizmával, magányos csöndjében megbánta az ikonrombolókkal való együttműködést, és szólt az egyetemes zsinat összehívásának szükségéről. Tanácsára Szt. Tarázt választották utódjául. 804-ben halt meg.