1Tim 6,17-21

Fiam, Timóteus! Azoknak, akik e világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságba vessék reményüket, hanem Istenbe, aki örömünkre mindent bőséggel megad nekünk. A gazdagok tegyenek jót! Jó tettekben legyenek gazdagok! Adakozzanak bőkezűen! Javaikat osszák meg másokkal! Így gyarapodnak a jövendőre, hogy elnyerjék az igazi életet. Timóteus, őrizd meg, ami rád van bízva! Kerüld a világias fecsegést és az áltudomány ellenvetéseit! Némelyek ezt követve eltévelyedtek a hittől. Kegyelem néktek!

Lk 18,31-34

Abban az időben Jézus magához vette tizenkét tanítványát, és így szólt hozzájuk: „Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és az Emberfián beteljesedik mindaz, amit a próféták megírtak. Kiszolgáltatják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpdösik. Aztán megostorozzák, megölik őt, de a harmadik napon feltámad.” Ők azonban semmit sem fogtak fel mindebből. Rejtve maradt előttük ez a beszéd, és nem értették a mondottakat.

Oszlopos Szent Dániel atya

Szent Dániel 409-ben született Szíria határvidékén, Szamoszata mellett, Marathas faluban. Tizenkét éves korában a szerzetesi életet választotta, s meglátogatta a már régóta csak imádságban élő Oszlopos Szent Simeont, aki áldását adta rá. 451-ben a Konstantinápoly melletti Anaplos ment, s egy rég nem használt, pogány templomban telepedett le, a démonok számos kísértését szenvedve el. Szent Simeon halála után a már szentség hírében álló oszlopos atyának egyik tanítványa is hozzá költözött. Ő kapta álmában azt a kinyilatkoztatást, hogy most már Dánielnek kellene oszlopra költözve teljesen az imádságnak szentelnie életét. Erre Dániel valóban egy hatalmas oszlopra költözött, s ott maradt 460-tól egészen 493-ban bekövetkezett haláláig. Gennadiosz pátriárka pappá szentelte. Imái által sok csodát tett, s a hagyomány szerint csak egyszer szállt le onnan, hogy a monofizita eretnekekhez átállt Baziliszkosz császárságát megakadályozza. Már nem tudott járni, s ezért vinni kellett őt. 493. december 11-én, egy szombati napon, miután az oszlopa körül lakó tanítványainak meghagyta végrendeletét, szentség hírében hunyt el.