Sebestyén és tsai. vtk.
◀︎ 
 december 18. 
 ▶︎
Szent Liturgia énekek és vecsernye szövegek:A zsolozsma az egyház imádsága - 2019. május 20-26.
2Tim 4,9-22

Fiam Timóteus! Siess, jöjj mielőbb hozzám. Démász ugyanis elhagyott a világ szeretete miatt, s elment Tesszalonikibe, Krescensz Galáciába, Títusz pedig Dalmáciába. Egyedül Lukács van velem. Márkot is vedd s hozd el magaddal: jó hasznát tudom venni a szolgálatban. Tichikuszt elküldtem Efezusba. A köpenyemet, amelyet Troászban Karpusznál hagytam, arra jöttödben hozd magaddal, úgyszintén a könyveket is, de legfőképpen a pergameneket. A rézműves Alexander sok rosszat tett velem; az Úr majd megfizet neki tettei szerint. Te is óvakodj tőle, nagyon elleneszegült ugyanis szavainknak.Első védekezésem alkalmával senki sem volt mellettem. Mindenki cserbenhagyott; - ne tudassék be nekik! De az Úr mellém állt, s erőt adott nekem, hogy az igehirdetés befejeződjék általam, s tudomást szerezzenek róla az összes pogányok. Ezért megszabadultam az oroszlán torkából. Az Úr megszabadít minden gonosz ármánytól, s meg fog menteni mennyei országa számára. Dicsőség neki mindörökkön örökké! Amen.Köszöntsd Priszkát és Akvilát, továbbá Oneziforosz házát. Erasztusz Korintusban maradt, Trofimoszt pedig Milétoszban hagytam, betegen. Siess, hogy a tél előtt ideérj.Köszöntenek Eubulosz, Pudensz, Línusz, Klaudia és az összes testvérek.Az Úr Jézus Krisztus legyen a lelkeddel! Kegyelem veletek! Amen.

Lk 20,1-8

Abban az időben, amikor Jézus a népet tanította a templomban, és az evangéliumot hirdette, odamentek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt, és így szóltak hozzá: „Mondd meg nekünk, milyen hatalommal teszed ezeket, vagy ki adja neked ezt a hatalmat!” Feleletül pedig ezt mondta nekik: „Én is kérdezek tőletek valamit. Mondjátok meg nekem: János keresztsége a mennyből való volt-e, vagy az emberektől?” Azok így tanakodtak egymás között: „Ha azt mondjuk: »A mennyből«, azt fogja mondani: »Akkor miért nem hittetek neki?« Ha pedig azt mondjuk: »Az emberektől«, az egész nép megkövez minket, mert meg van győződve, hogy János próféta.” Ezért azt válaszolták, hogy nem tudják, honnét való. Erre Jézus azt mondta nekik: „Akkor én sem mondom meg nektek, milyen hatalommal teszem ezeket.”

Szent Sebestyén

288. körül halhatott vértanúhalált. Sebestyén a császári gárda tisztje volt, Narbonne-ban született, de Milánóban élt. Diocletianus és Maximianus császár nagyra becsülte, és közvetlen környezetébe rendelte. Sebestyén egyszerre tudott császári tiszt és hűséges keresztény lenni, aki bátran védte a hitet. A legenda tehetséges szónoknak mondja, aki bajtársait el akarta vezetni a hithez. Végül maga Sebestyén is a császári törvényszék elé került, és hite miatt halálra ítélték. Kinn a szabad mezőn karóhoz kötözték, hogy a katonák halálra nyilazzák. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy jámbor római özvegy, Iréne házába fogadta a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl. Ezután újra a hóhérok kezére került. Másodszor is halálra ítélték, bunkókkal agyonverték, és egy csatornába dobták. A vértanúként tisztelt Sebestyén a legnépszerűbb szentek közé tartozik. Pestis és más járvány idején fordultak hozzá.