Aprószentek vtk., Marcell szé.
◀︎ 
 december 29. 
 ▶︎
1Tim 6,11b-16

Fiam Timóteus! Igazságra, vallásosságra, hitre, szeretetre, béketűrésre, szelídségre törekedj. Harcold a hit jó harcát, szerezd meg az örök életet, amelyre meghívást kaptál, s amelyre számos tanú előtt letetted a szép hitvallást. Isten előtt parancsolom neked, aki mindenkit éltet, és Krisztus Jézus előtt, aki Poncius Pilátus alatt tanúságot tett ugyanarról a szép hitvallásról; tartsd meg a parancsot szeplőtelenül, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljöveteléig, amelyet meg fog mutatni annak idején a boldog s egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya, az urak Ura, aki egyedül bírtokolja a halhatatlanságot, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit senki ember nem látott s nem láthat, akinek dicsőség s örök hatalom! Amen!

Mt 12,15b-21

Abban az időben nagy sokaság követte Jézust, és ő mindnyájukat meggyógyította, de szigorúan meghagyta nekik, hogy ne fedjék fel kilétét, hogy beteljesedjék az Úr szava, amit Izajás próféta által mondott: „Íme, az én szolgám, akit kiválasztottam, szeretett fiam, akiben lelkemnek kedve telik. Ráadom a Lelkemet, és ő ítéletet hirdet a nemzeteknek. Nem vitatkozik és nem kiáltozik, a tereken senki sem hallja a hangját. A megroppant nádszálat nem töri le, a pislákoló mécsbelet nem oltja el, míg győzelemre nem viszi az igazságot. Az ő nevében reménykednek a nemzetek.”

Aprószentek

Az aprószentek, a Heródes által kivégeztetett gyermekek emlékezete.


Markellosz (Marcell) szentéletű atya

A szíriai Apamé egyik gazdag családjából származott. Majd eljutott az úgynevezett „nem-alvó szerzetesek” konstantinápolyi monostorába, aminek hamarosan ő maga lett az elöljárója. Ebben a közösségben felváltva éjjel-nappal imádkoztak a szerzetesek, akik evangéliumi szegénységben és teljes lemondásban éltek, s az éjjel-nappal végzett istendicsérettel a „földi angyalok” sorába igyekezett bejutni. A közösség három nyelvi csoportból állt, amelyek felváltva hol görögül, hol latinul, hol pedig szírül végezték az „örökimádást” illetve a rájuk eső liturgiát. Markellosz jóvoltából a „nem-alvó szerzetesek” konstantinápolyi monostora egyre nagyobb lett, s fényes temploma nemcsak a császárváros lelki központja, hanem a bizánci birodalom egyik jelentős kulturális központja is lett. 470-ben halt meg, miután korábban részt vett a khalkedoni zsinaton és komoly részt vállalt az ariánus Patrikiosz és Eutükhész tévtanainak elítélésében is.

Szent Liturgia énekek és vecsernye szövegek:A zsolozsma az egyház imádsága - 2018. december 10-16.