Dox. Karácsony ünz.
◀︎ 
 december 31. 
 ▶︎
Korábbi hangos útmutatók >
 
Korábbi zsolozsma szövegek >
1Pét 3,10-22

Szeretteim! Aki szeretni akarja az életet, és jó napokat akar látni, az tartsa vissza nyelvét a rossztól, és ajkát, hogy ne szóljon álnokságot! Forduljon el a rossztól, és tegye a jót, keresse a békét, és járjon utána! Mert az Úr szeme az igazakon, és füle figyel könyörgésükre, de az Úr arca azok ellen fordul, akik rosszat tesznek. De ki fog bántalmazni titeket, ha buzgón igyekeztek a jóra? Ám még ha esetleg szenvednetek kell is az igazságért, akkor is boldogok vagytok. Ne féljetek tőlük, és ne rettegjetek! Az Urat, Krisztust tartsátok szentnek szívetekben mindenkor készen arra, hogy mindenki előtt, aki számon kéri tőletek, igazolni tudjátok a bennetek élő reményt. De szelíden, tisztelettel és jó lelkiismerettel tegyétek, hogy amikor rágalmaznak titeket, megszégyenüljenek, akik gyalázzák Krisztusban való jó magatartásotokat! Mert jobb – ha ez Isten akarata – jót, semmint rosszat téve szenvedni. Mert Krisztus is szenvedett egyszer s mindenkorra a bűnökért, az Igaz a nem igazakért, hogy Istenhez vezessen titeket. Az emberek halálra adták, de a Lélek életre keltette. Általa ment el a börtönben lévő lelkekhez is, és hírt vitt nekik, akik egykor engedetlenek voltak, amikor Noé napjaiban Isten türelmesen várt a bárka készítésekor. Ebben kevés, szám szerint nyolc lélek menekült meg a vízen keresztül. Ez előképe a keresztségnek, amely most megment titeket. Ez nem a test szennyének eltávolítása, hanem tiszta lelkiismerettel Istennek adott ígéret Jézus Krisztus feltámadása által, aki, miután fölment a mennybe, Isten jobbján van, aki az angyalokat, a hatalmakat és a mennyei erőket az ő uralma alá rendelte.

Mk 12,18-27

Abban az időben szadduceusok mentek Jézushoz, akik azt állítják, hogy nincs feltámadás, és megkérdezték: „Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal, és asszonyt hagy hátra, gyermeket azonban nem, akkor a testvér vegye el az özvegyet, és támasszon utódot testvérének. Volt hét fiútestvér. Az első megnősült, aztán meghalt utód nélkül. Feleségét elvette a második is, de az is meghalt, és ő sem hagyott utódot. Hasonlóképpen a harmadik is. Elvette az asszonyt mind a hét, de egy sem hagyott hátra utódot. Végül az asszony is meghalt. A feltámadáskor, ha ugyan feltámadnak, melyiküké lesz az asszony? Hiszen mind a hétnek a felesége volt.” Válaszul Jézus ezt kérdezte: „Nem azért tévedtek-e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát? Hiszen, amikor feltámadnak, nem nősülnek és férjhez sem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben. Nem olvastátok-e Mózes könyvében a csipkebokorról szóló részben, mit mondott Isten a halottak feltámadásáról? Én, Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákob Istene vagyok! Tehát nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így ti súlyosan tévedtek.”

Szent Melánia

Római nemes úrnő volt, az Idősebb Szent Melánia unokahúga, aki 378-ban Jeruzsálemben kolostort alapított. Ő maga egy Pinius nevű szenátor felesége volt, majd miután egy leánynak adott életet és két gyermeke halva született, rávette férjét az önmegtartóztató életre, s hatalmas vagyonukról lemondva (illetve azt eladva és elajándékozva) együtt kerestek kolostort előbb Szicíliában, majd Észak-Afrikában, s végül a Szentföldön. Itt több monostort alapítottak. A szentéletű Melánia 439-ben halt meg, néhány évvel férje halála után.