Róm 8,14-21

Testvéreim! Akiket Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abba, Atya!” Maga ez a Lélek tesz tanúságot lelkünknek arról, hogy Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is. Örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, minthogy vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk. Úgy gondolom ugyanis, hogy a jelen szenvedései nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, amely láthatóvá lesz rajtunk. Mert a teremtett világ sóvárogva várja Isten fiainak megnyilvánulását. A teremtett világ ugyanis a hiábavalóságnak van alávetve – nem önszántából, hanem az által, aki alávetette – annak reményében, hogy a teremtett világ maga is meg fog szabadulni a romlandóság szolgaságából Isten gyermekeinek dicsőséges szabadságára.

Mt 9,9-13

Abban az időben Jézus útközben meglátott egy Máté nevű embert, amint ott ült a vámnál. Szólt neki: „Kövess engem!” Az fölkelt, és követte. Történt pedig, hogy amikor később vendégül látta házában, íme, sok vámos meg bűnös jött oda, asztalhoz telepedett Jézussal és tanítványaival együtt. Ezt látva a farizeusok megkérdezték tanítványaitól: „Miért eszik mesteretek vámosokkal és bűnösökkel?” Jézus meghallotta, és így szólt: „Nem az egészségeseknek kell az orvos, hanem a betegeknek. Menjetek és tanuljátok meg, mit jelent: »Irgalmasságot akarok, és nem áldozatot«. Hisz nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.”

Szent Proklosz és Hilár atyák

Mindkét szent vértanú Kalipta város környékéről származott, ami Ankyra közelében van. Először Prokioszt fogták el és Traján császár elé vitték. A császár nem talált benne hibát azért átadta Makszim helytartónak. A helytartó kínzások után arra ítélte, hogy feszítsék fára és nyilazzák agyon. Amikor vitték a kivégzésre, találkoztak egy Vidor nevű fiatalemberrel, aki Proklosznak unokaöccse volt. Elfogták és a börtönbe zárták. Prokioszt pedig elvitték a kivégzés helyére, fára feszítették és nyilakkal átlőtték testét. Minden nyíl után Istenhez fohászkodott. Lehajtva fejét, július 12-én halt meg.

Vidor vértanút a kihallgatása és bátor hitvallása után kínok alá vetették, három nappal Proklosz halála után július 15-én lefejezték. A keresztények mindkettőjük testét tisztelettel temették el, 106-ban.