Róm 2,10-16

Testvéreim! Dicsőség, tisztelet és békesség jut majd osztályrészül mindenkinek, aki a jót cselekszi, zsidónak – elsősorban – és görögnek egyaránt! Mert Isten előtt nincs személyválogatás. Akik ugyanis a Törvény nélkül vétkeztek, a Törvény nélkül vesznek el. Akik a Törvény alatt vétkeztek, azok a Törvény alapján kapják meg majd az ítéletet. Isten előtt ugyanis nem a Törvény hallgatói igazak, hanem a Törvény megtartói fognak igaznak bizonyulni. Mert amikor a pogányok, akiknek nincs Törvényük, a természet rendje szerint teljesítik a Törvény bizonyos előírásait, akkor ezek, jóllehet nincs Törvényük, önmaguknak szabnak törvényt. Ezzel azt bizonyítják, hogy a Törvény szabta tett be van írva a szívükbe. Erről tanúskodik lelkiismeretük és értelmük, amely hol vádolja, hol felmenti őket azon a napon, amelyen Isten megítéli az emberek rejtett dolgait – evangéliumom szerint – Krisztus Jézus által.

Mt 4,18-23

Abban az időben, amikor Jézus a Galileai-tenger partján járt, meglátott két testvért, Simont, másik nevén Pétert és testvérét, Andrást, amint épp hálót vetettek a tengerbe, mivel halászok voltak. Megszólította őket: „Gyertek utánam, és emberek halászává teszlek benneteket!” Azon nyomban otthagyták hálójukat, és követték őt. Továbbhaladva megpillantott két másik testvért, Zebedeus fiát, Jakabot, és testvérét, Jánost. Épp hálójukat javítgatták a bárkában apjukkal, Zebedeussal, és őket is elhívta. Rögtön otthagyták a bárkát apjukkal együtt, és követték őt. Jézus bejárta egész Galileát, tanított a zsinagógáikban, hirdette az Ország evangéliumát, és gyógyított mindenféle betegséget és minden gyengeséget a nép között.

Szent Teodotosz és vértanútársai

Teodóz Dioklécián császár uralkodása idején élt Ankyrában. Vendégfogadót tartott fenn, és abban menedéket adott a keresztényeknek. A börtönben levőket maga látogatta meg és vigasztalta, kiszolgálta őket, holttestüket pedig eltemette. Házában tartották a keresztények titokban az istentiszteleteket. A parancsnok hosszú ideig nem hallott Teodót áldásos tevékenységéről. Abban az időben 7 keresztény nőt fogtak el, mivel megtagadták, hogy megmossák a bálványszobrokat. A legidősebb: Tekusza, Teodótnak nagynénje volt. Kínzások után mindnyájakat, nyakukra követ kötve, a tóba fullasztották. Éjszaka, egy csodálatos lámpás segítségével, Teodót kihúzta a tóból a szent nők tetemeit és eltemette őket. A következő napon a hóhérok kiásták a vértanúnők testét és elégették azokat. Teodótot pedig tettéért megkínozták. A vértanú lelki erővel megerősödve a kínok között nem szűnt meg elmarasztalni a pogányság tévelygéseit. Lefejezés által nyerte el a vértanúságot 303-ban. Testét el akarták égetni, de a nagy vihar megakadályozta a hóhérokat, így a testét a keresztények temettek el.