Gal 1,11-19

Testvéreim! Emlékeztetlek benneteket, hogy az evangélium, amit én hirdettem, nem emberi mérték szerint való, ugyanis én nem embertől kaptam – nem is tanítottak rá –, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatása által. Hiszen hallottatok arról, milyen volt egykori magatartásom a zsidó vallásban: hogy féktelenül üldöztem Isten egyházát, és a pusztulására törtem, és a vallási buzgóság tekintetében sok kortársamat fölülmúltam népem körében, s elfogult rajongója voltam atyáim hagyományainak. De amikor annak, aki engem anyám méhétől fogva kiválasztott, és kegyelme által meghívott, úgy tetszett, hogy kinyilatkoztassa Fiát bennem, hogy hirdessem őt a pogányok között, akkor ahelyett, hogy emberektől kértem volna tanácsot, vagy felmentem volna Jeruzsálembe azokhoz, akik előttem lettek apostolokká, azonnal Arábiába mentem, aztán ismét visszatértem Damaszkuszba. Majd három évvel később felmentem Jeruzsálembe, hogy találkozzam Kéfással, és nála maradtam tizenöt napig. De az apostolok közül nem láttam mást, csak Jakabot, az Úr testvérét.

Tit 3,8-15

Fiam, Titusz! Igaz beszéd ez. Azt akarom, hogy e dolgokat illetően szilárdan kiállj, hogy az Istenben hívőknek gondjuk legyen arra, hogy a jó tettekben jeleskedjenek! Ezek a dolgok jók és hasznosak az emberek számára. De kerüld az ostoba vitákat, a nemzetségtáblákkal kapcsolatos kérdéseket, a viszálykodást és a Törvény körüli csatározást, mert ezek haszontalanok és hiábavalók! A széthúzást gerjesztő embert kétszeri figyelmeztetés után utasítsd el! Tudod, hogy az ilyen ember elvetemült, bűnben él, és kimondta magára az ítéletet. Amikor elküldöm hozzád Artemászt vagy Tihikoszt, siess hozzám Nikopoliszba! Elhatároztam ugyanis, hogy ott töltöm a telet. Zénászt, a törvénytudót, és Apollót gondosan indítsd útnak, hogy semmiben ne szenvedjenek hiányt! De tanulják meg a mieink is, hogy jó tettekkel jeleskedjenek ott, ahol sürgős segítségre van szükség, nehogy terméketlenek maradjanak! Köszöntenek téged valamennyien, akik velem vannak. Köszöntsd azokat, akik szeretnek minket a hitben! A kegyelem legyen mindnyájatokkal!

Lk 7,11-16

Abban az időben Jézus egy Naim nevű városba ment, és vele ment sok tanítványa és nagy néptömeg. Amikor a város kapujához közeledett, íme, egy halottat hoztak ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a város sok lakosa kísérte őt. Amikor az Úr meglátta, megesett rajta a szíve, és ezt mondta neki: „Ne sírj!” Aztán odament, és megérintette a koporsót. Ekkor, akik vitték, megálltak. Ő így szólt: „Ifjú, mondom neked, kelj föl!” Erre a halott felült, és elkezdett beszélni. Ekkor átadta őt anyjának. Mindnyájukat elfogta a félelem, és így dicsőítették Istent: „Nagy próféta támadt közöttünk!” és „Meglátogatta népét az Isten.”

Mt 5,14-19

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá rejtsék, hanem a lámpatartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van! Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem a törvényt vagy a prófétákat! Nem megszüntetni jöttem, hanem teljessé tenni. Mert bizony, mondom nektek, amíg el nem múlik az ég és a föld, egy i betű vagy egy vesszőcske sem vész el a törvényből, amíg minden be nem teljesedik. Aki tehát csak egyet is eltöröl e legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, azt a legkisebbnek fogják hívni a mennyek országában. Aki pedig megtartja és tanítja, azt nagynak fogják hívni a mennyek országában.”

Szent Fülöp apostol

A palesztinai Cezareából származott. Megházosodott, és 4 leánya született, akik később prófétáltak. Fülöpöt az apostolok, akárcsak Istvánt, a 7 diakónus közé választották, Szamariában hirdette az evangéliumot nagy sikerrel. Hittek beszédének, és sokakat megkeresztelt, köztük Simon varázslót is. Isten angyalának parancsára elment a Jeruzsálemből a Gáza felé vezető útra, ott találkozott az etióp főemberrel, hirdette neki is Jézust, és egy tónál megkeresztelte. Mikor visszatért Jeruzsálembe, az apostolok püspökké szenteltek, és Kisázsiába, Trallia városába küldték. Késő öregségében hunyt el. Tetteiről az Apostolok Cselekedeinek könyvében, a 6. és 8. fejezetben olvashatunk. Nem tévesztendő össze a 12 apostolhoz tartozó Fülöp apostollal.

Szentéletű Teofán, nikeai hitvalló püspök, költő

A tiszteletreméltó Teofán (778-845) a dec. 27-én ünnepelt Szt. Theodorosz testvére. A palesztínai Szt. Szabbasz monostor szerzetese és az ikontisztelet nagy támogatója volt, ami miatt sok üldözésben volt része „Megbélyegzett” melléknevét onnan kapta, hogy az ikonrombolók homlokára bélyeget égettek, amit abban a korban a gonosztevőkkel tettek. 842-ben, a képromboló Teofil császár halála után Nikea metropolitája lett, s ott hunyt el 845. október 11-én.