Fil 2,16b-23

Testvéreim! Nem hiába futottam, és nem fáradtam hiába. De még ha hitetek áldozati adományának és felajánlott áldozatának részévé kell is válnom, akkor is örülök, örülök mindnyájatokkal együtt. Ugyanígy örüljetek ti is, örüljetek velem együtt! Remélem az Úr Jézusban, hogy Timóteust hamarosan elküldhetem hozzátok, hogy én is megnyugodjak, ha megtudom, mi van veletek. Mert nincs mellettem senki más, aki hozzám hasonlóan őszintén aggódik értetek, ugyanis mindenki a maga érdekét nézi, nem Krisztus Jézusét. De ti is tudjátok, hogy ő kipróbált ember. Mint apjával a gyermek, úgy szolgálta velem az evangélium ügyét. Remélem tehát, hogy őt küldhetem hozzátok, mihelyt tisztán látom, hogyan alakulnak a dolgaim.

Lk 6,37-45

Így szólt az Úr: „Ne ítélkezzetek, és akkor nem ítéltettek el! Ne ítéljetek el senkit, és akkor titeket sem ítélnek el! Bocsássatok meg, és bocsánatot fogtok nyerni! Adjatok, és adatik nektek: jó, tömött, megrázott és túlcsorduló mértékkel fognak majd adni az öletekbe. Mert amilyen mértékkel mértek, olyannal mérnek majd viszont nektek.” Hasonlatot is mondott nekik: „Vajon vak vezethet-e világtalant? Nem esnek-e mindketten gödörbe? Nem múlja felül a tanítvány mesterét: akkor felkészült minden ember, amikor olyan lesz, mint a mestere. Miért látod meg a szálkát testvéred szemében, amikor a magad szemében a gerendát sem veszed észre? Vagy hogyan mondhatod testvérednek: »Testvér, engedd, hogy kivegyem a szálkát a szemedből!« - holott a te szemedben nem látod a gerendát? Képmutató! Előbb vedd ki a gerendát a saját szemedből, és akkor tisztán fogsz látni, hogy kivedd a szálkát testvéred szeméből. Mert nincs jó fa, amely rossz gyümölcsöt terem, sem rossz fa, amely jó gyümölcsöt terem. Hiszen minden fát a gyümölcséről lehet megismerni. Tövisbokorról nem szednek fügét, sem csipkebokorról nem szüretelnek szőlőt. A jó ember szívének jó kincséből jót hoz elő, a rossz pedig szívének rossz kincséből rosszat hoz elő; hisz a száj a szív bőségéből beszél.”

Szent Hilárion atya

Hilárion Palesztinában született, Gáza város közelében, szülei hellének voltak. Szülei Alexandriába küldték, hogy ott elsajátítsa a tudományokat. Nemcsak ezekkel ismerkedett meg, hanem a lelki tudományokkal is. Megismerve Jézus hitét, felvette a keresztség szentségét. Mivel jó erkölcsű ifjú volt, azon gondolkozott, miképp élhetne Istennek tetsző életet. Hallván Remete Szent Antalról, akinek híre messze földre elterjedt, felkereste őt a pusztában. Hallotta üdvös tanítását, látta imádságos és munkás életét, ő is ilyen életet akart élni. Szent Antalt sokan, sokféle dologban keresték fel. Hilárion, látva ezt az életet, nem akart nála maradni, hanem máshol akart teljes magányosságban élni. Szent Antal áldását véve, visszament hazájába. Szüleit már nem találta életben. Örökségét szétosztva, egy magányos helyet keresett, ahol teljesen átadta magát az imádságnak és önmegtagadásnak. Az ördög, látva tökéletességre törekvő életét sokat gyötörte tisztátalan gondolatokkal. Ő azonban testét sanyargatva imádsággal és elmélkedésekkel űzte el a gondolatokat. A gonoszlélek mással is zavarta őt, de győzött felettük. Egyszer rablók támadtak rá, de Hilárion a jó útra térítette őket oktatásaival. Szent életének híre messze földre elterjedt. Sokan keresték fel, hogy közelében, vezetése alatt éljenek. Áldásával sok kolostor épült számukra. Ő pedig, meglátogatva azokat megerősített a szerzeteseket a jó gyakorlásában. Olyan volt ő Palesztinában, mint Szent Antal Egyiptomban. Mivel élete minden jóval volt teljes, Istentől csodatevő erőt kapott, sok pogányt térítve a keresztény hitre. Élete vége felé végig látogatta a kolostorokat. Ciprus szigetén halt meg 371-, vagy 372-ben.