Ef 4,17-25a

Testvéreim! Mondom, és nyomatékkal kérem az Úrban: ne éljetek többé úgy, ahogyan a pogányok élnek hiábavaló gondolkodásuk szerint! Értelmükre sötétség borult, és elidegenedtek az Istennek tetsző élettől, mert megmaradtak tévelygésükben, és megkeményedett a szívük. Erkölcsi érzékükben eltompulva szabadosságra vetemedtek, és telhetetlen vágyakozással mindenféle tisztátalanságot követnek el. Ti azonban nem így ismertétek meg Krisztust, hiszen hallottatok róla, és tanítást kaptatok felőle a Jézusban megvalósult igazságnak megfelelően. Vessétek le korábbi életmódjával együtt a csalárd vágy által megrontott régi embert! Újuljatok meg lelketekben és értelmetekben! Öltsétek magatokra az Isten hasonlóságára, igaz mivoltban és igaz szentségben teremtett új embert! Ezért félre a hazugsággal!

Mk 12,1-12

Mondta az Úr ezt a példabeszédet: „Egy ember szőlőt ültetett, és körülvette sövénnyel, sajtót ásott benne, és tornyot is épített. Aztán bérbe adta szőlőműveseknek, és idegen földre ment. Amikor eljött az ideje, elküldte a szőlőművesekhez szolgáját, hogy szedje be a neki járó részt a szőlő terméséből. Ezek elfogták, összeverték, és üres kézzel elzavarták. Erre másik szolgát küldött hozzájuk, ennek betörték a fejét, és megszégyenítve elküldték. Majd egy újabb szolgát küldött. Őt pedig megölték. Aztán még sok másikat küldött, akik közül némelyeket megvertek, másokat megöltek. Így már csak egyetlen fia maradt, akit nagyon szeretett. Utoljára őt küldte el hozzájuk. Azt gondolta: »Fiamat csak megbecsülik!« De azok a szőlőmunkások ezt mondták egymásnak: »Ez az örökös. Gyerünk, öljük meg, és mienk lesz az örökség!« Megragadták, megölték, és kidobták a szőlőből. Mit tesz majd a szőlő ura? Eljön, megöli a szőlőműveseket, és másoknak adja ki a szőlőt. Nem olvastátok-e az Írást: »A kő, melyet az építők elvetettek, szegletkővé lett; az Úr műve ez, és csodálatos a mi szemünkben«?” Erre el akarták fogni, de féltek a tömegtől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta a példabeszédet. Aztán otthagyván őt eltávoztak.

Areopagita Szent Dénes vértanú

Származására nézve athéni, s az ottani areioszpagosz nevű bírói testületnek volt a tagja. 53 körül tért a Krisztusban való hitre, amikor Szent Pál Athénban hirdette az evangéliumot. Miután Szent Dénes (Dionysziosz) a korinthusiak püspöke lett (Euszébiosz történetíró szerint), ismét az athéniak püspökévé rendelték. Ősi hagyomány szerint 96-ban ugyanott lefejezéssel szenvedett vértanúságot Domitianus (81-96) alatt.