2Kor 13,3-13

Testvéreim! Annak bizonyítékát keresitek, vajon valóban az a Krisztus szól-e általam, aki veletek szemben nem erőtlen, hanem hatalmas erejét mutatja meg közöttetek. Mert valóban keresztre feszítették az erőtlenség miatt, de él Isten erejéből. Mi is erőtlenek vagyunk őbenne, de élni fogunk vele együtt Isten hatalmából veletek szemben. Önmagatokat tegyétek próbára, vajon igazán hisztek-e?! Önmagatokat vizsgáljátok meg! Vagy nem ismeritek fel, hogy Jézus Krisztus bennetek és közöttetek van? Ha nem, akkor nem álltátok ki a próbát. De remélem, hogy felismeritek, hogy mi kiálltuk a próbát. Imádkozunk Istenhez, hogy semmi rosszat ne tegyetek, nem azért, hogy mi olyannak bizonyuljunk, aki kiállta a próbát, hanem azért, hogy a jót tegyétek, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy nem álltuk ki a próbát. Semmit nem tehetünk az igazság ellen, hanem csak az igazság érdekében, és örülünk, ha mi erőtlenek vagyunk, ti pedig erősek. S azért imádkozunk, hogy helyreálljon közöttetek a rend. Azért írom ezeket távollétemben, hogy ottlétemkor ne kelljen szigorral bánnom veletek, élve azzal a hatalommal, amelyet az Úr nekem építésre, és nem rombolásra adott. Végül, testvérek, örüljetek, állítsátok helyre a rendet magatok között, fogadjátok el az intést, jussatok egyetértésre, éljetek békében, akkor veletek lesz a szeretet és a béke Istene! Köszöntsétek egymást szent csókkal! Köszöntenek titeket a szentek mindannyian. Az Úr Jézus Krisztus kegyelme, az Isten szeretete és a Szentlélekkel való közösség legyen mindnyájatokkal!

Mk 4,35-41

Ezt mondta az Úr tanítványainak: „Keljünk át a túlsó partra!” Erre elbocsátották a népet, és magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is voltak vele. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Fölkeltették, és ezt mondták neki: „Mester, nem törődsz-e vele, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, parancsolt a szélnek, és azt mondta a tengernek: „Csöndesedj! Némulj el!” A szél elült, és nagy csönd lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek ennyire? Hogy lehet, hogy nincsen hitetek?” Nagy félelem fogta el őket, és így szóltak egymáshoz: „Ki ez, hogy még a szél és a tenger is engedelmeskedik neki?”

Szent Minodóra, Mitodóra és Nimfodóra vértanúnők

A három szent vértanúnő Bithyniában született. Édestestvérek voltak és mindhárman meg akarták őrizni a tisztaságukat. Ezért úgy határoztak, hogy egy magányos helyre, egy magas hegy tetejére költöznek. Itt böjtöltek és imádkoztak, hírük elkezdett terjedni, és emberek keresték fel őket kéréseikkel. A szent szüzek imáira Isten sok csodás gyógyulást vitt végbe.

Abban az időben Maximianus császár uralkodott, Bithyniát Fronton vezér kormányozta. Mindketten keresztényüldözők voltak. Fronton hallott a három szentéletű leányról, elfogatta őket, és előbb hízelgéssel rá akarta venni keresztény hitük megtagadására, később kínzásokhoz folyamodott, melybe mindhárman belehaltak. A vezér máglyán akarta elégetni a szent testeket, ám az égből hirtelen tűz szállt le, és megégette a vezért és a szüzeket kínzó szolgákat. A máglyára pedig eső hullott, és kioltotta a tüzet. Az épségben maradt holttesteket a keresztények temették el közös sírban. Ezek 310 körül történtek.