Trofimosz, Szavvátiosz és Dorimedón vtk.
◀︎ 
 szeptember 19. 
 ▶︎
Ef 5,25-33

Atyámfiai! Férfiak, szeressétek feleségeteket, ahogy Krisztus is szerette az Egyházat, és feláldozta magát érte, hogy a keresztségben szavával megtisztítva megszentelje. Ragyogóvá akarta tenni az Egyházat, amelyen sem szeplő, sem ránc, sem egyéb efféle nincsen, hanem szent és szeplőtelen. Így a férj is köteles szeretni feleségét, mint saját testét. Aki feleségét szereti, önmagát szereti. A saját testét senki sem gyűlöli, hanem táplálja, gondozza, akárcsak Krisztus az Egyházat. Mert tagjai vagyunk testének. „Ezért az ember elhagyja apját, anyját, feleségével tart, és a kettő egy test lesz.” Nagy titok ez, én Krisztusra és az Egyházra vonatkoztatom. Szeresse hát mindegyiktek a feleségét, mint önmagát, az asszonyok meg tiszteljék férjüket.

Lk 4,1-15

Abban az időben Jézus a Szentlélektől eltelve visszatért a Jordántól, és a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra, ahol megkísértette az ördög. Ezekben a napokban nem evett semmit sem, és végül megéhezett. Ekkor így szólt hozzá az ördög: „Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré!” Jézus azonban ezt válaszolta neki: „Írva van: »Nem csak kenyérrel él az ember, hanem Isten minden igéjével.«” Erre az ördög fölvezette őt egy magas hegyre, és egy szempillantás alatt megmutatta neki a földkerekség minden országát. Ezt mondta neki az ördög: „Mindezt a hatalmat és mindezek dicsőségét neked adom, mert hisz én kaptam meg, és annak adom, akinek akarom. Ha leborulva hódolsz előttem, mind a tied lesz.” Jézus azonban ezt válaszolta neki: „Távozz tőlem, Sátán! Írva van: »Imádd Uradat, Istenedet, és csak neki szolgálj!«” Ekkor Jeruzsálembe vitte, a templom párkányára állította, és így szólt: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magad innét! Hisz írva van: »Angyalainak parancsolta felőled, hogy oltalmazzanak«; és: »Kezükön hordoznak majd, nehogy kőbe üsd a lábad.«” Jézus azonban ezt válaszolta neki: „Megmondatott: »Ne kísértsd Uradat, Istenedet!«” Miután az ördög minden kísértést végbevitt, egy időre elhagyta őt. Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába, és híre elterjedt az egész környéken. Tanított a zsinagógákban, és mindenki dicsőítette.

Szent Trofimosz, Szavvátiosz és Dorimedón

Antióchiában e napon nagy ünnepséget rendeztek Apolló isten tiszteletére. Ekkor érkezett a városba két ismeretlen vándor: a keresztény Trofimosz és Szavvátiosz. Mivel a helybeliek látták, hogy nem törődnek istenükkel, elfogták, és megkötözve a bíró elé vitték őket, ahol mindketten kereszténynek vallották magukat. Szavvátioszt fára függesztették, és vassal szaggatták a testét, ezután visszaadta a lelkét az Istennek. Trofimoszt pedig kegyetlenül megverték, és átvitték börtönbe Szinnadé városába. Élt akkor ott egy Dorimedón nevű szenátor, aki titokban keresztény volt. Gyakran meglátogatta Trofimoszt, és gondoskodott róla. Egy napon a város elöljárója elfogatta Dorimedónt, és miután megtudta, hogy keresztény, hittagadásra akarta bírni, de nem ért el eredményt. Ezért Trofimoszt és Dorimedónt a cirkuszban vadállatok elé vetették, de azok szelíden viselkedtek velük. Ezután mindketten lefejezéssel végezték be életüket 276-körül.