1Kor 10,23-28

Testvéreim! Mindent szabad, de nem minden használ. Mindent szabad, de nem minden épít. Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét! Egyétek mindazt, amit a húspiacon árulnak anélkül, hogy lelkiismereti okból kérdezősködnétek, hiszen az Úré a föld és ami betölti. Ha meghív titeket a nem hívők közül valaki, és el akartok menni, egyétek mindazt, amit elétek tesznek! Ne kérdezősködjetek semmiről lelkiismereti okokból! De ha valaki azt mondja nektek: „Ez áldozati hús”, ne egyétek meg amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt!

Mt 24,34-37.42-44

Így szólt az Úr: „Bizony, mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, míg mindez be nem következik. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim nem múlnak el. Azt a napot és órát azonban nem ismeri senki, az ég angyalai sem, csak egyedül az én Atyám. Mert amint Noé napjai, olyan lesz az Emberfiának eljövetele is. Virrasszatok tehát, mert nem tudjátok, melyik órában jön el Uratok! Gondoljatok erre: ha a ház ura tudná, hogy melyik órában jön a tolvaj, bizonyára virrasztana, és nem engedné, hogy házába betörjön. Legyetek hát készen ti is, mert az Emberfia abban az órában jön el, amelyikben nem is gondoljátok!”

Szent Kallisztrátosz és negyvenkilenc vértanútársa

Szent Kallisztratosz Kartagéna városában született. A keresztény hitre édesapja nevelte, ő szintén édesapjától kapta, aki a hagyomány szerint jelen volt az Üdvözítő kereszthalálánál. A keresztséget az apostoloktól nyerte el, utána pedig hazatért. Miután Kallisztratosz felnőtt, katona lett. Társai észrevették, hogy keresztény, mert az volt a szokása, hogy éjszaka, amíg társai aludtak, felkelt imádkozni. Jelentették a hadvezérnek, aki maga elé hívatta. Itt bátran megvallotta a hitét, és nem akart a bálványoknak áldozatot bemutatni. Különféle kínzások után bőrzsákba varrták, és a tengerbe vetették, de két delfin a partra vitte. Ezt látva, 49 katona hitt az igaz Istenben. Ezután mindannyiukat kivégezték, Bizáncban szenvedtek vértanúságot Diocletianus császár idejében, 288-ban.