Kallisztrátosz és tsai. vtk.
◀︎ 
 szeptember 27. 
 ▶︎
Szent Liturgia énekek és vecsernye szövegek:A zsolozsma az egyház imádsága - 2019. szeptember 16-22.
Mk 8,1-10

Abban az időben Jézust igen nagy népsokaság vette körül. Nem volt mit enniük, ezért magához szólította tanítványait. Így szólt hozzájuk: „Sajnálom a tömeget, mivel már harmadnapja kitartanak mellettem, és nincs mit enniük. Ha étlen engedem haza őket, nem fogják végigbírni az utat, hisz többen közülük messziről jöttek.” Tanítványai ezt válaszolták: „Honnan lehetne itt a pusztában annyi kenyérre szert tenni, hogy mind jóllakjanak?” Megkérdezte tőlük: „Hány kenyeretek van?” Ők pedig azt mondták: „Hét.” Erre megparancsolta a népnek, hogy telepedjék le a földre. Majd fogta a hét kenyeret, hálát adott, megtörte, és odaadta tanítványainak, hogy osszák szét. Ki is osztották a tömegnek. Volt néhány apró haluk is. Ezeket is megáldotta, és szólt, hogy osszák ki. Ettek és jól is laktak, aztán összeszedték a maradékot: hét kosárral lett. Akik ettek, mintegy négyezren voltak. Ezután hazaküldte őket, maga pedig tanítványaival beszállt a bárkába, és Dalmanuta környékére ment.

Szent Kallisztrátosz és negyvenkilenc vértanútársa

Szent Kallisztratosz Kartagéna városában született. A keresztény hitre édesapja nevelte, ő szintén édesapjától kapta, aki a hagyomány szerint jelen volt az Üdvözítő kereszthalálánál. A keresztséget az apostoloktól nyerte el, utána pedig hazatért. Miután Kallisztratosz felnőtt, katona lett. Társai észrevették, hogy keresztény, mert az volt a szokása, hogy éjszaka, amíg társai aludtak, felkelt imádkozni. Jelentették a hadvezérnek, aki maga elé hívatta. Itt bátran megvallotta a hitét, és nem akart a bálványoknak áldozatot bemutatni. Különféle kínzások után bőrzsákba varrták, és a tengerbe vetették, de két delfin a partra vitte. Ezt látva, 49 katona hitt az igaz Istenben. Ezután mindannyiukat kivégezték, Bizáncban szenvedtek vértanúságot Diocletianus császár idejében, 288-ban.