Kallisztrátosz és tsai. vtk.
◀︎ 
 szeptember 27. 
 ▶︎
2Kor 6,16b-7,1

Atyámfiai! Ti az élő Isten temploma vagytok, miként Isten mondja: »Köztük fogok lakni és közöttük járni, és az ő Istenük leszek, és ők az én népem lesznek. Ezért menjetek ki közülük, és váljatok külön, mondja az Úr, és ne érintsetek tisztátalant; és én magamhoz fogadlak titeket, és atyátok leszek, s ti az én fiaim és leányaim lesztek, mondja a mindenható Úr«. Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat a test és a lélek minden szennyétől, és tegyük teljessé megszentelődésünket Isten félelmében.

Mt 15,21-28

Abban az időben, Jézus Tírusz és Szidón vidékére vonult vissza. És íme a környékről közeledett egy kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: „Könyörülj rajtam, Uram, Dávidnak fia! A lányomat kegyetlenül gyötri az ördög.” De ő szóra sem méltatta. Erre odamentek hozzá tanítványai, és kérték: „Teljesítsd kérését, hisz kiabál utánunk.” Ő pedig így felelt: „Küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól.” Ám az asszony odajött, és ezekkel a szavakkal borult le előtte: „Uram, segíts rajtam!” Ő azonban így felelt: „Nem helyes elvenni a gyerekektől a kenyeret, és odadobni a kiskutyáknak.” Az asszony pedig ezt mondta: „Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a maradékból, amely lehullik gazdáik asztaláról.” Erre így szólt Jézus: „Asszony, nagy a te hited. Legyen úgy, ahogy akarod.” Még abban az órában meggyógyult a leánya.

Szent Kallisztrátosz és negyvenkilenc vértanútársa

Szent Kallisztratosz Kartagéna városában született. A keresztény hitre édesapja nevelte, ő szintén édesapjától kapta, aki a hagyomány szerint jelen volt az Üdvözítő kereszthalálánál. A keresztséget az apostoloktól nyerte el, utána pedig hazatért. Miután Kallisztratosz felnőtt, katona lett. Társai észrevették, hogy keresztény, mert az volt a szokása, hogy éjszaka, amíg társai aludtak, felkelt imádkozni. Jelentették a hadvezérnek, aki maga elé hívatta. Itt bátran megvallotta a hitét, és nem akart a bálványoknak áldozatot bemutatni. Különféle kínzások után bőrzsákba varrták, és a tengerbe vetették, de két delfin a partra vitte. Ezt látva, 49 katona hitt az igaz Istenben. Ezután mindannyiukat kivégezték, Bizáncban szenvedtek vértanúságot Diocletianus császár idejében, 288-ban.