Fil 1,8-14

Testvéreim! Isten a tanúm, mennyire vágyódom mindnyájatok után Krisztus Jézus szeretetével. Azért imádkozom, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek tudással és átfogó ismerettel; hogy meg tudjátok ítélni, mi számít igazán; hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcsét Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására. Akarom, hogy tudjátok, testvérek: mindaz, ami velem történt, inkább az evangélium terjedését szolgálja. Ismertté lett az egész testőrségben és mindenki más előtt is, hogy Krisztusért viselem bilincseimet, és a testvérek többségének bizalma az Úrban bilincseim által megerősödött, és félelem nélkül hirdetik az igét.

Lk 5,12-16

Abban az időben, amikor Jézus az egyik városban volt, íme, egy leprával borított férfi meglátta őt, arcra borult, és kérte: „Uram, ha akarod, megtisztíthatsz!” Erre kinyújtotta kezét, megérintette, és így szólt: „Akarom, tisztulj meg!” Azonnal eltűnt róla a lepra. Erre ő megparancsolta neki: „Ne mondd el senkinek, hanem menj el, mutasd meg magadat a papnak, és ajánlj föl áldozatot tisztulásodért, amint Mózes elrendelte, bizonyságul nekik.” A híre azonban annál jobban elterjedt. Nagy tömeg gyűlt egybe, hogy hallgassa őt, és hogy meggyógyuljanak betegségeikből. Ő azonban elvonult a pusztába, és imádkozott.

Szentéletű Cirjék (Küriakosz) remete atya

Korintusi papcsaládból származott. 18 évesen Palesztinába ment, ahol 466-ban Szent Eutim kezéből vette föl a szerzetesi öltözéket. Több helyen volt remete, aztán 486-ban Theoktisztosz szerzeteseivel a Szúka nevű lavrába ment, ahol pappá szentelték, és nem sokkal ezután ismét remeteségbe vonult. 107 éves korában halt meg Szent Kharitón barlangjában. Szküthopoliszi (Szent) Kürillosz írta meg az életrajzát.