Az Európai Néppárt konferenciáján tartott előadást Fülöp atya

A rendezvény fő szervezője és mozgatója Hölvényi György európai parlamenti képviselő volt, az EPP frakció vallásközi párbeszéd munkacsoportjának társelnöke. A képviselő az elmúlt években gyakran járt a Közel-Keleten és más, keresztényüldözés miatt szenvedő országban, s évek óta elkötelezett híve annak, hogy nemzetközi segélyezések és támogatások mellett valós megoldások szülessenek ezekben a háború sújtotta területeken. A mostani találkozó célja is az volt, hogy főként a magyar és német szervezetek vitassák meg a helyzetet és a lehetséges megoldásokat. A nap során számos előadás hangzott el, és annak összegzését kerekasztal beszélgetésben foglalták össze, melyet Hölvényi György mellett Azbej Tristan, az Üldözött Keresztények Megsegítéséért felelős kijelölt államtitkár és Markus Grübel a Német Szövetségi Kormány vallásügyi biztosa vezetett.

Az alábbiakban Kocsis Fülöp fölkért előadó gondolataiból idézünk.

Az érsek-metropolita az idén és tavaly is járt Szíriában, és a két látogatása során egészen eltérő kép fogadta. 2017-ben még katonai ellenőrzőpontok és közelben zajló hadműveletek nehezítették az utazást, ágyúk és rakéták hangját lehetett hallani, 2018 nyarán pedig Damaszkuszban már élet volt az utcákon, kinyitottak a boltok, a kávézók. Ugyanakkor az emberek szeméből szomorúság, szorongás és kimerültség sugárzott. Egy Damaszkuszban szolgáló görögkatolikus pap szavait idézte: „Úgy érezzük magunkat, mint akit fejbe vágtak és elvesztette az eszméletét. Most ébredezünk, de zúg a fejünk, és nem akarjuk elhinni, ami történt. De ami a legfájdalmasabb, hogy Nyugat mind a mai napig támogatja azokat az erőket, amelyek tönkretették az életünket.”

A szíriai élményei, ott élőkkel való beszélgetései alapján a következőt fogalmazta meg a görögkatolikus főpásztor: nem lehet más célunk, minthogy megbízható életteret biztosítsunk azoknak, akik otthon maradtak, és reményteli lehetőséget azoknak, akik hajlandók arra, hogy hazatérjenek.

Reményik Sándort idézve utalt arra, hogy mi, magyarok saját tapasztalatunkból tudjuk, hogy a a jövő építésének két alappillére a templom és az iskola. Értelemszerűen, ha azt akarjuk, hogy a szíriaiak otthon maradjanak, hogy az eltávozók visszatérjenek, akkor a templomaikat és az iskoláikat kell helyreállítanunk. Annál is inkább, mert a keresztény iskolák mindig nyitva álltak a muszlim gyerekek előtt is, így ezek az intézmények nemcsak az oktatás, hanem a társadalmi megbékélés és párbeszéd helyei és eszközei is.

Befejezésül két fontos igazságot mondott ki a Közel-Keleten kétszer is járt, s a helyiekkel személyes kapcsolatot is tartó metropolita. Az egyik, hogy az elvándorlásra bátorítás, a munkaerőnek, az értelmiségieknek Európába invitálása gyakorlatilag megfosztja Szíriát a jövőjétől, a háborútól egyébként is meggyötört országot végképp kivérezteti. A másik, hogy a békeépítés köntösébe öltöztetve a nyugati nagyhatalmaknak nem volna szabad rákényszeríteni az eltérő kultúrájú országokra a saját, kiüresedett és zavaros ideológiájukat.

Az igazi emberség, a valós segítség alapja a tisztelet és megbecsülés. Márpedig Szíria megérdemli a megbecsülést és tiszteletet – zárta szavait a főpásztor.