Kérdezzen bizalommal a lelkiatyától!


Biztonsági kérdés:
Mennyi négy meg kettő? (a választ számmal kell beírni)


küldés
eddigi válaszok
Dicsoseg Jezus Krisztusnak! On szerint megalazo lehet, az ha a glutenerzekeny a kabatjan visel egy kituzott amin a glutenerzekeny emblema lathato? Foleg akkor, amikor idegen atya az aldoztato a Szent Liturgian. Valaszat koszonom.
Hogy ezt megalázónak érzi-e az illető, az tőle függ, ő tudná megmondani. De az bizonyos, hogy nem jó megoldás az ő külön áldoztatására. Hiszen nem elegendő csak az áldoztatás pillanatában észrevenni, hogy az áldozók között ilyen személy van. Ha nem tud róla előre, ha nem készül föl hozzá külön kehellyel, akkor legföljebb annyit tud tenni, hogy a kehelyből Szent Testet nem csak Szent Vért ad. Viszont azt szokták mondani, hogy aki erősebben gluténérzékeny, annak számára ez nem jó megoldás, mert abba a néhány csepp Szent Vérbe vegyülhet glutén tartalom is, tehát egyáltalán nem biztonságos. Többször elmondtam már ezen a fórumon, hogy mindig érdemes előre tájékoztatni az atyát, hogy készüljön föl a külön áldoztatásra. Egészen bizonyos vagyok abban, hogy egyik paptestvérünk sem fogja elutasítani az ilyen kéréssel érkezőt.
Kedves Lelkiatya! Érdeklődve nézem mindig a híradásokat a szentelésekről és felmerült bennem egy kérdés. A diakónusok prédikálhatnak? Egyre több helyen látom őket a szolgálattevők között, viszont beszélni még nem hallottam őket. Csak a pap prédikálhat? Köszönöm válaszát G.
Magyar görögkatolikus egyházunkban az a gyakorlat, hogy az állandó diakónusok nem prédikálnak, csak azok, akik a papságra készülnek, tehát elvégezték a teljes szemináriumot, azon belül a prédikációhoz szükséges tantárgyakat is.
Tisztelt Lelkiatya! Sajnos az utobi években nagyon elhanyagoltam a lelki életemet és a Krisztusal való kapcsolattartást gondolok itt az imátkozásra de nagyon szeretnék vissza találni hozzá!!! A hosszas kihagyás után Virágvasárnap gyóntam először és azóta igyekszem a rendszeres gyónásra legaláb havonta de van úgy hogy két hetente is!!! A legnagyobb félelmem az hogy maradnak a lelkembe olyan bűnök amik nem jutnak az eszembe és biztos hogy vannak csak nem jutnak el a tudatomig így aztán mindig csak az aktuális botlásaimat tudom Krisztus elé leteni,félek hogy így nem tudok a kegyelem állapotába kerülni!!! Mit tegyek mit javasol Tisztelendő úr??? Válaszát előre is köszönöm Ildikó24
Kedves Ildikó! A megoldás végtelenül egyszerű. Amikor a szentgyónását végzi, akkor mindig a következő imával fejezze be a bűnei fölsorolását. Mindezeket a bűnöket, s azokat is, melyeket kifelejtettem, vagy észre sem vettem, teljes szívemből bánom. Kérem ezek üdvös feloldozását. Érthető, ugye? Tehát kimondja,hogy mindent bán, amit elkövetett, még azokat is, amelyeket észre sem vett, hogy az bűn, illetve lehet, hogy akkor észrevette, csak a gyónás során kifelejtette. Ekkor Isten minden bűnét föloldozza. Bár gondolom, hogy eddig is mindig így volt, mert szinte minden imaformula tartalmazza ezt, hogy a többi bűnt is bánja a gyónó. Tehát igen jó esély van arra, hogy az Ön korábbi gyónásai is mind teljesen rendben voltak, érvényesek voltak, s nem maradt semmi utána. Efelől tehát teljesen megnyugodhat. Csak folytassa szépen a rendszeres szentgyónást, és bízza a többit az irgalmas Istenre. Persze, két gyónás között pedig törekedjék arra, hogy mindig Istennek tetsző dolgokat cselekedjen.
Kedves lelkiatya, most adventhez közelítve azon gondolkodtam hogy miért bűnbánati idő és miért nem öröm idő (fehér liturgikus színnel)? Hiszen Jézus második eljövetelét várjuk és örülünk neki hogy úgy szerette Isten a világot hogy egyszülött fiát adta érte hogy aki hisz benne az el ne vesszen hanem örökké éljen... Böjt (még jó hogy nálunk római katolikusoknál nincs) és bűnbánat.. Mi az oka? Válaszát előre is köszönöm.
Korábban a római katolikus egyházban is böjt volt ez az időszak. Tehát nem csak a keleti egyház sajátja, hanem ősi egyházi hagyomány, amelyet a keletiek jobban őriznek. A bűnbánat édes dolog. Helyrére kerülnek általa a sötét dolgaink. Üdítő, felszabadító, erőt adó lelkiállapot. Sokan félreértelmezik, innen származhat a vélekedés, hogy a nagy örömünnepre miért kellene bűnbánattal, böjttel készülni. A böjt még szorosabban Jézushoz köt, testileg-lelkileg. A bűnbánatban még jobban átélhetem Isten végtelen irgalmát. A bűnbbánat és böjt előkészület a találkozásra. Mint amikor egy nagy mérkőzésre keményen edzenek a sportolók, sokmindenről lemondva, mert tudják, hogy nagy a tét. Mint ahogy egy nagy családi ünnepre, például esküvőre folyik a nagy készülődés, akkor is sok minden háttérbe kerül. Szegényebb világban sokmindenről lemondtak, hogy aztán majd ünnepelhessenek. Számtalan indok van arra, hogy a nagy örömünnepre lemondással, Isten irgalmának ízlelgetésével készüljünk. A lemondások, több ima, böjt segít abban, hogy minél inkább lelki emberekké váljunk. A karácsonyt igazán lelki módon lehet a legszebben, legboldogabban megünnepelni. A csak testi örömöket ismerő világ erről mitsem tud.
Tisztelt Lelkiatya! Nagyon meg érintett engem az alkonyati zsolozsma! És belőle a legjobban ,, Az Úr Országol ékességbe öltözött " rész amit nem tagadom napo szintem eneklek magamban ! A kérdésem a következő lenne: hogy én imatkozhatom az alkonyati zsolozsma szertartását vagy azt csak Fölszentelt Pap al együt szabad ? Válaszát köszönöm! Ferenc
Kedves Ferenc! Természetesen, Ön is imádkozhatja az egyház zsolozsmáját. Ez az egész egyház közös imakincse. Ezért is adjuk közre az ezt segítő imákat, szövegeket. A vecsernye állandó részei a honlapunk liturgikus tárában találhatók: https://hd.gorogkatolikus.hu/liturgia-alkonyati-zsolozsma, a változó részeket pedig hétről hétre közöljük a Kezdőlapon, a pócsi Istenszülő ikon alatt. Továbbá megtalálhatók az imaórák: https://hd.gorogkatolikus.hu/downloads/szertartasok/Imaorak.pdf vagy az esti zsolozsmák: https://hd.gorogkatolikus.hu/downloads/szertartasok/Kis_esti_nagy_esti_es_ejfeli_zsolozsma.pdf egyelőre csak pdf formátumban, de hamarosan elektronikus alkalmazás is segíti a még könnyebb imádkozását ezeknek a szertartásoknak. Csak bátorítani tudom, hogy ízlelgesse ezeket az imákat. Nagyon sokat segítenek.
Mélyen Tisztelt Lelkiatya ! Már egy ideje foglalkoztat az a gondolat, hogy most a járvány miatt nem lehetne-e a betegek szentségét megkapnunk "soron kívül"? Tudom, hogy ennek kiszolgáltatását - ha jól emlékszem - február 2-án szokták Debrecenben végezni. Ebben az évben lehet, hogy ebből kimaradtam, ezért is aggaszt a szentség hiánya. Válaszát előre is köszönöm M
Ne aggassza semmi! Az nem segít, nem visz előre. Pusztán a betegség veszélye még nem indokolja a betegek szentségének a fölvételét. Aki olyan betegségben szenved, amely miatt kockázatos lehet számára a koronavírus fertőzés, az fölveheti a betegek szentségét, ahogy Ön írja, "soron kívül". De ha nincs ilyen betegség, akkor ez nem indokolt. Érdemes azonban élni a szentgyónás és a szentáldozás segítségével. Ezek is nagy erőt adnak fizikai és lelki értelemben egyaránt.
Kedves lelkiatya hány őrangyalunk van? Ők tudnak-e helyettünk imádkozni és misére menni ha mi nem tudunk? Azt hallottam hogy az angyalok és az ördögök is okosabbak mint mi ez tényleg így van? A gonosz lélek ezért tud becsapni minket, nem lehetséges hogy sok tanulással okosabbak leszünk és túl járunk a gonosz eszén?
Az angyali lények nem számszerűsíthetők. Nem tudjuk a számukat. Minden bizonnyal csak egy őrangyalunk van, mert kettő nem tud többet segíteni, mint egy. Egészen más az ő tevékenységük, mint a mienk, vagy mint amit el tudunk képzelni. Helyettünk nem imádkozhat senki. Értünk igen. A feladatainkat, például a vasárnapi kötelességünket ők nem tudják helyettünk elvégezni. Lehet, hogy éppen tudnák, de mivel az nem válna javunkra, ezért nem teszik. Az viszont egészen bizonyos, hogy ők sokkal okosabbak, mint mi. Sok tanulással sem lehet legyőzni az okosságukat. Tiszta szellemi lények. A tudásuk is egészen más, mint a mienk, meg amit erről el tudunk gondolni. De nem is szükséges azon igyekezni, hogy túljárjunk az eszükön. Egyszerűen csak Istenbe kell kapaszkodnunk, belé vetni reményünket, és így könnyedén legyőzhetjük az ellenséges gonosz lelkeket.
Tisztelt Lelkiatya! A 3 éves unokámat sajnos a szülei nem engedik megkeresztelni. Jézus azt mondta, hogy engedjük a gyermekeket Hozzá. Én igyekszem a hitet csepegteni az unokámba, bár a szülők nem nézik jó szemmel, ha visszahallják a gyerektől a hitről hallott dolgokat. Mit tehetnék ez ügyben? Várjam meg, míg felnő, és maga dönthet? De ha nem részesül hitoktatásban, nem engedik templomba, akkor hogyan juthat hitre? (Azért is ellenzik a keresztséget, mert a gyermek anyja, bár magyar, buddhistának vallja magát). Egy másik, de ezzel összefüggő kérdésem lenne, hogy egy laikus keresztény milyen esetben keresztelhet meg valakit? Csak életveszélyben? Köszönöm szépen a válaszát! B.K.
Igen, ez nehéz helyzet. Javaslom, hogy nagyszülőként próbálja meg a hit cseppjeit eljuttatni a gyermek lelkébe. Titokban megkeresztelni azonban nem javaslom. Akkor csak részesítettük valamiben, amit utána nem tudunk folytatni. A keresztség nem csupán a megkereszteltnek szól, hanem egyszersmind az egyház közösségébe is így oltjuk bele. Ezért nem helyes az egyházi közösség nélkül keresztelni. Önnek első és legfontosabb feladata az imádság ezért a gyermekért és szüleiért. Ha ezt megteszi állhatatosan, akkor Ön is hozzájárul ahhoz, hogy hitre jusson az unokája. Ezeknek a cseppeknek, hitcseppeknek is nagy jelentősége van. Ha nyíltan szembekerülne a szülőkkel emiatt a kérdés miatt, akkor sokkal rosszabb eredménye lenne, mert még tudatosabban elleneznék a szülők a keresztény nevelést. Tehát nem erőszakosan, nem is becsapva a szülőket, de amennyire lehetséges, csepegtesse a hitet a gyermekbe. Ha netán kifejezetten ellenállnának, akkor se keseredjék el, akkor az imádságra több marad. Nem fölszentelt személy csak nagy szükséghelyzetben keresztelhet, egyébként nem megengedett. Ha ilyen eset történik, akkor minél hamarabb értesíteni kell az illetékes papot, hogy jegyezze be a helyi anyakönyvbe. Így lesz visszakereshető nyoma is a keresztségnek. Ha görögkatolikus, akkor pedig minél hamarabb meg kell bérmálni is, nem szabad sokáig a Szentlélek ajándákának pecsétje nélkül hagyni. Ezt azonban már csak püspök végezheti, illetve a püspök megbízásából pap is.
Kedves lelkiatya ha egy szent a példaképem akkor ő azzal a védelmezőm is lesz? Ha egy szent védelmét kérem akkor ő segít Istenhez jutni? Melyik szentet ajánlaná az önkielégítés bűne elleni küzdelem segítségül? Illetve a ima nem megy meg kérhető e, őrangyalunk hogy imádkozzunk együtt, sokszor elkalandozik a figyelmem nem tudom mennyit kéne naponta imádkozni, jelenleg 1 tized rózsafüzér 1 irgalmasság rózsafüzér és a zsolozsmát próbálom elmondani, a zsolozsma még nehezen megy nem mindig értem amit olvasok és itt kalandozik el a legtöbbet a figyelmem. Ennyi ima elég? Mit ajánlana, hogy alakitsam át, hogy kevésbé kalandozzon el a figyelmem? A Szentírás olvasáshoz mely könyvet ajánlaná, melyiket érdemes olvasni az evangéliumokat már olvastam és a zsoltárokba kezdtem, korábban próbáltam az egész Szentírást elejétől kiolvasni, de az nem ment pedig nagyon szeretek olvasni, de teljesen értelmetlen volt a sok névsorolas. Gemgirl
Ha kérjük a szenteket, hogy segítsenek nekünk, egész biztosan meghallgatják a kérésünket. Alapvetően a nevünket viselő szent a védőszentünk. Érdemes megismerkedni az életével, hozzá fordulni segítségért. Nem véletlenül hordjuk a nevünket, amikor megkaptuk, védőszentünk már akkortól őrzi az életünket. Ezért is nagyon fontos, hogy már a keresztségben igazi keresztnevet adjunk a gyermekeknek. Szép dolog a pogány magyar nevek újra használatba vétele, de ha valakinek ilyen nevet adunk, mindenképp válasszunk mellé egy keresztnevet is, hogy ne maradjon védőszent nélkül. Aki nem kapott ilyen módon védőszentet, az kereshet, választhat magának. Érdemes figyelni a lelkünk hangjára, mert jó eséllyel súgni fog a lelkünk, hogy kit is válasszunk, ki az, aki valójában már jó ideje vigyáz ránk. Ilyen lehet az is, amikor valakinek valamely szent különösen is "megtetszik", benső vonzást érez iránta. Inkább a szentek választanak minket, nem annyira mi őket. Érdemes tehát minél jobban megismerni, példáját követni. Ez egyébként nem föltétlen kizárólagos. Van olyan, hogy valaki egyszerre több szentet is közel érez magához. Mindegyiküktől kaphat, tanulhat valamit. A védőszentünk mellett nyilván más szentekkel is lehet közeli kapcsolatunk. Ezek segítenek, erősítenek minket a hitünkben, közelebb visznek Istenhöz. A súlyos kísértésekben Szent Mihály arkangyalhoz szoktak fordulni, hogy segítsen a bűn elleni küzdelemben. Ezt tudom javasolni Önnek én is. Hogy mennyi ima elegendő, ezt nem lehet megmondani kívülről. Azért is, mert nem a mennyiség határozza meg, hogy mennyire van szükség, hanem sokkal inkább az ima hőfoka, az imában való odaadás. Amit leírt, az jó, azt mindenképp tartsa meg. S most leginkább arra törekedjék, hogy ezeket az imákat végezze minél nagyobb figyelemmel, minél nagyobb odaadással. Majd csak akkor emeljen ezen az "adagon", amikor erre a lelke készteti, amikor erre vágyik. Az lesz majd hiteles jelzés arról, hogy most már több is lehetne. Minden ima előtt kérje a Szentlelket, hogy segítsen Önnek imádkozni, segítsen jobban figyelni. A figyelem nélküli ima nem is tudom, hogy nevezhető-e imának. Fontos, hogy valamikor majd a teljes Bibliát is elolvassa. Javaslom, hogy erre minden nap jelöljön ki egy rögzített időt, és azt töltse Szentírás-olvasással. Ha nem érti akkor, amiatt ne adja föl. Csak olvassa tovább, minden nap egy szakaszt. Például így: minden nap egy fejezetet az Ószövetségből és mellette egy bekezdést az Újszövetségből. Kezdheti előlről mind a kettőt, nem baj, ha már olvasta egyik vagy másik könyvet. Ezeket mindig újra és újra olvassuk. Mindig mást mondanak nekünk. Megtörténik az is, hogy épp az olvasás pillanatában nem értem, de később, valami esemény kapcsán megvilágosodik. Szóval ne hagyja abba, ez fontos tapasztalat lesz. A zsoltárok. Ez egy külön világ! Azt ne a szokásos szentírásolvasásba tegye bele, hanem külön szánjon rá időt, hogy minden nap imádkozzék zsoltárokat. Sok sikert hozzá! Én is imádkozom Önért.
Kedves Lelkiatya! Ön szerint helyes példabeszéd-e ez? ?Meddig maradhat a pásztor a legelőn juhai nélkül? Nem de éheznek a juhok, s nincs velük a pásztoruk, aki osztozna ínségükben? Bizony előbb-utóbb kitörnek, s szétszélednek, és keresnek olyan táplálékot, amit épp találnak. Ha visszatér a pásztor talál-e egyet is a karámban, amelyik inkább éhezett, de bízott a pásztorban, aki így hagyta. Keveset, s akik szétszéledtek, vajon hallgatni fognak-e rá megint? A Jó pásztor együtt éhezik juhaival és együtt is dúskál velük.?
Ha hallanám valahol ezt a történetet, nem mondanék rá semmit. Lehet, hogy valaki jót tanul belőle. De hogy megkérdezte, elmondom, hogy én nem terjeszteném ezt a történetet. Kicsit félrevezető lehet. A Jó pásztorról eddig minden általam ismert példabeszéd Jézusra utal. Ráadásul itt is nagy kezdőbetűvel van írva, ez is erősíti, hogy Jézusról szól, vagy éppen Jézustól származik. Holott nem. S mivel ez félrevezető lehet, ezért nem terjeszteném. Talán a rossz pásztorról szól inkább ez a történet, amelyről már az őszövetség és Jézus is mondott példabeszédet. A béres meg a jó pásztor szembeállítása szerintem szemléletesebb példa, mint ez. De lehet, kicsit elfogult vagyok Jézus irányában.
Tisztelt Lelkiatya! Van két kicsi gyerekem férjemmel 3eve vagyunk házasok. Napi 12oraba dolgozik a férjem van hogy túl orazik is. Ha itthon van is csak alszik. Hiába akarok beszélgetni vele nem kell fel. Kezdek elhidegulni tőle, két kicsi gyereket szinte magam nevelem. Nagyon nehéz mindent nekem csinálni. Kérem tanácsoljon valamit mit tegyek mert én ilyen emberel nem akarok tovább így élni?!! Kérem minél előbb valaszoljon
Bocsásson meg, hogy bár kérte is a mielőbbi válaszadást, de csak most jutottam hozzá. Nagyon nehéz helyzet az Öné. Mindenképpen ki kell mozdítania a férjét ebből a megvakult állapotából. Ez így nem élet. Mindenkinek rossz. Nem csak Önnek és a gyerekeknek, de őneki is. Mert üres marad az élete, hiába dolgozik annyit. Mit tegyen? Biztosan már eddig is imádkozott, de azt javaslom, hogy kezdje el a nagyon komoly és célirányos imádságot. Önnek most egy csodát kell kiimádkoznia. Ez még teljesen jóra fordulhat, de ahhoz kell ez a csoda. Csak magától nem fog megoldódni. Ha teheti, menjen el Máriapócsra, ott kezdje el ezt a csodáért való imát. Utána pedig tervezze meg, hogy mit, hogyan imádkozik. Ha ez csak annyi, hogy minden nap elmond a férjéért egy üdvözlégyet, már az is jó. De lehet úgy is, hogy minden nap elmegy Szent Liturgiára. Vagy a kettő között valahol, amit jól meg tud tartani. Lényeg a rendszeresség és az elszántság, a hit, hogy Isten meghallgatja a kérését. Nagyon imádkozzék tehát azért, hogy a férje fölébredjen, hogy szembesüljön azzal, hogy ez tarthatatlan. Ezek után, de csak ezek után kezdje el a tevékeny munkát is a férje megmentéséért. Kérhet esetleg tanácsot is vagy lelkiatyától vagy szakértőtől, akivel megbeszélik, hogy mivel mozdítható ki. Aztán eljön az a pillanat, amikor le kell ültetnie a férjét, hogy beszéljék meg mindezt. Elhiszem, hogy ezt már próbálta nem is egyszer, de ha nem ilyen módszeresen, imába beágyazva, higgadt tudatossággal teszi, akkor valószínű, falra hányt borsó. Keressen erre olyan alkalmat, amikor nem fáradt a férje, és Ön is kellően higgadtan tud beszélni. Tehát semmiképpen sem akkor, amikor Ön is kimerült, ideges, a férje is fáradt, akkor biztosan nem fog sikerülni. Beszéljék át, hogy hogyan tovább. Ne azzal kezdje, hogy Ön mit vár el tőle, miben változtasson, hanem vesse föl, hogy Önnek mit kell változtatnia, kérdezze meg a férjét, hogy van-e olyan dolog, amit vár Öntől, de nem kapta meg, hogyan járhat jobban a kedvében. Ha ezzel kezdi, akkor nagyobb esélye van arra, hogy a férjében is nyitott lélekre talál. Ha szemrehányással kezdi, a férje védekezni fog, arra megint van Önnek ellenérve, és csak csatározás lesz, nem közös megoldás keresés. Ezeket tudom Önnek tanácsolni, és én is imádkozom Önökért. Forduljon jobbra a házastársai kapcsolatuk, s legyenek még gyermekek boldog családjukban!
Dicsőség Jézus Krisztusnak! Tiszteletre méltó Lelkiatya! Az lenne a kérdésem, hogy mi az Egyház véleménye a hívőknek a politikai életben való aktív részvételéről, mármint a népszavazásokon túlmenően. Úgy látom, a kereszténység megosztott a kérdésben, olvastam már ilyen-olyan véleményeket, és a katekizmus sem adott bővebb felvilágosítást (ha jól kerestem), csak általánosságokat közölt a hívőktől elvárt politikai magatartással kapcsolatban. Arra gondolok, hogy lehet-e részt venni legalább aktivistaként egy-egy párt munkájában, vagy attól függ-e "csupán", hogy a keresztény hitünkkel összeegyeztethető programot maga elé tűző pártról van-e szó. Azért kérdezem, mert mind ezidáig komolyabb aktivitást nem tanúsítottam ezen a téren, de hívő keresztényként felelősséget érzek a társadalmat széles körben érintő ügyekkel kapcsolatban, és nem tudom, hogyan egyeztethetném össze a kettőt, hogyan tehetnék jót úgy, hogy a kecske is jóllakjon, és a káposzta is megmaradjon. Nem szeretnék semmi konkrétumot, semmilyen markáns állásfoglalást kicsikarni a válaszban, természetesen megelégszem az általánosságokkal, és érteni fogom. :) Nagyon szépen köszönöm előre is szíves válaszát. Szeretettel és üdvözlettel: Melinda
Kedves Melinda! A politikában részt kell venni. Valójában nem is lehet belőle kimaradni. Hiszen minden tettünk egy-egy állásfoglalás. Az is, ha meg sem szólalok. Tehát a politika mindenkit érintő közügy. A keresztényeknek súlyos felelősségük, hogy benne legyenek a politikában, és persze, keresztény módon politizáljanak. Aki teheti lépjen föl minél hatékonyabban a társadalmat érintő, azt alakító, formáló területeken. Mivé lenne a világ, ha csak hagynánk, hogy a nem keresztények irányítsák, mi meg csak panaszkodunk vagy kesergünk a dolgok miatt? Ha Ön érez késztetést a lelkében, ha úgy látja, van tehetsége hozzá, akkor csak lépjen be a politika színterére, emelje föl szavát, szervezzen olyan eseményeket, amelyek jó irányba formálják az emberek gondolkodását. Nyilván sok oka van, hogy a politika szó sajnos egybekapcsolódott a tisztességtelenséggel, a hazugságokkal. Nagyon nagy kár ez az összekapcsolódás. És nem is indokolt. Nem tagadhatjuk, nagyon sok politikus ember vált tisztességtelenné. Ennek egyik oka alighanem a hatalom kísértése. Nagyon nagy léleknek, szinte szentnek kell lenni ahhoz, hogy valakit ne rontson meg a hatalom, kicsiben és nagyban egyaránt. Mélyen hívő, imádságos embernek kell lenni ahhoz, hogy valaki megmaradjon tisztességes politikusnak. De van rá példa, és kell is ezeket a példákat szaporítani.
Kedves Atya! A bizánci katolikusok hogyhogy nem használ orgonát a szentmise allat??
Erre a kérdésre több alkalommal is írtam gondolatokat. Legutóbb múlt hónap 26-án. Könnyen megtalálhatja ezeket, a honlapunkon visszakereshetők. De még könnyebben megtalálja, ha a honlapunk keresőjébe beírja az orgona szót. Akkor ott több érvet is talál arra, hogy bizánci egyházunk miért nem használ orgonaszót.
Kedves Lelkiatya! Mindent bűnt értek, felfogom, hogy a szeretet ellen vétek velük valamilyen formában. Egyedül az önkielégítést nem értem meg, hogy miért bűn?Senkit sem bántok vele, más ember nem is tud róla. Számomra olyan mint az étkezés, rövid idő alatt túl vagyok rajta, hogy a fizikai szükségletem kielégítsem. Mindemellett nem akarom bántani az Urat, kérem magyarázza el, hogy mit vétek olyankor. Ha ésszel felfogom, talán könnyebben tudok küzdeni ellene. Nagyon köszönöm a válaszát!!
Minden rejtett bűn az egész egyház testén ejtett seb. Össze vagyunk kötve. Nem csak az imádsággal segíthetek másokat, hanem a bűneimmel is gyöngítem Krisztus egész titokzatos testét. Talán így is föl lehet tenni ezt a kérdést, hogy mi kár származik abból, ha ilyet tesz az ember. A pornó képek nézegetéséhöz tudom hasonlítani a dolgot. Önmagában ártatlannak tűnik, ugyan kinek teszek ezzel rosszat? Csakhogy ismert ennek a jelenségnek a természete: soha nem elég, mindig többet és többet akar. Az érzékiség önzésre használása is ilyen. Nem igazi kielégülést okoz, még ha így is hívják, csak ideig óráig, és valójában már el is ültette az emberben a következőre való vágyat. S ahányszor csak beleegyezik, annál inkább vágyik majd rá újra. Könnyen függővé válhat az ember. Van olyan eset, hogy valaki már naponta többször is késztetést érez és csinálja is. Lehet, csak úgy tűnik, hogy egyszer, másszor követi el az ember, de hosszabb távon gyakorlatilag nem tud tőle szabadulni. Nem erre vagyunk teremtve, nem ez az életünk. Csak akkor szabadulhat meg az ember, ha hosszan tartóan tud nemet mondani erre az érzéki késztetésre. Akkor fölszabadulnak az energiái, fölszabadul a figyelme. Érdemes erre a szabadságra törekedni, egy kis küzdelem után megadatik.
Tisztelt Lelkiatya! Minden éjjel imádkozok. Keresztet vetettem ima után, a gyermekemen is és a férjemen is egyaránt. Férjem aludt még, s mikor keresztet vetettem rajta, (csak kicsit értem a ruhájához) abban a pillanatban hírtelen zihálva felkelt és nézett jobbra balra. Megnyugtattam és kérdeztem mit álmodott. Azt felelte nem tudja. Talán, hogy leesik az ágyról. De fogalma sincs. Szerintem van összefüggés a keresztvetés és a felkelés között. Ön mit gondol erről? (Ő Református, Én Görögkatolikus) Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Tünde
Kedves Tünde! Hogy pontosan mi is történhetett ekkor, azt aligha tudjuk megfejteni. Vagy van összefüggés vagy nincs. (Aki azt mondja, hogy tudja, ne higgyen neki!) De nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy hogyan tovább. Azt javaslom, hogy ezt máskor is tegye meg. Imádkozzék esténként önmagáért és az egész családjáért meg még sokakért, és ezzel a keresztjellel áldja meg a szeretteit. Véleményem szerint ez nem fog megismétlődni, amit itt leírt.
1
  2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 ...