Kedves Lelkiatya! Nyáron szokott lenni Jézus ima?
Úgy tudom, hogy a héten lesz Jézus-ima Debrecenben, szerdán, szokásos módon, vecsernye után. Utána pedig Hajdúdorogon lesz Jézus-ima lelkinap július 1-jén. Lesz két lelkigyakorlat is: július 7-9-e között Sajópálfalán, augusztus 17-22-én Bükkszentkereszten. Hogy ezeken túl lesz-e Budapesten vagy Debrecenben esti ima alkalmak, ezt nem tudom megmondani. A sajópálfalai és bükkszentkereszti lelkigyakorlatokra az alábbi címeken lehet jelentkezni:
iktusz1@gmail.com
szentlelekhaz@migorkat.hu
Kedves Lelkiatya! Az idén Debrecenben lesz az "Ez Az A Nap" rendezvény. A tájékoztatón ott volt Palánki Ferenc és Fekete Károly püspök Úr is. Hol volt Kocsis Fülöp metropolita atya? Kár, hogy a görögkatolikus egyház vezetője ezt nem támogatja jelenlétével.
Hogy éppen akkor hol volt Fülöp metropolita atya, azt nem tudhatom. De noha igazán nem lelki kérdésről van szó, érdekességképpen megjelentetem, mert a minap szintén erre az eseményre vonatkozó kérdés jelent meg, csak a tartalma épp ellenkező előjelű volt. Abban az üzenetben azt kérte számon valaki, hogy a görögkatolikus egyház miért támogatja ezt a rendezvényt. Nekem úgy tűnik, hogy az a mérsékelt támogatás, amellyel a görögkatolikus egyház szerepel ezen a rendezvényen, éppen megfelelő.
Kedves Lelkiatya!
Lehetséges -e, hogy valamilyen keresztény közösségben egy megfáradt 2 gyerekes anya ( nagykorú gyerekek) szerzetesi életet éljen?
Köszönettel, Sz. Edit
Kedves Edit! Attól tartok, ennek nagyon kicsi az esélye. Tudomásom szerint a szerzetes rendeknél, különösen a nőknél van egy felső korhatár, amely fölött már nem vesznek be senkit szerzetesnek. Ez általában 40 vagy 45 év, bizonyos közösségekben lehet ennél alacsonyabb de akár több is. Ennek legfőbb oka az lehet, hogy idősebb korban már nehezen tud megtanulni alkalmazkodni az ember. Úgy tudom azonban, a Farkas Edit alapította Szociális Missziótársulat szívesen fogad akár idősebb nőket is a közösségébe. Esetleg náluk lehet próbálkozni.
Tisztelt Lelkiatya!
Miért nem hozták haza az eredeti máriapócsi kegyképet a püspökatyákból Bécsből? Úgyis kérdezhetem, vajon miért kell az eredetinek továbbra is Bécsben maradnia?
Egyszer, néhány évvel ezelőtt már fölmerült ez a gondolat, amikor Schönborg bíboros Máriapócson járt. Akkor is megvolt az esélye annak, hogy a máriapócsiak vagy más honfitársak követelni fogják a bíborostól az eredeti kegyképet. Kicsit tréfásan, mégis sokatmondóan azt felelte a bécsi érsek, hogy szívesen visszaadja az eredetit, mi meg adjuk oda neki a másolatot, neki az is jó lesz. Ez azért tréfás kijelentés, mert a bíborosnak nyilván nincs joga ahhoz, hogy az ilyen fölbecsülhetetlen értékű kegytárgyakat csereberéljen. De a kijelentésének fontosabb része, hogy ezzel azt érzékeltette, hogy a mostani, Máriapócson lévő kegykép sokkal értékesebb. Nem csak azért, mert ez kétszer könnyezett, az eredeti meg csak egyszer, hanem mert ezzel a fájdalmas emlékű történettel mutatta meg Isten a hatalmas, kitüntető szeretetét irántunk, szegény sorban lévő görögkatolikusok iránt. Ez olyan szép történet, hogy kár volna összetörni azzal, hogy visszaköveteljük a Bécsbe került ikont. Útja során, amikor szállították a képet, számtalan másolat készült róla. Ezek a másolatok aztán tovább terjedtek, így vált Európa hírűvé ez a mi egyszerű kis ikonunk. Csodálatos megdicsőülése volt a képnek, hogy a Magyar Püspöki Kar éppen ennek a másolatát ajándékozta Ferenc pápának. Ez előtt az ikon előtt imádkoztak a görögkatolikusok a Rózsák terén a pápa látogatása során is, sőt, ennek az ikonnak egy történelmi másolata volt kint az Eucharisztikus Kongresszus majd pedig most, a pápalátogatás során a szentmisén. Ez is annak köszönhető, hogy a képet elvitték tőlünk, és Esztergomban is őriznek egy másolatot, amely annak a híres útnak a során készült, s amely ma az un. Bakócz-kápolnában van. Annyit mondhatok, így kerek a történet. Ennek köszönhető, hogy ha a magyarok (és nem csak a görögkatolikusok) kimennek Bécsbe, ott a mi ikonunk előtt imádkozhatnak. Igaz, talán megmarad az a furcsa, kicsit keserű érzés, hogy ez valaha a mienk volt, de ezt felülírja az a büszkeség és öröm, hogy a tőlünk származó csodatevő ikon milyen sokak lelki épülésére szolgálhatott és szolgálhat országhatárainkon messze túl is.
Tisztelt Lelkiatya! Születésemtől fogva Görög Katolikus hittbe nötem fel és lassan már abba is öregszem meg mégis a legnagyobb félelme hogy életem folyamán elkövetem a Szentlélek elleni bünt Volt már olyan eset nállam hogy egy nagyobb bűnömnél megkérdeztem a Papot hogy ezt Isten megbocsájtja e és azt mondta hogy persze igen Lehet hogy ezzel a kérdésel elkövetem Nagyon szeretem az Úr Jézust a Mennyei Atyát a Szűz Anyát mégis attól retegek hogy életembe valamikor elkövetem a Szentlélek elleni bünt!!! Ildikó
Remélem, teljes mértékben meg tudom Önt nyugtatni ebben a zaklató kérdésében. Ugyanis véletlenül, öntudatlanul nem tudunk, nem lehetséges a Szentlélek elleni bűnt elkövetni. Annak ugyanis éppen az a sajátossága, hogy az ember tudatosan és konokul szembeszáll Isten irgalmával. Nem hisz benne, és ezért elutasítja. Kedves Ildikó! Biztosíthatom Önt, ha bizonytalan abban, hogy netán elkövette ezt a bűnt, éppen ez az igazolása annak, hogy egészen bizonyosan nem. Efelől, tehát teljesen nyugodt lehet. Bátorítom, továbbra is gyónjon, áldozzon rendszeresen, és Isten végtelen irgalma megtartja Önt.
Kedves Lelkiatya! Már írtam Önnek ebben a témában lehet nem kapta meg a leveleket ezért szeretném újra leírni a problémámat. Már nem teljesen emlékszem hogyan írtam le ezt megelőzően a kérdésem de a lényeg hogy sokszor nem érzem meddig terjed a hat?r ahhoz hogy véleményt nyilvánítansak és félek hogy valakit megbántok de azt se tartom feltetlenül helyesnek hogy nem mérjék soha véleményt nyilvánítani....
Mindig próbálok egy adott kérdést több oldalról megközelíteni hogy ne csak a rosszat mondjam vagy csak a jót ne legyek elfogult, de ez sokszor ahhoz vezet hogy bántanak én pedig elbizonytalanodok esetleg rosszat mondtam. Mi a helyes ezekben a helyzetekben? Kérem válasszoljon ez nekem nagyon fontos és ne tegye ki a teljes kérdést.
Azt hiszem, ezt a kérdését főként az indította, hogy amikor akár az lmbt kérdésről, akár más, manapság divatos kérdésről elmondja a véleményét, s az nem egyezik meg a fősodorral, akkor voltak ebből kellemetlenségei. Legalábbis a levelében itt nem közölt részekből erre következtetek. Nos, föl kell ismernünk, hogy különös jelenségnek vagyunk szemtanúi és elszenvedői. Korunkban egy új diktatúra alakult ki, a véleményalkotás diktatúrája. Egészen érdekes ez a jelenség. A szabad szólásjog jegyében nyomorítják meg a véleményalkotás szabdáságát. Ha valaki nem azt mondja, ami most divatosnak számít, akkor megszégyenültnek érzi magát. De azt is hozta ez a visszás helyzet, hogy sajnos ez visszafelé is működik, és ha valaki a fősodor szerinti véleményt mondja, akkor az tűnik ellenségesnek azok számára, akik azt másként gondolják. Nem könnyű helyzet ez!
Egyrészt arra bíztatom Önt, hogy ne féljen véleményt alkotni és azt ki is mondani, amikor arra szükség van, amikor arról beszélgetnek, amikor azt valaki kérdezi. Ugyanakkor nem kell, hogy kötelességének érezze, hogy mindenáron közölje a saját véleményét. Ennek akkor van értelme, amikor van rá befogadókészség, amikor a beszélgetőtárs valóban odafigyel arra, amit mond. De a jelzett kölcsönösség miatt erre a befogadókészségre Önnek is törekednie kell. Tehát, ha valaki az Önétől egészen eltérő nézetet képvisel, azt is meg kell engedni, s azonnal szembefordulni vele mint ellenséggel. De úgy érzem, erre meg is van Önben a törekvés. Ebben tudom Önt megerősíteni.
Kedves Lelkiatya!
Második gyermekünk 10 éves lesz,az alábbi problémát észlelem nála: Tavalyig kitűnő tanuló volt.
Idén elkezdett mind magatartásában,mind szorgalmában rontani.Négyes magatartás,és már nem minden ötös ,öt db tantárgy négyes jegy lesz!Tanárnő szerint is beleáll a huncutságokba is , meg ha valaki bántja,piszkálja dühös lesz,próbálja megvédeni magát ,de ezeknek beírás a vége,hogy vagy verekedett,vagy csúnyán beszélt.
Idén többet játszott x- boxon ,ez egy játék olyan mint egy számítógépes játék,fortnite,fifa foci játékkal.
És én itt látok fő gondot!
A fortnite játék hatására olyan mintha megváltozna a személyisége,eleinte ügyesen kezelte ,mondtuk egy óra hossza játék,ha nem ügyes,nem tartja be a szabályokat, nem játszhat máskor.
Ügyesen le is csukta.
Ez ment egy kis ideig.
Utána idegessé vált,kiabált,mert le kell csuknia.Akikkel játszott gyerekek hallottam közben,hogy káromkodtak,mert pl nem sikerült az adott játék kör!Hallják egymás hangját,online valami...Kisfiunk is kezdte átvenni ezt a stílust!
Ő nagyon szeret focizni,jár is edzésekre,a férjem mondta,mert edző,több olyan gyermek van akik már nem járnak ki focira,mert nincs kedvük van aki helyette inkább " gépezik ".
Férjem szerint nem a játék a gond,hanem a használata,teljesen nem vehetjük ki belőle a gyerekeket,meg kell tanulniuk ,hogy játszanak vele jól,és nem órákon át ott ülni,mintha más nem is lenne.Értem mit mond,de valahogy ez mégsem működőképes,ha ideges,feszült lesz,mert lekell csukni,vagy csúnyát mond!!Iskolában ront.
Inkább ez ilyen ok okozat,ráhatás...
Tegnap már kihoztam a szobájából a gépet,mert megint kiborult,megmondtam neki én több kört nem futok,hogy most már ügyes leszek Anya,keveset játszok,mert ez utána átmegy mindig rosszba ,ez a többedik tapasztalatom.
Szomszédunk is panaszkodott,nem bír a gyerekével szemtelen is lett ( ő nevelt gyermek) mindig csak gépezne.
Én azt látom ez nagyon rossz hatással van rájuk.
Lehet van aki mindig ügyes napi 1 - 2 órát játszik, nyugodt,nem látszik viselkedés torzulás,de itt nem ez van....
Azt olvastam létezik játékfüggőség,ezek a játékok azt teszik az aggyal mint a heroin,elég ilyesztőn hangzott.
Ön szerint jól teszem,ha elrakom,és nem vesszük elő?
Tudom ez a 21.század már ez a játék nekik sajnos, de azt látjuk a férjemmel, akkor nyugodt ,kiegyensúlyozotabb,ha sportol,fogócskázik,malom társasozik.
Telefonnal is nyaggat néha ,hogy minden osztálytársának van csak neki nincs,sajnos ez kiderült szülői értekezleten így van,de mi nem adunk neki.Tanárnő is kérte a többi szülőt,korlátozzák a gyerekeiknél!De az lenne a legjobb ha inkább elvennék!
Hasonló gondolat jutott eszembe.
Nem az alkohol maga a baj,az a baj,ha valaki nem tudja jól kezelni.
A játéknál is a férjem szerint ez így van nem a játék a baj,de hát a kisfiunk nem tudja kezelni,mert megváltozik tőle,és ha ezt a szülő látja,és ostoba módon engedi,az nagy balgaság szerintem .
Hiába ezzel játszanak a mai gyerekek....
Tudom nem lehet mindentől megvédeni,de azért törekednénk rá.
Ha csak pár évet nyerünk is,talán később másként gondolja ő is.
Azt mondta a férjem azt olvasta,ezek a játékok úgy vannak kifejlesztve,hogy függőséget okozzanak,ettől is megilyedtem!
Ki lehet venni egy gyermeket a 21 .század játék világából,hogy egészséges legyen?
Ilyenkor haragszik minden fiú osztálytársa ezzel játszik csak ő nem már ,de ő nem látja át mi a jó neki hosszútávon.
Férjem szerint ha valamit elveszünk ,akkor adjunk helyette mást ( élményt) megpróbálom kivinni többet a természetbe is.Mozogjon.
Köszönöm ha bármi tanáccsal eltud látn minket !!
Nagyon sok szülő küzd ma ezzel. És sok esetben a szülők gyengesége vagy éppen megfontolatlansága vezet oda, hogy elhatalmasodik a gyermekeken ez a teljesen káros játékszenvedély. Némely számítógépes játék jó lehet, amely fejleszti a képességeket, ismeretet ad, és közben közösséget is teremt, lehet másokkal is kapcsolatba kerülni. De nem akarom, nem is tudom elemezni ezeket. Sejtésem szerint ezeknek a játékoknak több mint 90 %-a ártalmas. Értelmetlen és elveszi az időt az igazi tevékenységektől, beszélgetéstől, mozgástól, természtettel való érintkezéstől, stb. Szóval, bátorítom Önt, hogy okosan, szelíden, de vegye el a gyermekétől ezt az ártalmas dolgot. Igaza van a férjének, adjanak helyette mást. Ha csak lehet, adjanak sok kistestvért, az a legjobb személyiségfejlesztő tényező! Ha ez lehetetlen, akkor szerezzenek neki színes élményeket. Erre is számtalan lehetőség van, nem részletezem. Lehet a szülőknek is összefogniuk. Egymást erősítsék abban, hogy ne akarják a világ diktálását követni, hanem legyenek erősek azzal szembemenni.
Tisztelt Lelkiatya!
Az egyik evangéliumban azt olvastam hogy az adományok esetén nem szabad kérkedni, kürtöltetni. Elgondolkodtam ezen S bár a múltban többször adtam beazonosítható módon mert nem figyeltem oda egyébként sose akartam felvágni. Most kértem hogy ezeket a korábbi adakozásokat inkább anonimizálják hogy csak a cél legyen a fontos ne az adakozó. Olyan is volt a múltban hogy úgy adtam hogy nem olvastam el teljesen hogy egy szerv mi mindent csin?l és úgy adtam nekik aztán mikor rájöttem hogy bizonyos dolgokkal nem értek egyet szintén nem adtam hozzá a nevem többé. A 2 dolog elkülönül persze. Most azonban már teljesen úgy érzem a legjobb a rejtett adakozás. Ön mit gondol mi a helyes keresztényként?
A rejtett adakozás sokkal jobb, mint a névvel ellátott. Mindenképpen jobb úgy adni, hogy ne legyen ismert az adakozó kiléte. Ekkor az illető egyedül Istennek ad. Ha már más is tudja, akkor óhatatlanul belevegyül az emberek elismerése. Ugyanakkor nem kell túlzásba vinni a titkolózást sem.
Kedves Lelkiatya!
Korábban feltettem egy kérdést a Szent Hegy titka című könyv helyes olvasásával kapcsolatban. Nem szeretném sürgetni a Lelkiatyát a válaszadásban, csak gondoltam, jelzem, hogy még nem kaptam választ arra az esetre, ha véletlenül maradt volna el.
Előre is köszönöm!
Bocsánatot kérek a késedelmes válaszért. Sajnos van még jó pár elmaradt kérdés. Igyekszem pótolni a válaszokat. Nem tudom, pontosan mire vonatkozott a kérdése, de a könyv kapcsán a következőket mondhatom. Nagyon sűrű, nagyon mély tartalmú fejezetekről van szó. Érdemes nagyon lassan olvani az egész könyvet. Egy-egy fejezetet is többször átolvasni, nem azonnal szaladni a következőhöz. Akár egy-egy mondatot több napon át is lehet forgatni, ízlelgetni.
Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Tisztelt Lelkiatya!
Az egyik kollégám,egy fiatal fiú lelkileg sérült,látom , hogy gondjai vannak. A munkájára panasz van, sajnos még tudom erősíteni. Sokáig bíztattam,támogattam.
- A negativitása rám is kihat.
- Pár feladatát én látom el.
Egyetemre járok munka mellett, összpontosítanom kell a munkára is,az iskolára is.
Tisztelettel:
Viki
Kedves Viki! Tény, hogy föl kell mérnie az erejét, idéjet, hogy mire fordítja. Az, hogy eddig akart és valamelyest tudott segíteni ezen a fiatalemberen, a Lélek munkája az Ön jó lelkén keresztül. Ezért adjon hálát! Hogy mennyit fog tudni neki tovább segíteni, ehhöz a Lélekkel való szoros kapcsolatától függ. Ne csak azért imádkozzék, hogy az Ön elképzelése szerint kapjon isteni segítséget ez a fiú, hanem kérje a Lélek bölcsességét önmaga számára is, hogy megvilágosodjék, mi a feladata, mi a dolga ennek az embernek az életében és mi nem. Ne féljen a választól! Lehet, hogy kevesebb, lehet, hogy több. Az időnk és az erőnk sohasem lineráisan, egyenes vonalban adatik nekünk, ezek sokkal összetettebb valóságok. Ha Isten Szentlelke van benne, akkor megsokszorozódik, meghatványozódik. Ám ha nincs, akkor olyan kevésnek tűnik, hogy szinte semmit sem tudunk elvégezni. Forduljon tehát a Lélekhöz, kérjen tőle tanácsot, kérje az ő jelenlétét, higgyen az ő jóságos erejében, tőle kérje, hogy tudjon ebben hinni! Ha ezt teszi, lepereg a rárakódó negatív hatás is, amelyet eddig tapasztalt. Ez a jelenség, meg a kérdésének a fölvetése is arra utal, hogy bár ott van Önben a jószándék, a jó akarat, de kicsit eltávolodott Istentől, nincsen ott jelen ezekben a hétköznapi(nak tűnő) dolgaiban. Ehhöz térjen vissza, különösen is a pünkösdi ünnepkörben kérje ennek kegyelmét a Lélektől! Meglátja, még többre lesz képes, mint amit eddig tett.
Kedves Lelkiatya!
Hogy tudnék megszabadulni attól,hogy ne érdekeljen annyira, hogy mások mit gondolnak rólam, vagy a házunkról?
Tudom ezek külsőségek,de mégis hat rám ,szeretem a szép dolgokat,de úgy érzem Isten azt várja el tőlem azzal legyek elégedett ami van,ha lesz szebb akkor meg azzal, ez a békesség ,de olykor rámtör az elégedetlenség,miért ilyen, miért nincs rendben a házon még ez meg az...miért nem tökéletes. Azonnal kiszúrom a legapróbb hibát is bárhol,tárgyakon is legyen az akár falrepedés...
Régen nem voltam ilyen !
Nehezen viselem el,ha várok valamit,és nem úgy alakul,sőt rosszabb lesz mint vártam.Csalódott,dühös is leszek olykor!!
Hogy gyógyulhatnék ki ebből?
Köszönöm szépen!
Érdekes, hogy ilyen tudatosan megfigyelte önmagán ezt az emberi gyengéjét, amely, úgy mondja, korábban nem volt jellemző. Én azonban inkább azt sejtem, hogy máskor sem volt elnézőbb a külsőségekkel szemben, inkább a lelkiismerete válhatott érzékenyebbé. Fontos fölfedezést tett azzal, hogy Isten azt várja Öntől, hogy legyen elégedett azzal, ami van. Mindenesetre akár újonnan jött fölismerés, akár már régebb óta ott él Önben, s úgy érzi érzékenyebb lett rá, mindenképpen tekintse áldásnak. Ezek után pedig csak az következik, hogy tudjon jól élni ezzel az érzékenyebb figyelemmel. Ugyanis ez lehet jó is. Nem kell elvetni, nem megszabadulni kell tőle, hanem jól használni. Ha figyelmes minden apró bajra, akkor első gondolata az legyen: én ki tudom-e javítani vagy nem. Ha apró hiba a házon, a ház körül, vagy más emberek viselkedésében, akkor vizsgálja meg, tud vele valamit kezdeni vagy nem. Ha igen, akkor mérje föl, hogy mikor fog tudni nekilátni. Ha mást kell segítségül hívni, akkor is gondolja végig, mikor teszi meg ezt a lépést. Ha meg olyan dolog, pl. más ember tökéletlensége, vagy éppen olyan jelenség, amely egyáltalán nem kiigazítható, akkor pedig azon dolgozzék, hogy ezzel együtt kell élnie. Szóval, ez a jelenség semmiképpen sem rossz. Örüljön neki, adjon érte hálát, és mint érték kezelje minél okosabban! Persze, ettől a gondolattól még nem párolog el azon nyomban az adott pillanatban jelentkező dühe, mégis más irányt vehet. S lassan hozzászokik, beletanul, hogy ezzel a jelenséggel lehet értelmesen bánni. Most pünkösdöt ünnepeljük. Tanácsolom, hogy kérje a Lelket, hogy adja meg Önnek ezt a lelki adományt, és tanítsa meg jól használni ezt a jó tulajdonságát.
Kedves Lelkiatya! Azt olvassuk a Kivonulás könyvében, hogy az Úr megkeményítette a fáraó szívét, amit elég nehéz értelmezni. Hallottam egy olyan értelmezést, hogy a "megkeményítés" szó nem azt jelenti, hogy Istennek ez volt a konkrét célja, hanem sokkal inkább az, hogy eltántorítsa a fáraót az izraeliták rabszolgaságban tartásától (erre szolgált az első kilenc csapás, melyben nem halt meg senki). A fáraó azonban az intő jelek ellenére egyre hajthatatlanabb lett, vagyis tulajdonképpen a csapások tették egyre keményebbé a szívét, holott elgondolkodhatott volna azok értelmén, és fokozatosan beláthatta volna, hogy nem helyes ezt tenni. Összhangban van ez az értelmezés az Egyház tanításával? Válaszát előre is köszönöm!
Igen, azt hiszem, ez helyes értelmezés. A csapásokkal Isten közvetlen célja az volt, hogy a fáraó rádöbbenjen: zsarnoki és kizsákmányoló módon viselkedett az országában "vendégként" tartózkodó izraelitákkal szemben. Ám a fáraó öntelten és elutasítóan fogadta a figyelmeztetést, így az isteni kezdeményezés végeredményben a megátalkodottság növeléséhez vezetett. Hasznosnak gondolom Székely János megjegyzését is: "A Biblia ... gyakran egyszerűen fogalmaz, és a másod-okokat kihagyva mindent Istenre vezet vissza" (Az Újszövetség teológiája, 133). Ez jelen esetben ezt jelenti: A csapások alkalmat adtak arra, hogy egyre teljesebben kinyilvánuljon a fáraó önteltsége.
Kedves Lelkiatya! Remélhet korunk embere, enyhébb ítéletet? 8évesen találkoztam először pornóval, sokkal könnyebb torkosnak is lenni, mint pl Krisztus idején, hiszen csekély összegért sok fagyit kapok a boltban, sokkal nagyobbak az anyagi kísértések. Régen kb szinte "csak" arra kellett ügyelni, hogy az emberi kapcsolataink rendben legyenek, ne bántsunk meg senkit. Most viszont minden úgy tűnik, hogy a sátán kezében van..
Én is így látom, hogy ma a kísértések garmadája sokkal kézenfekvőbb, sokkal könnyebben kínálkozik, mint régebbi korokban. Hogy az Úr Isten megfelelően mérlegel, efelől nem lehet kétségünk. Mégis ez a gondolat, hogy a mi korunk emberét mégiscsak enyhébben ítéli meg, azt a veszélyt rejti magában, hogy könnyebben feljogosítva érezzük magunkat belesétálni ezekbe a csapdákba. Ettől óva intek mindenkit. Ne a mentségeket, az enyhítéseket keressük! Az nem vezet előre, nem visz fölfelé. Helyes fölmérni, hogy körbe vagyunk véve számtalan kísértéssel. De ez épp a nagyobb küzdelemre késztessen, a fokozottabb figyelemre, éberségre, erőteljesebb elszántságra! Isten Szent Antalhoz intézett szavai el kell, hogy gondolkodtassanak minket. Hosszas kísértésekkel való viaskodása után azt mondta neki: "Gyönyörködtem küzdelmedben!" Tőlünk is várja ezt a küzdelmet. S abban is biztosak lehetünk, hogy meg is adja a hozzá szükséges erőt. Úgyhogy, fel a fejjel - különösen is most, pünkösd ünnepkörében! Ady szavaival: "Bár zord a harc, megéri..."
Kedves Lelkiatya!
Sajnos ( elhunyt) apósom régebbi rossz döntése is közrejátszott abban, hogy az egész család nehéz anyagi helyzetbe kerül.Évekkel ezelőtt elment kezesnek a testvére hitelében!Sajnos a testvér nyugdíjából már tiltva van a tartozás egy része,mivel még mindennel együtt majd 4 millióról van szó, ez ma derült ki a végrehajtó nem lát reális esélyt,hogy ezt kitudja fizetni,lassan telik az összeg ,meg volt,hogy nem úgy fizette,és tudomásukra jutott közben,hogy a kezes 2018 - ban elhunyt, ő rajta nem behajtható így ugye semmi így ma jött határozat,hogy az örökösök öröklik a tartozást is utána !
Özvegye , és 2 fia.
Teljesen hideg zuhanyként ért minket.
Nem is tudtuk,hogy van ez a kezesség.Anyósom se mondta miután papa meghalt,hogy jaj tényleg kezesség is van!!Hagyatéki tárgyaláson sem.
De most már késő fizetni kell !!
Felhívta sógorom a végrehajtót,azt mondt?k ,hogy megkell állapodni pár napon belül, valószínűleg kézpénzt is kell befizetnünk,a többi lehetséges, férjem szerint is,hogy fizetésletiltás lesz 3 felé plusz akié a hitel tőle is vonják ugye amíg le nem telik a majd 4 millió ft ....
Teljesen elkeseredtem ,négy gyermekünk van, más terveink voltak a jövőben, nem más tartozását fizetni.
Férjem is szomorú, ez most nem az ő rossz döntése miatt van ,és mégis bajba kerül a családja.
Akié a hitel a tényleges tartozás 70 éves .
Sajnos soha nem osztotta be bölcsen a pénzét ,elszórakozta ,elcigizte.
Harag,csalódottság van bennem ,hogy hogy lehet így élni,hogy majd más megfizeti az árát....Generáción át is akár,mert örökölhető kivéve ha lemondanak majd mindenről.
Ő a férjem keresztapja ,de hogy nézzek rá ezentúl szeretettel vagy a férjem,hogy ha lehet az ő hülyesége miatt is ,nem lesz mit adnunk a gyerekeknek,vagy nehezen élünk majd meg ? Kisfiunk ballagására mondjuk azt,hogy bocsánat de tartozásra megy el sok pénz?Minden változik....
Bízom Istenben , majd lesz valami ,de nagyon fáj.
A gyermekeinket arra fogjuk nevelni úgy,hogy soha ne menjenek el kezesnek ,példabeszédek is írja bolond ember aki kezességet vállal,csapdába esik.
Apósom ,és testvére rossz döntése ránt minket is....
Ok okozat...
Hogy szeressek jól,hogy ne haragudjak rá ? Mit tegyek atyám?
Férjemmel nincs vita ez miatt,mert nem tehetünk erről, ő sem tudom,de mi tévők legyünk .
Jelenleg haragszom a keresztapjára!!
Köszönöm a tanácsot!!!
Isten áldja.
Először engem is nagyon megijesztett, hogy ilyen könnyen adósság csapdába lehet esni. De megkérdeztem egy hozzáértő ügyvédet, aki a következőt írta szakvéleményként. Igaz, nem lelki tanácsról van szó, de ezzel hátha mégis segíthetem.
Nem oda Buda!
Az örökös csak a hagyaték erejéig tartozik felelősséggel az örökhagyó tartozásaiért. Ez azt jelenti hogy a tartozás nem örökölhető, ezt félreérti a levélíró. Ilyenkor az örökösnek két lehetősége van: vagy visszautasítja az örökséget, ha úgy látja hogy a hagyatéki hitelezők kielégítése után nem fog maradni neki semmi, vagy nem akar ezzel vesződni; vagy nem utasítja vissza, de ilyenkor könnyen lehet hogy a hagyaték elmegy a tartozásokra. Ha az derül ki, hogy tulajdonképpen már fel is élte a hagyatékot, de van olyan hagyatéki hitelező aki nincs kielégítve, akkor csak és kizárólag a hagyaték erejéig tartozik megfizetni az adósságot. Ez már a római jogban is így volt ott úgy hívták hogy cum viribus és a másik esetben pedig pro viribus felelősség.
Ha a néhai após, aki kezességet vállalt még azt megelőzően halt volna meg hogy a kezesi felelősség beállt, akkor pedig egyáltalán nem felel a tartozásokért az örököse. Ez olyan esetben van így, ha az eredeti adós rendben és időben fizeti a tartozást, vagyis nem kellett hozzászólni a kezeshez. Ha viszont a néhai apóst már az életében mint kezest sajnos elővették, akkor bizony a tartozás fennáll, de akkor az előző két lehetőség válik igazzá: vagy visszautasítja hagyatékot, vagy hagyatékból ? de csak annak erejéig ? áll helyt.
Nem kell elhinni a végrehajtó tájékoztatását ? már ha egyáltalán valóban úgy hangzott az el ahogy a levélíró írta ? a végrehajtó ugyanis a tartozás bármiféle behajtásából érdekelt és ezek az apró jogi finomságok egyáltalán nem foglalkoztatják. Ha mégis erőlködik, akkor végrehajtás korlátozása iránti pert lehet indítani, ilyenkor a bíróság a helytállás mértékét a hagyatékát szorítja.
Dicsőség Jézus Krisztusnak!
Kedves Lelkiatya,
a közeljövőben lesz megtartva egy Istent dicsőítő, könnyűzenei esemény, mely megtölt egy stadiont. Itt a honlapon is meg lett osztva.
Kicsit utánanéztem a fellépőknek, és azt kell mondjam, elég széles spektrumon mozognak, és megtalálható köztük olyan egyházi háttérrel rendelkező is, amelyet a Katolikus Egyház tudtommal nem igazán fogad el.
A kérdésem az lenne, hogy ha máskor helytelenítjük, hogy bizonyos egyházak eseményein részt vegyen egy katolikus hívő, akkor ez miért képez kivételt.
Bocsánat, hogy kicsit burkoltan fogalmazok, de senkit sem szeretnék megsérteni.
Köszönöm válaszát!
DJK!
-P-
Úgy kell tekinteni erre a nagykoncertre, mint egy ökumenikus istentiszteletre. Lehet benne sok értékes dolog, megérinthet embereket, akik távol vannak Istentől. Én úgy látom, egy-egy alkalommal nem rossz dolog részt venni más felekezetek összejövetelén. Ma már nem tanítja a katolikus egyház, hogy bűn volna bemenni protestáns templomba. Ha imádságos lélekkel, jó szívvel teszi az ember, akkor gazdagodhat. Nem tiltani kell az embereket a más hatásoktól, hanem a saját hitben megerősíteni, hogy minden ezt a tiszta hitet erősítse benne. Az valóban helytelen, ha valaki rendszeresen jár el más egyházi alkalmakra, miközben meg a sajátját elhanyagolja. De elmenni egy ilyen koncertre szerintem nem ártalmas dolog. Érdemes lehet bekapcsolódni ebbe az Isten-dicséretbe.
