Kérdezzen bizalommal a lelkiatyától!


Biztonsági kérdés:
Mennyi három meg tizennégy? (a választ számmal kell beírni)


küldés
eddigi válaszok
Tisztelt Lelkiatya! Miért nem ad az Isten nekünk gyermeket? Annyi ima és könyörgés, amit évek alatt elmondtunk...semmi haszna sem volt. Nem tudom elképzelni az életem gyermek nélkül. Nagyon vágyom rá. Sírva fakadnék legszívesebben, mikor a nőgyógyászaton látom azt a sok terhes nőt, mert én nem vagyok az. Miért nem hall meg engem Isten? Valami borzalmasat követhettem el az életemben, amiért nem érdemlem meg, hogy anya lehessek.... Köszönöm, ha lelki támaszt nyújt, kedves Atya.
A gyermekáldás, Isten ajándéka, nem lehet kikövetelni. Sajnos nem mindenkinek jön ez könnyen, vagy sokszor egyáltalán nem adatik meg ez az ajándék. A miértjeinkre a földi életünk során sem kapunk mindig választ. De bízni kell a jó Isten irántunk érzett végtelen szeretetében és az ő kegyelmében. Jó szívvel ajánlom azonban a természetes családtervezési, női cikluskövetési módszereket! Ez az Egyház által is elfogadott és támogatott lehetőség. Ilyen például a Creighton módszer, amely a női ciklus során zajló folyamatokat segít megtanulni a nőnek és a házaspárnak. A módszer megtanítja a felismerni a házaspárnak a ciklus során a termékeny és terméketlen napokat. A Creighton módszer használatával pontosan követhetők a női ciklus eseményei és jó hatékonysággal alkalmazható várandósság elérésére. A Creighton módszerre épülő Napro technológia (orvosi diagnosztika és gyógyítás) a női ciklussal együttműködve segíthet a terméketlenség okainak kiderítésében és annak kezelésében, ezáltal termékenység helyreállításában. Ha eddig erről még nem hallott, bíztatom az utánajárásban! Sokaknak a Creighton módszer/Napro technológia segített a természetes gyermekáldásban. Természetesen ezek sem 100%-osak, mindig megmarad Isten kezében a végső döntés! Továbbá lehetőségként adódik még az örökbefogadás? Ez a legtermészetesebb módja annak, amikor valami ok miatt nem születhet gyermek egy családban. Ismerek egy házaspárt, akiknél 10 évig nem született gyermek. Végül rászánták magukat, hogy örökbe fogadnak egyet. Utána született nekik természetes úton még négy! A www.cikluskovetes.hu oldalon bővebben olvashat a hazánkban elérhető cikluskövetési módszerekről, oktatók és orvosok telefonos és emailes elérhetőségéről is.
Krisztusban szeretett Lelkiatya! Két kérdésben is szeretném a tanácsát k?rni. 1., Hol húzódik meg a tettbuzgalom és az Istenre hagyatkozó várakozás számunkra keresztényeknek? Pl mi az amit nekem kell megtennem, azért hogy elérjek egy kitüzött célt úgy hogy eközben mégis tudjak várni, hagyni hogy Isten teljesítse azt be? Szándékosan nem írok konkrétat, de pl a karrierc?lokat a családalapítást is ide értem. 2., Mit tegyünk, ha azt tapasztaljuk bármilyen emberi kapcsolatban, hogy a szabály követés hidegszivűséghez vezet? Például az illető annyira akarja tartani a szavát, hogy észre sem veszi a másikat, esetleg a szabályt előidéző helyzet változását, és azt hogy fájdalmat okoz ezzel? Sajnos a magam tapasztalatát is hozhatom példaként, melyben ezt olyan szeretetlenségnek élem meg a lelki vezetésben, hogy bár a lelki atyám bölcs tanácsokat ad, de már emiatt nem érzem hitelesnek, s így azokat a javaslatokat miatta nem akarpm követni. Amikor erről próbáltam beszélni neki, akkor azt mondta hogy abszolut nem ragaszkodik a lelki vezetésemhez, neki mindegy, nyugodtan válasszak mást, ez aztán még jobban fájt. Próbálok imádkozni Érte de nehéz Botond
Van egy régi mondás: Úgy dolgozz, mintha minden rajtad múlna, és úgy imádkozz, mintha minden Istenen múlna. Tehát nem annyira határmezsgyét kell keresni, mint inkább minden helyzethez megfelelő módon igazodni. Tehát nem csökkenthetem a munkát, ráfordítást, figyelmet azzal, hogy a többit Istenre bízom. De kell tudnom elengedni egyes dolgokat, amelyek értelemszerűen meghaladják az én lehetőségeimet. Tehát itt inkább józanságra van szükség, mint hitre. Pontosabban szólva a józanságban mutatkozik meg az Istenre hagyatkozásom. Nem végezhetek egy munkát kevésbé serényen és odaadón mint egy hitetlen ember, azon gondolattól vezérelve, hogy engem Isten majd úgyis megsegít. Ugyanakkor nagyfokú rugalmasság is kell, hogy legyen bennem, hogy ha rájövök, hogy a szándékom nem egyezik Isten akaratával, akkor azt tudjam elengedni. S ez kapcsolódik a másik kérdéséhöz is. A szabálykövetésből fakadó hidegszívűséget elsősorban a saját magatartásomból iktassam ki. Nem tisztem megítélni, hogy a másik helyesen cselekszik-e vagy sem. Ha azt látom, hogy valaki túl merev a szabálykövetésben, én nem így tenném, ez még nem jogosít föl arra, hogy figyelmeztessem az illetőt. Persze, az Ön által említett eset nagyon sajátos, hiszen a lelkiatya esetleg túlzott vagy merev szabálykövetésének a következménye Önre is vetül. Nem veszélytelen azonban a saját lelkiatyánkat megbírálni. Megváltoztatni a lelkiatyát, hogy ne legyen annyira merev, ez végképp nem az én tisztem. Érdemes inkább követni a lelkiatya tanácsát, még ha nem is tetszik nekem, amit mond. Vagy legalábbis nagy figyelemmel lenni, hogy a szaván keresztül hogyan tanít engem a Szentlélek. Tehát semmiképpen sem elvetni azt, hanem mérlegelve követni. Ha a lelkiismeretem azt diktálja, akkor tehetek mást, mint amit a lelkiatya mond, de ezt őszintén föl kell tárni előtte is. S valóban, ha úgy tűnik, hogy a követése már nem megy törés nélkül, akkor kell tudni tovább lépni. De az biztos, hogy a lelkiatya váltást nagyon meg kell fontolni, nagyon meg kell imádkozni.
Kedves Lelkiatya! Ördögűző papot tudna mondani Debrecenből, vagy környékéről elérhetőséggel? Köszönöm a választ előre is!
Kérem, írjon a lelkiatya@hd.gorogkatolikus.hu címre.
Kedves Lelkiatya! Nagyon sajnálom, ha levelemmel zavarom! Nagyon nem tudom a hogyan tovább, illetve olyan lelki krízist élek meg, amely a nyugdíjazásom következtében alakult ki. Jelenleg úgy érzem ehhez egy folyamatosan nem kezelt kiégés is társul, amit természetesen ha észre is vettem, tehetetlen voltam rajta változtatni. Most pedig az az érzés társul, hogy haszontalan vagyok, de ua. úgy is látom a helyzetemet, hogy nem motivál már a munka, de így az egyedüli élet sem, illetve elég -e ennyi? Persze az emberi kapcsolatépítésre most több időm lett, mellyel élek is. Azaz most kapom vissza az életből azt amit korábban nem volt lehetőségem megengedni magamnak?! Nem tudom hol kérhetek segítséget, hiszen szokatlanul egyedül maradtam! Minden kicsúszott a lábam alól, még a biztosnak vélt kapcsolat is. Köszönettel
Ez átmeneti időszak, amelyen túl kell jutnia. Az sem kizárt, hogy eltart akár egy-két évig is. De már az is vigasztaló, ha tudja, ez majd változni fog. Ahogyan írja is, az eddig megtartó tényezők, hajtóerők eltűntek az életéből. Újakat kell keresni. Persze, nem légből kapott, eddig ismeretlen tevékenységekre kell gondolni, hanem ami továbbra is az Ön személyiségéből fakad. Minden bizonnyal eddig nem kis felelősséggel járó munkája volt, talán több beosztottja is, akiket mozgatnia kellett. Ilyenkor gyakoribb, ugyanis, az Ön által leírt jelenség. Elsősorban azt javaslom Önnek, hogy most az Istennel való kapcsolatát gondolja át leginkább. Könnyen lehet, hogy az eddigi, igen tevékeny életében nem jutott elegendő idő az imádságra, szentírás olvasásra. Most ezeket sokkal nagyobb odaadással vegye elő. Akár minden nap elmehet templomba, de legalábbis minden nap olvassa a Szentírást, imádkozzék többet. Megtanulhatja a Jézus-imát, amellyel akár órákat is el lehet tölteni egy nap. Persze, ez nem unaloműző, mert nagyon sok küzdelemmel is járhat. Ezt csak azért mondom, hogy az esetleges kudarcok miatt ne torpanjon meg mindjárt az elején. Aztán körülnézhet, hogy kinek tud segíteni. Ez is nagyon tartalmassá és izgalmassá teheti az életét, ha rááll arra, hogy így vagy úgy minél több embernek segítsen. Forduljon Isten Szentlelkéhöz, és tőle kérjen tanácsot, hogy merre induljon el!
Tisztelt / Kedves Lelki Atya! A kérdésem az, hogy több diplomásként, kisgyermekes apaként, 40 éveim közepén hogyan lehetek-e pap? A gyakorlatban ez hogy nézne ki? Be kell költözni így is a Szemináriumba? A családommal, a család fenntartásával a tanulmányok idejére hogyan lehet tervezni? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: László
Kedves László! A keleti egyházban van lehetőség arra, hogy családos emberként valaki pappá váljon. Ennek azonban nálunk még nincs kialakult gyakorlata. Bár úgy érzékelem, hogy kibontakozóban van. Ennek az a lényege, hogy ha valaki arra érdemes, a saját közössége pedig pártolja ebben, akkor megfelelő teológiai végzettség megszerzése után fölszentelhető diakónussá vagy pappá. Az így diakónusi vagy papi szolgálatot végzők nem kapnak fizetést, és a püspök nem is disponálja őket. Saját lakóhelyükön lakva fölkínálják szolgálatukat az egyháznak, a közösségnek. Ehhöz fontos feltétel, hogy az illető házastársa is támogassa ezt a lépést, és még inkább az a közösség, ahol az illető lakik, amelyben szolgálatot végez. Nyilván ez olyan esetekben lehetséges, ahol az adott személynek megvan a kialakult egzisztenciája, önmagát és a családját nem a papi szolgálatvégzésből tartja fenn.
Tisztelt Lelkiatya! Mi az Egyház álláspontja arról, hogy létezhetett egy, a mienket megelőző civilizáció? A nagy piramis, vagy szerte a világban található hatalmas, sok tonnás és megmunkált kőtömböket az ókori emberek nem készíthették az akkor rendelkezésükre álló eszközökkel. Köszönöm a válaszát: László
Kedves László! Minthogy ez természettudományos kérdés, ebben az Egyháznak nincs állásfoglalása. Ezt válaszolják meg a természettudósok, a teológiának más a területe. Persze, a kérdésfölvetés nagyon izgalmas, és sokat lehet róla beszélgetni, sok érvet lehet fölhozni egyik vagy másik oldalon is. Nekem is van róla meglátásom, de az végképp csak egy hozzá nem értő ember vélekedése, amelyet nem erre a fórumra való.
Tisztelt Lelkiatya! Mi a véleménye hazánk Boldogasszony tiszteletéről, amely Szent István korát megelőzően is jelen volt már. Sok mai katolikus ünnepnapunk s azok elnevezései is e régi Istenanya/Földanya tisztelethez igazodott, mégis alig hallunk erről a templomainkban.
Erről a templomokban nem is kell különösebben sokat beszélni. Ezek minden bizonnyal az őseink pogány vallási szemléletéből maradtak meg. Lehet ennek kultúrtörténeti sőt, vallástörténeti értéke, de éppen azt hozta meg a kereszténység, hogy a földi értéket az üdvösség eszközévé tette, mintegy megkeresztelte. Ezért a hitünk erősítése szempontjából nincs olyan nagy jelentősége, hogy őseink mit, hogyan neveztek, annak idején hogyan imádkoztak. Mondom, meg van ennek a maga értéke, érdekessége, de nem annyira a templomba való ennek a kérdésnek taglalása.
Tisztelt lelkiatya! Milyen szöveget szoktak a papok, püspökök a proszkomídiánál az ikoncsókolásnál mondani?
A Krisztus ikon előtt: A te szent képed előtt meghajlunk, Jóságos, kérvén bűneink bocsánatát, Krisztus Istenünk, mert önként kegyeskedtél testileg a keresztre fölmenni, hogy szabadítsd meg, kiket alkottál, az ellenség rabságából. Miért hálásan kiáltjuk néked: Mindeneket örömmel betöltöttél, Üdvözítőnk, eljövén a világot üdvözíteni! Az Istenszülő ikon előtt: Irgalom kútfeje, Istenszülő, méltass bennünket kegyességedre. Tekints bűnös népedre. Nyilvánítsd mint mindig, hatalmadat; mert benned bízva kiáltjuk néked: Üdvözlégy! mint egykor kiáltott Gábor, az angyalok fővezére.
Kedves Lelkiatya! Az áldozás utáni könyörgést a misekönyvből imádkozhatja a hívő laikus személyes imájában? Általában a liturgikus papi imákat szabad otthon a hívőnek imádkoznia? Néhány ilyen imádság közel áll hozzám, és jó volna beépíteni a saját fohászaimba. Köszönöm válaszát.
Igen, szabad ezeket imádkozni, hiszen ezért is tettük bele az Imakönyvünkbe. Az áldozás utáni könyörgés így hangzik: Hálát adunk neked, emberszerető Urunk, lelkünk jótevője, hogy e mai napon is méltattál bennünket mennyei és halhatatlan titkaidra. Igazgasd ösvényeinket! Erősíts meg a te félelmedben! Őrizd meg életünket! Biztosítsd lépteinket a dicsőséges Istenszülő s mindenkorszűz Máriának és összes szenteidnek imái és könyörgései által!
Kedves Lelkiatya! A minap folyamán gondolkoztam azon, hogy a bolgár dallamoknak miért bolgár a nevük? Bolgár földről származnak, vagy a dallamviláguk miatt lett ez a nevük, vagy esetleg nincsen rá magyarázat? Igaz, hogy nem lelki tartalmú kérdés, de kíváncsi lennék rá. :) Üdvözlettel: Nándor
Kedves Nándor! A lelki tartalmú kérdésekre sem mindig tudok válaszolni, de erre végképp nem. Nem tudom, miért hívják bolgár dallamnak. Persze, okkal föltételezhetjük, hogy ezek a dallamok valahonnan a bolgár kultúrkörből származnak, de úgy tudom, erre nincs bizonyíték, nem sikerült még a bolgár liturgikus énekek között azonosítani ezeket a mi dallamainkat. A legvalószínűbb, hogy a bolgár kifejezéssel azokat az énekeket illették, amelyek nem a régi orosz dallamok származékai, hanem a balkáni, görög-bolgár-szerb-macedón dallamvilágra hasonlítottak. (Bolgár hang elnevezés csak az orosz-ukrán-fehérorosz hagyományban van, a többi ortodox egyházban nincs ilyen hangmegjelölés.) Él olyan feltételezés, hogy a török elől északra húzódó sok kántor és szerzetes által hozott énekkultúrát nevezték el így, amiből egyes dallamok átszivárogtak a régi znamennij raszpev-en kialakuló barokk-klasszicista orosz/ukrán/fehérorosz gyakorlatba. Ez sem kizárt. Mindenesetre a "bolgár hangok" dallamkészlete nem mutat rokonságot a mai bolgár egyházi dallamvilággal.
Tisztelt Lelkiatya! Milyen felszentelési akadályok vannak és adható e ezek alól felmentés?
A kérdés vajon a papszentelésre és annak akadályaira vonatkozik? Ha igen, akkor bajos volna mindazokat az akadályokat fölsorolni, amelyek miatt valakit nem lehet pappá szentelni. Sok ilyet lehet találni. Helyesebb volna inkább azokat a tulajdonságokat, tényeket számbavenni, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy valaki pappá válhasson. Ami pedig a felmentéseket illeti, nyilván az az akadály mértékétől függ. Ha például valaki valamilyen testi fogyatékkal él, hiányzik valamely végtagja, akkor a jog ezt akadályként jelöli meg, mégis lehet ez alól kivétel, ha a püspök úgy ítéli. De ha valakinek súlyos pszichés zavara van, például nemi identitás zavar (ez manapság egyre többször emlegetett eset), akkor nem szentelheti föl a püspök, mert árt vele mind az illető személynek, mint a későbbi közösségeknek, akiket vezetnie kellene. Az kimondható, hogy ezek elbírálása a püspökre tartozik.
Mit gondol a lelkiatya erről? https://www.magyarkurir.hu/hirek/online-konferenciat-rendeztek-az-egyhazi-dolgozok-erdekervenyesiteserol
Nagyon érdekes és izgalmas kérdésfölvetés. A két ismertetett előadás is ezt erősíti meg, illetve, szerintem, jól meg is válaszolja. Szívesen bekapcsolódtam volna magam is a beszélgetésekbe, vagy legalább jó volna megtudni, hogy azoknak mi lett az eredménye. Mindenképp érezhető ez a téren egyfajta kettősség. Elvárnánk, hogy az egyházi intézményekben minden tökéletesen, a szeretet elve alapján működjék, ám ez nyilvánvalóan illúzió, az egyház mint emberi intézmény, soha nem volt tökéletes. Ugyanakkor azok a személyek, akik a hibákra fölhívják a figyelmet, olykor azt érezhetik, vagy azzal vádolhatják őket, hogy Krisztussal kerülnek szembe, amikor az egyházat vagy annak valamely intézményét bírálják. A konferencián taglalt érdekérvényesítés ráadásul egyenesen a saját érdekek képviseletéről szólt, tehát nem is pusztán valamely önzetlen cél vezérelte, egyházat javító szándékról. Bár, azt is hozzátehetjük, hogy az érdekérvényesítésben mások védelme, másokért való kiállás is megjelenhet. Nem tudok okosabbat mondani, mint ami a két előadásban elhangzott. Szabad és helyes föllépni akár a magunk, de inkább a mások érdekeiért, de ezt nem támadóan, ellenséges hangvétellel és szándékkal, hanem valóban a jobb megoldást keresve. Az egyházi intézmények vezetőinek pedig szintén nagy bölcsességre van szükségük, hogy jól kezeljék az ilyen törekvéseket. Nagy bölcsesség és lelki nagyság kell ugyanis ahhoz, hogy ha valaki a hibákra fölhívja a figyelmet, annak eredménye a belátás és a jobbító továbblépés legyen. Ezt szoktuk elvárni, de az emberi gyöngeség azért ezt sokszor akadályozza.
Kedves Lelkiatya! előbbi válaszára reagálva, igazából a jeruzsálemi történettel nagyjából tisztában vagyok és egyet is értek, a fő kérdésem itt az lett volna, hogy ha a szeretet türelmes és nem rója fel a rosszat, hogy lehet, hogy a megtestesült szeretet, maga Jézus ezt megtette? Ebben érzek ellentmondást.
Arra próbáltam rávilágítani, hogy a kereskedők kiűzésekor nem elfogyott Jézus türelme, hanem nagyon is tudatosan cselekedett. Az érdekes fölvetés, hogy miért rója föl akkor mégis, akár indulatból, akár tudatosan ezt a rosszat a kereskedőknek. Mindenesetre itt nem a türelem ellentéteként jelenik meg Jézus magatartása. A szeretethimnusznak ez a mondása viszont elsősorban a türelemről szól, nem pedig arról, hogy a rosszat mindig hagyni kell burjánzani. A rosszat - ha csak lehet - meg kell állítani, meg kell akadályozni. Az itt használt kifejezés: "felróni a rosszat" inkább a megítélést fejezi ki, türelem fogytán rátámadni arra, aki rosszat tesz. De ismétlem, a rosszat megakadályozni, amennyire lehet, gátolni helyes dolog. Csak meg kell találni annak helyes módját. Isten évszázadokok keresztül tűrte, hogy a kereskedők hasznot hajtsanak a törvény előírásaiból. Jézus, földi életében számtalan dolgot tanított. Ez a tette igen hatékonyan hívta föl a figyelmet arra, hogy ennek nem volna szabad így lennie.
Kedves Lelkiatya! Nagy örömhírt kaptam a múlt héten, valószínűleg gyermeket várok. Ám a laboreredmények nem igazán bíztatóak. Tiszta szívvel kérem a Jóistent, segítsen, hogy hordjam ki egészségben ezt a terhességet. Kérhetném, hogy Lelkiatya is imádkozzon értünk? Köszönöm!
Természetesen imádkozom Önért, a picivel együtt. S talán, hogy itt válaszolok, és ezt többen is olvassák, biztosan az olvasók között is lesznek többen is, akik szintén imádkoznak Önökért. Segítse az Úr! Bátran bízzék benne!
Kedves Atya! Hol lehet kapni olyan könyvet amiből világosan kiderül, hogy hogyan kell hétköznap imádkozni az utrenyét és a vecsernyét, a honlapon közzétett kivételével, tehát könyv alakban? Szeretettel: Tibor
Kedves Tibor! Nehezebbet kér, mint gondolná. Azt hiszem, ilyen könyv nem létezik, vagy csak nagyon kevés van belőle, nem szokták újra nyomtatni. Ezt hívják Tipikonnak. A Szent Atanáz Hittudományi Főiskolán talán lehet főiskolai jegyzetként beszerezni. De azért az hosszas tanulmányozást, s még inkább több évi gyakorlást igényel, hogy az ember számára "világosan kiderüljön", hogy hogyan is épül föl az utrenye meg a vecsernye.
    ... 5 6 7 8 9 
10
  11 12 13 14 15 ...