Fülöp metropolita fővédnökségével nyílt a

Fülöp metropolita fővédnökségével nyílt a "Szent Korona vármegyéi" címmel vándorkiállítás

2020-06-26 15:50:01
Szerző: orientpress.hu, Kép: Horváth Fanni OPH
Kocsis Fülöp érsek
Kultúra
Útjára indult a "Szent István keresztény hagyatéka - a Szent Korona vármegyéi" című vándorkiállítás. A programsorozat ünnepélyes nyitórendezvényét június 25-én tartották Esztergomban.

A hároméves projekt eredményeként megvalósult kiállítás a trianoni sorstragédiára emlékezés jegyében született, és Kovach Anton festőművész által alkotott képeken keresztül mutatja be a történelmi Magyarország vármegyeszékhelyeit - adta hírül az Orientpress.

A magyar gyökerekkel rendelkező neves kárpátaljai ruszin festőművész több éven és több ezer kilométeren át tartó művészeti, kulturális és történelmi utazásából született alkotások a valamikor történelmi „Nagymagyarország” 64 vármegyeszékhelyét mutatják be a képzőművészet eszközeivel.

„Meggyőződésem, hogy a kis népeket egymással szembefordító nemzeti türelmetlenséget és a rossz lelkiismeretet meghaladható magyar aktivitással, egyfajta magyar összefogást erősítő politikával találkozott Kovach Anton kiállításának üzenete” – tolmácsolta a megnyitón Grezsa István miniszteri biztos szavait Ötvös Sándor kormányfőtanácsos, aki egyben Grezsa István köszönetét is kifejezte a Kárpátaljai Szövetségnek és Benza György elnöknek a kiállítás létrehozásáért.

Azzal fordítjuk meg a történelem kerekét, hogy emberséget viszünk oda, ahol embertelenséget tapasztaltunk, békét viszünk oda, ahol békétlenséget szenvedtünk, kiengesztelődést hirdetünk ott, ahol minket ért sérelem. Építeni akarunk – fogalmazott Kocsis Fülöp, a görögkatolikus Hajdúdorogi Főegyházmegye érsek-metropolitája, a rendezvénysorozat fővédnöke. Teljes beszédét itt olvashatják: 

Miről beszéljek?

Miről beszéljek?

Fájdalomról vagy örömről?

Sebekről vagy gyógyulásról?

Gyászról vagy föltámadásról? 

Ha a fájdalmainkról nem beszélünk, nem tudjuk értékelni az örömeinket.

Ha a sebekről nem beszélünk, nem fogjuk föl a gyógyulásunkat.

Ha nem beszélünk a gyászról, nem tudjuk, mi az a föltámadás.

De szabad-e beszélni a fájdalmakról, a sebekről, a gyászról?

Hiszen sokan vannak, akik annak idején vérünkből nyertek erőt, földünkből kaptak nyereséget, népünkből születtek utódaik. Nem akarjuk, hogy mindazok, akiknek vereségünk győzelem lett, veszteségünk pedig nyereség, azok újra ellenségeinkké váljanak. Nem, ezt nem akarjuk. Nyilván akkor fölötte örvendeztek a népek, amikor vármegyéket kaptak, vármegyék sokasága hullott az ölükbe. Egyszeriben természeti kincsek, termőföldek, történelmi városok gazdagították őket. Ha ezt ma, száz év után felrónánk, azt vélhetnék, vissza akarjuk forgatni a történelem kerekét. Azzal vádolhatnának, hogy területi követeléseink vannak, hogy békétlenséget szítunk az oly nehezen fölépítgetett egyensúlyi helyzetben. Nem akarunk háborút, nem követelünk területeket, nem hívjuk haza testvéreinket. Mindenki maradjon otthon. (Ez mondat Trianon árnyékában egészen másként hat, mint a vírusos járvány idején.) Igen, minden testvérünk maradjon otthon, ha már az anyaországtól elszakított terület lett az otthona. Maradjon ott, ahol született, ott álljon helyt, ahová a Történelem Ura helyezte.

Akkor hát nem beszélhetünk a fájdalmainkról? Nem beszélhetünk arról, hogy az 1920 június 4-én aláírt szerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát. 325 411 km2-t.

-Ausztriához:000 km² került, 292 ezer lakossal, ebből 26 ezer magyar.

-Csehszlovákiához: 63 ezer km² került, 3,5 millió lakossal, ebből 1,1 millió magyar.

-Romániához: 102 ezer km² került, 3,5 millió lakossal, ebből 1,66 millió magyar.

-Az Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz: 21 ezer km² került, 1,6 millió lakossal, ebből 461 ezer magyar.

A Magyar Királyság területe Horvátország nélkül 282 ezer km² volt, a békeszerződés után 93 ezer km² lett. Románia nagyobb területet kapott (103 ezer km²) mint amennyi megmaradt Magyarországnak.

Mindez nemde fáj.

Senki sem vetheti szemünkre, hogy fáj nekünk az, hogy elveszítettük földjeinket, és hogy még jobban fáj, hogy elveszítettünk földieinket.

A veszteség mindig fáj, s még inkább, ha az elevenünkbe vág. Igen, Trianon elevenünkbe vágott. Sokan azt sírták, ezt nem éljük túl. Hogy ne szakadna meg a szív, amikor ekkora gyász ér egy egész nemzetet. S bizony, az embermilliók szemében nem ült gyászkönny. Azok talán csak egyedül a miénkből hullottak.

100 évvel később ma azt mondom, fordítsuk meg a világ sorát! Hátha joggal nem ült gyászkönny a minket körülvevő népek szemében. Mert nem nemzet süllyedt el, csupán megcsonkították azt. Nem vált halálra, legföljebb rémültében, de új életre kelt. Nem azzal fordítjuk meg a történelem kerekét, hogy visszakövetelünk bármit is jogosnak tartott örökségünkből, hanem éppen azzal, hogy nincs bosszúvágy a szívünkben. Nem sírjuk vissza a múltat. Nem akarjuk meg nem történtté tenni a bekövetkezett eseményeket. Más célok hajtanak minket.

Azzal fordítjuk meg a történelem kerekét, hogy emberséget viszünk oda, ahol embertelenséget tapasztaltunk, békét viszünk oda, ahol békétlenséget szenvedtünk, kiengesztelést hirdetünk ott, ahol minket ért sérelem. Építeni akarunk, noha romba döntötték országunkat.

Áldom a nevét azoknak az államférfiaknak, akik Trianon napját a gyásznapot az összefogás napjává nemesítették. Legyen áldott jóra törekvésük azoknak, akik a szétszakítottság fájdalmas évtizedei után meghirdették az összefogás nemes eszméjét. Mert építeni kell, nem sebeket nyalogatni. Küzdeni kell, nem fájdalmakat mutogatni. Föltámadást kell meghirdetni, nem a gyászon keseregni.

Ahhoz, hogy föltámadjon az összefogás, a nemzeti egység, ahhoz ismerni kell a múltunkat, fájdalmainkat, sebeinket, gyászunkat. De nem maradunk ott, nem ragadunk bele ezekbe, hanem hittel építjük tovább ezer éves nemzetünk sorsát. Ez a föltámadás reményébe vetett hitű emberek hivatása. Senkit nem akarunk bántani, de még csak megbántani sem. Élni akarunk, és élni szeretnénk segíteni honfitársainkat, külföldre szakadt nemzettársainkat, és éppen így élni szeretnénk segíteni a határaink mellett élő testvérnépeket is. A nemzeti összefogás csak akkor lehet hatékony, ha abból senkinek semmi kára nem származik. Ha mindazok, akik élni akarnak, erőt kapnak a mi élni akarásunkból. Ezért fontos hivatást kapott a megcsonkított, de ereje nagyságától megfosztottan is élni tudó, élni akaró nemzetünk. Életet hirdetünk, megbocsátást, kiengesztelődést.

Látva hajdankor nemzetünk nagyságát, erre a nagyságra ébredünk ma is. Ez a nagyság lelkesít minket, hogy az élet, a gyógyulás, a föltámadás hírnökei legyünk. Ezek a nagyszerű képek indítsanak bennünket új élet, új béke, új egység építésére.

Körbevisszük hazánkban és hazánk mostani határain túl is ezeket a lelkesítő képeket, nem mint véres kardot, hanem mint a nagyság és egység, a béke és szeretet, az élet és föltámadás gyönyörű hírnökeit. Áldottak legyenek a kezek, melyek e képeket megfestették! Áldottak legyenek mindazok,a kik e képeken keresztül ezt a békét és egységet zászlajukra tűzték! Áldottak legyenek mindazok, akik szemlélni és csodálni fogják ezeket a képeket, és induljon lelkükben ugyanez a vágy és tűz, az összefogás, az egység, a béke építésére!

Benza György, a Kárpátaljai Szövetség elnöke köszöntőjében egyebek mellett arra emlékeztetett, hogy Trianonnal szilánkosra tört egy harmonikusan fejlődő ország és szétszakadt egy nemzettest. A rendezvény célja – folytatta –, hogy ezeket a szilánkokat 100 év után összeillesszék a művészet segítségével, megmutatva, hogy a darabok valamikor egy egységet alkottak.

Egy ezeréves királyság életébe enged bepillantást a most nyíló tárlat, egy ezeréves történet átélését segítik az alkotások, és emlékeztetnek arra, hogy mennyit adtak a magyarok Európának a kultúrában – mondta Prokopp Mária művészettörténész, hozzátéve azt is, hogy az összetartozást csak a kultúra tudja megadni. Beszélt arról is, hogy Kovach Anton képei mosolyognak, mindegyiken süt a nap, és a megjelenített ősi városokból sugárzik az élet.

A hároméves művészeti és történelmi utazás első lépését Esztergomban tette meg – idézte fel Kovach Anton –, ezért is tartja jelzésértékűnek és fontosnak, hogy ez a város adott otthont a programsorozat megnyitójának. Mint fogalmazott, a három év lehetőséget adott arra, hogy azzal a három dologgal foglalkozzon, ami számára a legfontosabb: a festészettel, az utazással és a történelemmel.

A rendezvény végén a közönség tapssal fogadta Kocsis Fülöp érsek-metropolita kezdeményezését, hogy jöjjön létre olyan vármegyei magyar túra, amelynek keretében az érdeklődők végigjárhatják a helyszíneket.

A 17 állomásosra tervezett rendezvénysorozat esztergomi kiállítása július 25-ig látható az egykori megyeháza dísztermében.

VEZETŐ HÍREK
Diakónussá szentelték Fehér Csongort

Nők számára szerveznek egynapos zarándoklatot

Jó cselekedetek által is megszentelődünk - Karitatív szolgáltató pont nyílt Sajószentpéteren
 
AKTUÁLIS
Diakónusszentelések a Hajdúdorogi Főegyházmegyében

Várják a jelentkezéseket a II. Országos Cigánypasztorációs Lelkigyakorlatra

A boldogság útján - Ifjúsági gyalogos zarándoklat 2020
 
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
Diakónussá szentelték Fehér Csongort

Nők számára szerveznek egynapos zarándoklatot

Jó cselekedetek által is megszentelődünk - Karitatív szolgáltató pont nyílt Sajószentpéteren
 
AKTUÁLIS
Diakónusszentelések a Hajdúdorogi Főegyházmegyében

Várják a jelentkezéseket a II. Országos Cigánypasztorációs Lelkigyakorlatra

A boldogság útján - Ifjúsági gyalogos zarándoklat 2020
 
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Idén is meg lesz tartva az irotai zsolozsmás tábor
Idén is meg lesz tartva az irotai zsolozsmás tábor  class=
 
A boldogság útján - Ifjúsági gyalogos zarándoklat 2020
A boldogság útján - Ifjúsági gyalogos zarándoklat 2020 class=
 
Várják a jelentkezéseket a II. Országos Cigánypasztorá...
Várják a jelentkezéseket a II. Országos Cigánypasztorá... class=
 
Diakónusszentelések a Hajdúdorogi Főegyházmegyében
Diakónusszentelések a Hajdúdorogi Főegyházmegyében  class=
 
Keresztet szenteltek Hajdúszoboszló határában
Keresztet szenteltek Hajdúszoboszló határában class=
 
Különleges zenei csemegével zárul a Görög Nyári Esté...
Különleges zenei csemegével zárul a Görög Nyári Esté... class=