A Szó Szimfóniája - Teológiai Megfontolások Az Isten Igéjének Vasárnapjához

A Sapientia-nap keretében elhangzott előadások témája azzal kapcsolatos, hogy 2019-ben Ferenc pápa Aperuit illis (Megnyitotta nekik) kezdetű, motu proprio formájában írt apostoli levelében elrendelte az Isten igéjének vasárnapja ünnepét, amit az egyházi évközi idő harmadik vasárnapjára helyezett. A dokumentum megjelenésének évében az Egyház Szent Jeromos halálának 1600. évfordulójára emlékezett.

A motu proprio címe, Megnyitotta nekik az Emmauszba tartó és a feltámadt Jézussal találkozó tanítványok történetének egyik mondatára utal:

„Ekkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat” (Lk 24,45).

A pápa az apostoli levélben utal a II. Vatikáni Zsinatra, mely a Szentírás újrafelfedezésének jegyében megfogalmazta a Dei Verbum kezdetű dogmatikus konstitúciót.

XVI. Benedek pápa 2008-ra püspöki szinódust hívott össze, azért, hogy „Isten Szavát értelmezze az Egyház életében és küldetésében”. Ebből a tanácskozásból pedig megszületett a Verbum Domini kezdetű apostoli buzdítás, amely Ferenc pápa szerint „nélkülözhetetlen tanítás a közösségek számára, mert elmélyíti Isten igéjének átalakító erejét, és főként a liturgikus cselekményben megmutatkozik annak valóban szentségi jellege”.

A Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola konferenciáján (a továbbiakban Sapientia) az előadók emlékeztettek az igeteológia történetének nagy korszakaira, eszméire (a bibliai megfogalmazásoktól a patrisztika világán át a múlt századi és a kortárs teológiai felvetésekig), valamint a Logosz (az örök Ige) és a megtestesülés, illetve az igehirdetés és a szentség kapcsolatát a szó analógiájának segítségével elmélyítő okfejtések nyomán a teológiai szemléletben kívánatos változás – adott esetben már évszázadokkal ezelőtt meglévő, de fel nem tárt – mai lehetőségeire és szükségességére, valamint napjaink teológiai kihívásaira a nyelvfilozófia és az adott világhelyzet (válsághelyzet) tükrében.

A Szó szimfóniája konferenciacím a Logosz-tan szemléletbeli sokszínűségére utal, amely a Szentháromságos egy Isten beszédének, önközlésének valóságából következik, egyúttal Isten üdvrendjének mélységeire is utal, amelyet az igeteológia feltárni igyekszik.

[...]

Gyurkovics Miklós (Szent Atanáz Görögkatolikus hittudományi Főiskola) a 2. és a 3. századi Logosz-teológiáról szóló előadásában többek között felhíva a figyelmet Alexandriai Philón írásaira, Logosz-tanára. Mint mondta: „Philónt olvasni felér egy lelkigyakorlattal.”

Isten gondolatai és az ember gondolatai között az isteni Logosz a tolmács (közvetítő) – vallja Philón.

A krisztolgiai Logosz-tan (Barnabás-levél, Antiochoiai Szent Ignác írásai) alapján pedig azt mondhatjuk: „a keresztény gyülekezetben a Logosz befogadása történik, Isten az emberben sétál, beszél. Krisztus az Atya csendjéből származik, ő maga Isten beszéde” – mondta az előadó. Órigenészt idézve: „nem az itteni Sion az Isten lakása, hanem Isten Igéjének megfigyelőhelyévé és tanácstermévé vált lélek az Isten lakása” (Homília a 75. zsoltárhoz – ford. Somos Róbert).

[...]

A Szó szimfóniája című konferencia előadásai a szervezők tervei szerint a jövőben kötet formájában is megjelennek.

A tudósítás teljes terjedelmében ITT olvasható.