"A cigányság nem az egyház perifériáján, hanem a szívében él" - Dr. Balogh Győző előadása a cigánypasztorációról

„A magyar görögkatolikus egyház cigányok között végzett missziója 1936-2016 között” - ezzel a címmel írta meg dr. Balogh Győző atya doktori dolgozatát, amelynek előkészítéséhez Rómában folytatott kutatásokat a Pápai Urbaniana Egyetemen, ahol missziológiát tanult, pasztorálteológiára és kateketikára specializálódva. Kutatásának célja egy olyan módszertan kidolgozása volt, ami a cigányság hitoktatását segíti, ösztönzi és eredményesebbé teszi.

Győző atya úgy fogalmazott, hogy a görögkatolikus egyház első magyarországi cigány származású papjaként fontos számára az, hogy olyan módszert dolgozzon ki, amely hatékonyan tud működni a cigány közösségekben. 1990-től a hazánkban található cigányok között népességrobbanás volt, amivel az országunknak kezdeni kell valamit - majd, tette hozzá - az egyháznak meg kell találnia azokat a csatornákat, amelyeken keresztül el tud jutni a cigánysághoz.

Az atya szerint a vallást a közösségre kell alapozni, hiszen a cigányság nagy erénye a közösségi összetartás. Ezt az erősséget felhasználva az egyházközség életébe kell bekapcsolni az embereket, hogy sajátjuknak érezzék a vallást.

Az előadásban elhangzott az is, hogy már 1962-ben elkezdték a nyelviséget hangsúlyozni és használni, olyan területeken, ahol élő nyelvként jelent meg egy kisebbségi csoport nyelve. A görögkatolikus egyház is a saját nyelven történő megszólítást tekintette összekötő csatornának a cigánysággal, ezért a Szentírást cigány nyelvre is lefordították.

Kiemelte előadásában Győző atya azt is, hogy a módszertanok kialakításában figyelembe kell venni, hogy kiket oktat a hitre: milyen az életük, a hátterük, milyen témák érdeklik őket. Majd hozzátette: ahhoz, hogy jól lehessen oktatni a roma híveket, előbb a kulturális hátterüket kell megismerni, és arra építeni a módszertant. Ugyanakkor a kulturális elemeket is erősíteni kell bennük, melyeket a karakterükhöz közelebb állónak érezhetnek.

Összegző gondolataiban az evangélium különlegességét hangsúlyozta Balogh atya, a Szentírásba ugyanis szerinte minden kultúrát bele lehet ágyazni. Megjegyezte, hogy ehhez az is szükséges, hogy a helyi szokásokat megismerjük és a „babonákat” keresztényi mederbe tereljük. Így a közösség egyedisége és a keresztény hagyományok is érvényesülhetnek, csak meg kell találni a jó arányokat, a kivitelezéshez pedig egy jó terv kell - zárta gondolatait a jelenleg a Miskolci Egyházmegyében, Rakacán szolgálatot teljesítő lelkipásztor.