A görögkatolikus egyház tevékenysége követendő példa - Brüsszelben mutatkozott be a roma szakkollégiumi hálózat

A görögkatolikus egyház tevékenysége követendő példa - Brüsszelben mutatkozott be a roma szakkollégiumi hálózat

2023-03-09 08:40:56
Szerző: Király András
konferencia
Róma után Brüsszelben is bemutatkozott a Roma Szakkollégiumi egyesület, a konferencián Fülöp metropolita is beszédet mondott.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat (KRSZH) 2011-ben alakult a görögkatolikus, római katolikus, református és evangélikus egyház részvételével avval a céllal, hogy a tanulás és a közösségi élet útján segítse elő a cigányság felemelkedését és a társadalmi megbékélést.

A mentorálási és szakmai programok mellett lelki támogatást is nyújtó egyházi szakkollégiumokhoz néhány világi is csatlakozott, 2017-ben létrehozva a tizenegy intézményt összefogó Roma Szakkollégiumi Egyesületet (RSZE).

A világon egyedülálló kezdeményezés 2021-ben az egyházi élet központjában, Rómában is bemutatkozott, a csoportot Ferenc pápa személyesen fogadta a Vatikánban.

A 2023-as év újabb mérföldkő a szervezet életében, március 7-én ugyanis Hölvényi György európai parlamenti képviselőnek köszönhetően az egyesület az európai nyilvánosság előtt is bemutatkozhatott.

Az Európai Parlament brüsszeli épületében megtartott konferencián a házigazda képviselő felidézte, hogy 2012-ben a görögkatolikus egyház már bemutatta eredményeit e téren. Kiemelte: A görögkatolikus egyház, mint korábban, ma is felkarolja a leginkább hátrányos helyzetben élőket, a leginkább elesetteket, a roma integrációban kifejtett tevékenysége pedig ma is követendő példa.

Méltatta az egyházak felelősségvállalását a romák társadalmi felzárkóztatásában. Mint mondta, az egyházak által életre hívott roma szakkollégiumok alapvető és eredményes segítséget nyújtanak e társadalmi kihívás megoldásában. Évente átlagosan 350 hallgató folytat tanulmányokat a tizenegy a szakkollégiumban. Támogató programokban, személyre szabott mentorálásban részesülnek. Ma már több mint 500, diplomát szerzett egykori szakkollégista segíti a romák felzárkóztatását Magyarországon. A legjobb értelemben vett missziós munka, amit az egyházak végeznek. Mindez egybecseng a magyar kormányzati állásponttal, miszerint a munka és a tanulás elengedhetetlen a felzárkózáshoz, legyen szó romákról vagy nem romákról.

A magyar kormány 2010 óta kiemelten kezeli a roma felzárkózás ügyét, melyben jelentősen támaszkodik az egyházak segítségére. Annál is inkább figyelemre méltó az elért magyar eredmény, mert az Európai Unió nagy részén egyszerűen nem értik ezt az összetett, súlyos társadalmi problémát.

„Tudjuk, még ezer közös feladat vár ránk. Hiszen a hosszú távú cél az, hogy ne létezzen az úgynevezett romakérdés. Közben Magyarországot támadták és támadni is fogják ezen a téren. Bármely európai felelősségre vonás azonban hiteltelen, hiszen a roma felzárkóztatás fontosságára és szükségességére egyedül mi hívtuk fel a figyelmet Európában, és mi tettük meg az első gyakorlati lépéseket is” – zárta köszöntőjét Hölvényi György.

Járóka Lívia roma európai parlamenti képviselő emlékeztetett, hogy az Európai Unió történetében elsőként Magyarország kezdeményezte Európa roma közösségének összehangolt és uniós szintű megszólítását. Ennek eredményeképp 2011-ben, a magyar soros elnökség hónapjaiban lett elfogadva az első összeurópai roma keretstratégia, amely lehetőséget biztosított a romák uniós szinten megvalósuló integrációjának előmozdítására. A magyar kormány a látszatmegoldásként szolgáló segélyezési politika helyett a valóságos, a munkaerőpiacra tényleges belépést biztosító alternatívák megteremtése mellett tette le voksát. E munka gyakorlati megvalósításában elévülhetetlen érdemei vannak az egyházaknak, akik a KRSZH megalapításával a romaintegráció megkerülhetetlen elemeivé váltak.

„A ti feladatotok és elszántságotok elengedhetetlen annak érdekében, hogy mindaz, amit egyházatok, közösségeitek zászlójukra tűztek, az valóra is váljon. A ti feladatotok, hogy szorgalommal, szakmai alázattal, becsülettel, egyenes gerinccel és kiforrott értékrenddel képviseljétek cigányságotokat. Legyetek büszkék értékeitekre, családjaitokra és a KRSZH egész családjára, hiszen együtt, közösen alkotjátok azt a csapatot, amelyre egy ország büszke lehet. A feladatteljesítés azonban minden öröm és kaland mellett komoly felelősséggel jár. A ti életetek, tanulmányaitok, munkátok és helytállásotok lesz élő példája a magyar integrációs politika sikerének. Nevelőitek, oktatóitok mindent megtettek és megtesznek, hogy lehetőségeiteket valósággá válthassátok. Azt a bizalmat és szeretetet, amelyet kaptatok, tőletek már soha senki el nem veheti. A lehetőségek valósággá válásának tényleges munkáját azonban nektek kell elvégezni.”

Hozzátette: „a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat egyszerre értékmentő és értékteremtő tevékenységet folytat, népszerűsíti és ápolja a roma kultúrát, hagyományokat, de nyit a világra és előtérbe helyezi a versenyképességet és a szakmai megalapozottságot. Hitéleti útmutatásai pedig erős és ellenálló erkölcsöt, igazi értékeket és spirituális eszközöket ad fiataljainak. A KRSZH olyan lehetőségeket hordoz magában, amellyel Magyarországnak élnie kell. Mindent meg kell tennünk, hogy ezen elképzelés mögött húzódó koncepció Európa-szerte el tudjon terjedni, megismerje és megértse az Unió, hogy miben is rejlik annak sikere. E siker azonban példaadás útján tud csak igazán hatásos lenni. E téren pedig nektek, hallgatóknak, fiatal roma értelmiségieknek kell irányt és példát mutatnotok. Mindehhez kívánom Isten áldását, sok erőt és kitartást! A jövő romapolitikája a ti kezetekben van!”

Fabiny Tamás evangélikus püspök a szakkollégiumok munkáját és a cigányság egészének sorsát bibliai úton közelítette meg. Személyes hangú előadásában az ószövetségi Hágár kitaszítottságát, szenvedéseit, elhagyatottságát hozta összefüggésbe a cigányság sorsával.

Rámutatott: az isteni kegyelem megtisztít a bűnöktől és megment a kitaszítottságból. Előadását zenés diavetítéssel zárta, melyben egyszerre jelent meg a cigány és nem cigány emberek sorsa, rámutatva, hogy bőrszínünktől függetlenül mindannyian ugyanolyan emberek vagyunk, ugyanúgy örülünk és szenvedünk, ugyanúgy létezünk és halunk meg. A vetítés láthatóan meghatotta a konferencia külföldi hallgatóit is.

Biczó Gábor, a Roma Szakkollégiumi Egyesület elnöke betegség miatt nem tudott jelen lenni a konferencián, beszédét Rózsahegyiné Juhász Éva, az egyesület titkára mondta el.

A roma szakkollégiumok elsődleges célja, hogy a szociokulturális hátrány ellenére a felsőoktatásba bekerülő fiatalokat támogassa, lemorzsolódásukat megakadályozza, a diplomához jutásig és azon túl is segítse, és ennek érdekében komplex hátránykompenzációs programot biztosítson számára. Nagy szükség van az ilyen intézményekre, hiszen a rendszerváltás után robbanásszerűen növekedni kezdett a cigány lakosság számaránya. A cigányság fele 20 évesnél fiatalabb. A KRSZH indulásakor a cigány lakosság 81%-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége volt, diplomája csupán 1%-ának. Ezen kihívásoknak fogalmaz meg választ a felsőoktatás szintjén a KRSZH, mely tevékenységével közvetlenül hozzájárul a roma értelmiségiek arányának növeléséhez, továbbá közvetve a többségi-kisebbségi együttélési kapcsolatviszonyok társadalmi szintű javulásához.

A minősített, tehát szigorú kritériumoknak megfelelő és akkreditált, azaz hivatalos értékelési eljáráson átesett szakkollégiumok működésének finanszírozását Magyarország kormánya költségvetési forrásból biztosítja.

A roma szakkollégiumok célja tehát elsősorban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportokból és rétegekből a felsőoktatásba érkezők támogatása, akik intézményi integrációja, valamint társadalmi mobilitása olyan teljesítménymegfelelést feltételez, amelynek a hallgatók a legtöbb esetben külső segítség nélkül nem tudnak megfelelni. A rendszer szakmai működésének alappillérét képezi a személyre szabott mentori szolgáltatás, ami alkalmas arra, hogy minden hallgató egyéni szükségleteihez szabott szakmai és mentális támogatásban részesüljön. Emellett a hallgatók számos olyan önismereti, motivációs és tárgyi ismereteiket bővítő szolgáltatásban részesülnek, ami hozzájárul a társadalmi beilleszkedésükhöz. A 11 szakkollégium mindegyike önálló szakmai program mentén tevékenykedik, amelyek az egyedi intézménytörténetük részeként fejlődött. Ugyanakkor a közös alapelvek szavatolják a koherens és integrált hálózati munkát. A roma szakkollégiumok munkáját koordináló két keretszervezet, a Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat és a Roma Szakkollégiumi Egyesület feladata az intézmények érdekképviselete és céljaik összehangolt társadalmi kommunikációja.

Az elmúlt évek eredményei magukért beszélnek. A több mint 540 diplomás roma szakkollégista, illetve jelenleg a rendszerben tanuló több mint 330 hallgató hatalmas sikerként könyvelhető el. A hálózat speciális küldetését, a hátrányos státuszú környezetből a felsőoktatásba bejutó és elsősorban roma származású hallgatók támogatását hatékonyan valósítja meg.

Ezt részben jól tükrözi a szakkollégisták kibocsátó közösségeinek földrajzi elhelyezkedése, hisz túlnyomó többségük hátrányos perifériális kistelepülésekről érkezik a felsőoktatásba.

Az önkéntes munkával és a gyakorlati szemléletű társadalomtudományi kutatásokba történő bevonással elértük, hogy a végzett hallgatóink közül nagyon sokan segítőként, munkavállalóként térnek vissza kibocsátó környezetükbe. Ennek alapját az képezi, hogy a szakkollégisták jelentős része tanul olyan felsőoktatási szakokon, amelyek Magyarországon hiánypályák és ezért jó elhelyezkedési lehetőséget kínálnak a ma már többségében roma származású köznevelési és oktatási intézményekben, vagy a többségében roma klienseket segítő szociális ellátórendszerben.

A magyarországi roma szakkollégiumi hálózat olyan mintaértékű integrációs modellintézmény, amely bármely multikulturális és nagy társadalmi különbségeket mutató, diverzifikált, illetve konfliktusokkal terhelt közösségben alkalmazható. A kortárs Európa küzdelmei a tömeges bevándorlás okozta komplex kihívásokkal strukturális értelemben hasonló, viszont konkrét szociokulturális tartalmát tekintve más feladatot jelent, mint a magyarországi – és a Közép-Európában élő 5 milliós – roma társadalom integrációja. A roma szakkollégiumi modell alkalmazása meggyőződésünk szerint hasznos hozzájárulás lehet a kontinensre érkező eltérő kultúrájú kisebbségi közösségek integrációjának előmozdításában.

Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita, a KRSZH elnöke beszédében a szakkollégiumok lelki életéről beszélt.

„A szakmai segítségnyújtáson kívül tanítjuk őket, hogy Isten szemével lássák magukat. Ez az útja annak, hogy Isten szemével lássák testvéreiket is. A másikhoz vezető legrövidebb út saját belső világunkon át vezet. Aki nem néz befelé, annak üres a tekintete kifelé is. Aki nem látja a belsőt, az a másik emberben is csak a külsőt látja, a bőre színét, az arcberendezését, a viselkedését, a szokásait. Ebből a külső szemlélésből fakad a legtöbb előítélet, a másik meg- és elítélése, a másik mássága miatti elutasítása. Nem elég a másikat kívülről látni, egymást belülről kell megismernünk.

Diákjaink befelé tekintése nyomán arra a képességre tanítjuk meg őket, hogy egy életre tudatosuljon bennük, Isten ott van a lelkükben, Isten mindig jelen van az életükben, Isten mindig megszólítható, minden körülmények között igaz segítséget nyújt. Sok lelki élményt kapnak annak érdekében, hogy ezt a belső kincset, ezt a legfontosabbat megtalálják, pontosabban szólva olyan életre találjanak, amelyben ez a kimeríthetetlen forrás mindig elérhetővé válik számukra. Boldog diákéveket akarunk nyújtani nekik, hogy az ezerféle különbözőség ellenére is egymásban barátot, testvért, társat lássanak. Megtanítjuk őket arra, hogy a boldogságért meg kell dolgozni. Az itt eltöltött néhány év, életük egy szelete során van tapasztalatuk erről a belső világból kinövő boldogságról, s ez, reményeink szerint elegendő muníciót ad nekik ahhoz, hogy ebből aztán egész életük során élni tudjanak.”

Fülöp metropolita a társadalom ékköveinek nevezte a roma szakkollégistákat. „Ha számtalan egyéb nehézségük ellenére is a boldogságra képes, diplomás, sőt vezető beosztású embert adunk a társadalomnak, nos, ezek igenis ékkövei lesznek annak. Képesek lesznek arra, hogy boldogságukat másoknak is továbbadják. Ékkövek ők, amelyeknek nem saját csillogásuk van, hanem rendkívüli anyaguk, az élet küzdelmeinek metszései során faragott különleges felületüknek köszönhetően pedig egészen sajátos módon tükrözik vissza a rájuk hulló fényt. Alapvetően ilyen minden ember. Értéket hordoz kívül és belül. De akkor lesz igazán ragyogóan csillogó, ha Isten szeretetének fényét képes tükrözni és szórni a környezete felé. Ilyen embereket szeretnénk adni a magyar társadalomnak, Európának, az emberiségnek.”

Szakács Ferenc Sándor, a Belügyminisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Helyettes Államtitkárságának egyházi és civil ügyekért felelős koordinátora ismertette a KRSZH és az RSZE történetét, működését, minősítési rendszerét, finanszírozását, stratégiáját, eredményeit.

A roma szakkollégiumokról elmondta: a szakkollégiumi kritériumokon túlmenően speciális célokkal és többletfeladatokkal rendelkező tehetséggondozó és felzárkózást segítő intézmények. Célkitűzéseik a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyert hátrányos helyzetű, elsősorban roma fiatalok diplomaszerzésének segítése, lemorzsolódásuk csökkentése, társadalmi szerepvállalásuk és közösségi aktivitásuk erősítése, valamint roma szakkollégisták példáján keresztül a roma tanulók továbbtanulási motivációjának növelése.

A szakkollégiumok bentlakásosak. A hallgatók teljesítményalapú ösztöndíjban részesülnek, mely minden esetben mérhető szakmai-kutatási teljesítményhez kötött. Mentori és tutori segítséget kapnak. A szakkollégiumok bázist képeznek további esélyteremtő szolgáltatásoknak, így például a digitális képzések kialakításának, és elősegítik a diplomás romák társadalmi szerepvállalását és közösségi aktivitását is. 2011-ben 93, 2022-ben már 343 hallgatót segítettek a szakkollégiumok. A diplomát szerzettek 90%-a már dolgozik. A roma egyetemisták aránya a kétszeresére nőtt 2010 óta.

 A konferencia záró előadásaként két szakkollégista: Gáspár Emília és Kárpáti József mesélt arról, hogyan lettek egyetemisták, és milyen cigányként egyetemen tanulni.

Az előadások között Szabó-Ignác Ramóna énekelt Nemes János gitárkíséretével, Lakatos Filip pedig cigánytánccal adott ízelítőt a cigány kultúrából.

Hölvényi György képviselő a konferenciát és az Európai Parlament épületének bemutatását követően egy baráti vacsora keretében személyesen találkozott a közel hatvanfős magyar küldöttséggel.

 

 

 

VEZETŐ HÍREK
Nyílt napot rendeztek a főiskolán

December 7-én lesz az utolsó TeológiaBár

A békét hangsúlyozza az idei Debreceni Advent
 
AKTUÁLIS
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
Nyílt napot rendeztek a főiskolán

December 7-én lesz az utolsó TeológiaBár

A békét hangsúlyozza az idei Debreceni Advent
 
AKTUÁLIS
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Nyílt napot rendeztek a főiskolán
Nyílt napot rendeztek a főiskolán
 
December 7-én lesz az utolsó TeológiaBár
December 7-én lesz az utolsó TeológiaBár
 
A békét hangsúlyozza az idei Debreceni Advent
A békét hangsúlyozza az idei Debreceni Advent
 
Cigánypasztorációs konferenciát tartottak Máriabesnyőn
Cigánypasztorációs konferenciát tartottak Máriabesnyőn
 
Lelki nap a Szent Anna Görögkatolikus Gimnázium és Techn...
Lelki nap a Szent Anna Görögkatolikus Gimnázium és Techn...
 
Ferenc pápa üzenete az ifjúsági világnapra
Ferenc pápa üzenete az ifjúsági világnapra