A jókedvű adakozót szereti az Isten!

Több éve szervezünk a parókián gyermekek farsangját, amely idén is nagyon jól sikerült. Ilyenkor az udvar megtelik bútorokkal, hogy a parókia nappaliját megtölthessék a vidám gyermekek, akik szebbnél szebb és ötletes jelmezekkel készülnek, igazi farsangi hangulatot teremtve. Játékok, izgalommal várt tombola, ragyogó tekintetek, közös pizza evés, farsangi fánk: a jól bevált forgatókönyvben idén sem csalódott egyikünk sem. Azonban úgy gondoltuk, jó lenne az egész közösségre gondolnunk. Tavaly így szerveztünk először farsangi bált egyházközségünkben, amelyet már akkor megfogadtunk, hogy hagyományteremtő szándékkal folytatni fogunk. Február 9-én egy új helyszínen gyűltünk össze, köszönet a támogatásért Budapest XVIII. kerület Önkormányzatának.

Az este Jozsó atya köszöntőjével kezdődött, amelyben felhívta a figyelmünket a vidámságra, amely alapvető hivatása egy keresztény embernek. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg sosem azokról, akiknek mosolyt kell csalnunk az arcukra. Ezért is szerveztük a bált úgy, hogy a bevételt a kispapok által szervezett Szent Damján tábornak ajánljuk fel. Jertyity Róbert papnövendék, a tábor főszervezője is jelen volt, aki tapasztalatait, kedves emlékeit osztotta meg velünk a táborról, amelyről egy rövid filmet is megtekinthettünk.

A színpad a néptáncosok kedvelt helye is, most bennünket örvendeztettek meg premier előtti táncukkal. Majd akrobatikus rocky-t láthattunk ügyes fiataljaink előadásában. Ezt követően a zene és a tánc kapta a főszerepet. Kicsik és idősebbek együtt, akár körtáncban is megélhették egymáshoz tartozásukat, vidám pillanatokat szerezve egymásnak.

A batyus bálban szeretettel kínáltuk egymást mindenféle finomságokkal, de az este folyamán volt farsangi fánk is. Közben a gyerekek bőszen jártak körbe a tombolajegyekkel, amelyben igen aktív szerepet vállaltak, s a sorsolásnál is végig segédkeztek. Ezen az estén ismét jó volt megélni, hogy van közösség, ahová tartozhatunk, ahol együtt szervezhetünk, együtt valósíthatunk meg nagyszerű dolgokat. Segíthetjük egymást, s mindezt vidáman tehetjük, hiszen a jókedvű adakozót szereti az Isten!

S mi volt a bál utolsó mondata? Jövőre folytatjuk!