Bedő község a román határtól néhány kilométerre található kis település, lakosainak száma mintegy 300 fő. Ugyanakkor a bedői lakosság nagyon összetartó közösség. Számos munkálatot oldottak már meg pusztán az összefogás erejével, amely igen jól mutatja, hogy a bedőieknek fontos szempont a község állapotának fejlesztése a lehetőségekhez mérten. A településen belül a görögkatolikus templom igen frekventált helyen található, a község főutcáján. Ez a település egyetlen temploma, ezért a helyi közösség és a hívek igen elszántan tesznek a lelki hajlék és környéke szebbé tételének érdekében.
A Miniszterelnökség Nemzetiségi szakmai támogatások előirányzat terhére elnyert 14 millió forint vissza nem térítendő támogatásából sikerült megújítani a templom tetőszerkezetét, a nyílászárókat továbbá az épület fűtéskorszerűsítését klímaberendezéssel oldották meg. Egy templomi közösség számára elengedhetetlenül fontos, hogy a lelki élet, a görögkatolikus szertartások végzése méltó környezetben történjen. Ehhez nagyban hozzájárulhat ez a támogatás.
Ezzel párhuzamosan a Magyar Falu Program „A helyi egyházi közösségi terek fejlesztése” című felhívásban elnyert támogatásnak köszönhetően a Bedői Görögkatolikus Egyházközség komplex közösségépítő programot is megvalósított.
Szintén vissza nem térítendő támogatásból 22.420.010,- Forintból a korábbi parókia épületét korszerűsítették. Egyebek mellett hőszigetelték a homlokzatot, nyílászárókat cseréltek, kor-szerűsítették a fűtési rendszert.
A templom és a közelében található közösségi ház lehetőséget nyújt a közösség lelki igényeinek kielégítésére, lelkigyakorlatok megtartására. Mindezek vonzók lehetnek a közelben és helyben élő fiatal családok számára is, ami a közösség gyarapodását eredményezheti.
November 8-án emlékezik meg Egyházunk Szent Mihályról és a testnélküli mennyei erőkről, és e naphoz kapcsolódik a bedői templom címünnepe is. Megtelt a 1852-re felépült kicsinyke lelki hajlék, a kettős ünnepre a korábban itt szolgáló papok is eljöttek.
Az ünnepre való tekintettel két evangélium is elhangzott, és mindkét szövegnek köszönhetően láthattunk bele a mennyországba – kezdte prédikációját Fülöp metropolita atya. Az egyik a hetvenkét tanítvány visszatéréséről szól, ami alapvetően egy „földi” történet, ugyanakkor Jézus a mennyből lehulló sötétség angyalát látta meg és azt, hogy győzedelmeskedik a mennyország.
A másik történet, ami a dúsgazdagról és a szegény Lázárról szól a főpásztor szerint szintén a mennyországra mutat. A szentírási szakasz tanúsága is az, hogy már évszázadok óta hirdették, már Mózes és a próféták is megmondták: van túlvilág és készülni kell rá, hogy a földi életnek van következménye.
Ez nemcsak egy példabeszéd; Jézus arra figyelmeztet minket, hogy tudnunk kell, hogy van odaát, hinnünk kell, hogy a földi élet nem zárul le.
„Ha Mózesre és a prófétákra nem hallgatnak, ha a halottak közül támad fel valaki, annak sem hisznek” – mondja Jézus. Hát, de nem támadt fel Jézus? Hiszünk Jézusnak, ennek a példabeszédnek a túlvilágról? – tette fel a kérdéseket Fülöp metropolita, és hozzátette: Jézus szeretné felnyitni a szemünket a mennyországgal kapcsolatban. Nagyon sok ember mégsem veszi komolyan a túlvilágot. Foglalkoztat bennünket a kérdés, hogy vajon mi vár ránk a halál után, de nem mindenki képes elfogadni, hogy a földön túl is van élet.
Aztán a klinikai halálról beszélt a főpásztor, hiszen köztudott, hogy különleges perceket él át az, akit onnan hoznak vissza, nem hiába szokták őket faggatni arról, hogy mit láttak?
A teológusok szerint akkor még nem a mennyországot érzékelik az emberek, nem tudni mi játszódik le a lelkükben.
- Krisztus föltámadt! Ha ez a tény világítja meg az életemet és a szemléletemet, akkor már látom a mennyországot, bele tudok látni. Igaz, Szent Pál azt mondja, csak tükör által, homályosan (v.ö.:1Kor 13,12) de a föltámadt Krisztus igenis láthatóvá tette számunkra a mennyországot. Itt van most is közöttünk, és hirdeti, hogy közel van számunkra Isten országa. Persze ezt csak azok fogadják el, akik hisznek Benne, akik Jézusban élnek.” – világított rá metropolita atya, és hozzátette, a bedői templom is azért újult meg, hogy láthatóvá tegye: Isten országa köztünk van.
A templom hozza le közénk a mennyországot. Itt mi is úgy viselkedünk, mint ahogyan a mennyországban fogunk, inkább törekszünk arra, ami ott vár majd ránk, ez pedig nem lesz más, mint az Isten dicsőítése és a szeretet, a béke, az imádság beteljesülése. Azért részesülünk az Eucharisztiában is, hogy valóságossá váljon az, ami odaát majd teljessé tesz, hogy egyesülhetünk az Istennel.
A templom egy kis darab földi mennyország azok számára, akik hisznek, mert csak a hit teheti Isten országává egy templomot!
A két evangéliumi szakasz a templomban összeér, és nem a dőzsölésnek, hanem az irgalmatlanságnak, a kegyetlenségnek a következménye az, hogy mi lesz odaát. – Élhetett volna jó létben úgy is a dúsgazdag ember, hogy közben segít a rászorulóknak. De alapvetően nem a társadalmi különbségeket kell megváltoztatni, hanem a szíveket. Nemcsak ünnepelünk, hanem kérünk is most a Jóistentől, méghozzá azt, hogy Szentlelkével nyissa fel a szemünket, hogy belelássunk a mennyországba, ami már itt van közöttünk – zárult a tanítás.
Az ünnepség a hagyományoknak megfelelően körmenettel zárult, ami után Ekler Gergely köszöntötte a közösséget.
A Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezetőjét családi szálak fűzik a mintegy háromszáz fős településhez. Több mint húsz éve járt itt először, és zalaegerszegiként nemcsak a térséggel, hanem a görögkatolikus vallással is akkor ismerkedett meg. Büszkeséggel és örömmel vett részt a hálaadó szertartáson és köszönetét fejezte ki a Magyar Kormánynak, hogy támogatták ezeket a fejlesztéseket.