Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék - Csak az tud igazán pappá lenni, akiben él ez a szomjúság

A gyönyörű és különleges szertartáson a Görögkatolikus Metropólia minden szegletéből érkeztek paptestvérek, hogy együtt végezzék Fülöp metropolitával a Szent Liturgiát.

„László hívott ma össze minket, hiszen ezen a napon áldozópappá szenteli őt az egyház. Ez a szép ünnep nem jöhetett volna létre a szülei, a tanárok, a pedagógusok és a nevelők nélkül, hiszen nem mindegy, hogy milyen neveltetésben részesül valaki. De legfőképpen magának az anyaszentegyháznak köszönhetjük: hiszen akiket kiválaszt az Úr, azokat gondoskodással és kegyelmi eszközökkel segíti hozzá, hogy az áldozópapság szentségében részesüljön. Mindenki kellett hozzá, hogy az a kezdeti hívás, amit meghallott, ma beteljesüljön” – fogalmazott Fülöp atya.

„Pünkösd időszakában pedig fölfigyelhetünk egy különleges hívásra:

Aki szomjazik, jöjjön hozzám és igyék.

Aki hisz bennem, annak lelkéből örök életre szökő víz forrása fakad.

Tehát az kapja a hívást, aki szomjazik. Drága testvéreim, a papi hivatásnak is ez az indítója. Fontos tudni papszentelés előtt: ez a szomjúság valóban hajtja őt az Isten felé vagy nem? Mert lehet valakinek hatalmas tehetsége, prófétáló képessége, szépen csengő hangja. De hogyha nem ez a szomjúság vezeti, nem tudja elvezetni a többi embert az Istenhez. Csak az, aki megtapasztalta ezt a szomjúságot, aki tudja, hogy az mivel jár, és abból hogyan lesz majd Istenhez közeledés, az tudja fölébreszteni másokban is ezt a szomjúságot” – hívta fel a figyelmet a metropolita.

„De itt nem állhat meg ez a szomjúság: csak az tud jó pap lenni, akiben tovább él ez az állapot. Akit továbbra is ez hajt, az Isten vonzása. Ha ez a szomjúság azonban elmúlik, mert a világ örömei eloltották bennünk, akkor nincs tovább vonzás, nincs tovább szomjúság, és nem tudok másokat sem elvezetni az Istenhez. Imádkozzunk, hogy a ma pappá váló László testvérünkben ez a szomjúság tovább növekedjék. És a hívása, a hivatása majd ilyen módon a Lélek erejéből tudjon beteljesülni” – kérte Fülöp metropolita.

„Te, Urunk, töltsd be Szentlelked ajándékával ezt a szolgádat, akit arra méltattál, hogy magára vállalja az áldozópapi fokozatot, hogy méltó módon, feddhetetlenségben oltárod elé állhasson, országod evangéliumát hirdesse, igazságod igéjének szent szolgálatát végezze, ajándékokat és lelki áldozatokat mutasson be, népedet az újjászületés fürdőjében megújítsa, hogy a te Egyszülöttednek a mi nagy üdvözítő Istenünknek, Jézus Krisztusnak második eljövetelekor ő is elnyerje saját nyája jó gondozásának jutalmát jóságod bőségével” – szólt a szentelési ima.

Az oltártól felállva a metropolita egyesével adta át László atyának az epitracheliont, az övet, a kézelőt, a felont és a liturgikont. Innentől már ő is bekapcsolódott a Szent Liturgia végzésébe. László atya már el is végezte első papi feladatait: kezébe vette a bárányt, áldoztatott is és persze mirovált a Szent Liturgia végén.

László atya az ünnepi Liturgia után tárgyi ajándékokkal köszönte meg a főpásztornak és családjának is, hogy imádkoztak érte, és nem szűntek meg segíteni őt hivatásában.

Az újszentelt a Hajdúdorogi Görögkatolikus Székesegyházban teljesít majd segédlelkészi szolgálatot, illetve a Nagy Szent Bazil Oktatási Központ iskolalelkésze lesz.

Életére és papi szolgálatára Isten áldását kérjük!

Feczák László Miklós

1997. augusztus 18-án született Debrecenben. Élete első néhány hónapját Álmosdon töltötte, majd görögkatolikus papként szolgáló édesapját a hivatása a Nagydoboson eltöltött tíz év után Kecskemétre szólította, így odaköltöztek. A középiskola első 3 évét a kecskeméti Piarista Gimnáziumban végezte, érettségit pedig a debreceni Szent József Gimnáziumban tett, ami után sikeresen felvételt nyert a Görögkatolikus Papnevelő Intézetbe. Szemináriumi tanulmányai során szociális évét betegszállítóként az egri Markhot Ferenc Kórházban, illetve idősgondozóként az írországi Tullamoreban töltötte. 2023-ban, a teológiai bacchalaureátus megszerzése után feleségül vette Feczák Borbálát (lánykori nevén Mosolygó Borbálát). 2023. augusztus 15-től Fülöp metropolita Hajdúdorogra helyezte, ahol hitoktató, kollégiumi nevelő, emellett diakónusi szolgálatot látott el. 

Diakónussá szenteléséről itt olvashatnak: Íme, itt vagyok, engem küldj! - diakónusszentelés Hajdúdorogon

Jelmondata: „Lelkem hozzád ragaszkodik.”  (Zsolt 62.9)