Az Úr nem elrontani akarja ezt az ünnepet, hanem súlyt adni neki

A főpásztor ahogy tudomást szerzett a 12.a osztályos tanuló, Virág állapotáról, azonnal a kórházba sietett, ahol a beteg ágya felett kérte a Jóistent, segítse az akkor már lélegeztető gépre tett diák életben maradását. „A fülébe súgtam az Úr szavait” – mondta megrendülten beszéde elején az érsek-metropolita atya.

A Szent Anna Gimnázium ballagási ünnepsége idén egy egészen különleges súlyt, fájdalmas terhet kapott – folytatta. Az élet, ahogy Madách Imre fogalmazza, a küzdés maga. Az ember folyamatosan azért küzd, hogy előre lépjen, hogy fejlődjön. Az emberi élet fejlődése egy darabig centiméterben is nyomon követhető, de ahogy a centiméterben mért gyarapodás megáll, onnantól a léleknek kell tovább fejlődni. Ehhez azonban küzdésre van szükség, magától nem fejlődik az ember, csak ha mindent megtesz érte.

“Drága Virág tanulónk életért való küzdelme pecsételje meg ezt a napot, hogy általa is értsük meg Isten üzenetét. Az Úr nem elrontani akarja ezt az ünnepet, hanem súlyt adni neki. Kívánom, hogy az életetek is gazdagodjék ezzel az üzenettel!Az iránta való barátságért, szeretetért, Isten melletti hűségünkért tanácsolom mindnyájunknak, hogy értsük meg Isten üzenetét: Ő szeret bennünket mindvégig és amikor súlyt, terhet ad az életünkbe, azzal nem bántani akar, hanem még értékessebbé akarja tenni az életünket. Virágon keresztül a Jóisten nagyon értékessé tette a mai napot. Őrizzük ezt az értéket, építsük tovább!”- mondta Fülöp atya.  

Vénusz Edina igazgatónő a ballagó diákokat egyesével, névszerint megszólítva kezdte ünnepi búcsúbeszédét. A koronavírusjárványtól sújtott kalandos négy év áll a hétfőn érettségi vizsgát kezdő tanulók mögött. Nemcsak iskola neve változott meg, de a szellemisége is sokban gazdagodott, formálódott.

„Nemcsak ti változtatok sokat, hanem az iskola is körülöttetek. Élmény volt számunkra meghallgatni a haladó gondolataitokat, okulni a tiszta szemléletetekből, és beépíteni az iskola épületébe az innovatív ötleteiteket. Különlegesek vagytok mindannyian, Isten megismételhetetlen műalkotásai. A tanárember mindig tudatában van, mekkora felelősség és egyben megtiszteltetés, hogy lelkeket bíz rá a Jóisten, akik az együtt töltött idő alatt felnőtté válnak ” – mondta az igazgatónő.

Vénusz Edina kifejezte háláját a szülők felé is, akik ilyen nagyszerű gyerekeket adtak kölcsön ennek az iskolának. Külön kiemelte, hogy a négy év során a gyermekek szülei mindenben a tanárok mellett álltak: „mert ők is tudták, hogy mindnyájan egy célért szállunk síkra, hogy boldog, céltudatos, önmagukat érvényesíteni tudó fiatalként hagyják el a gyermekek a Szent Annát.”