Az

Az "Útjaink" ezúttal a püspöki szinódusról szólt

2018-12-09 17:45:29
Szerző: Kovács Ágnes/dnyem.hu
Debrecen
Az adventi időszakban a debreceni Kölcsey Központban rendezett "Útjaink" című beszélgető sorozat következő vendégei ezúttal két debreceni egyházi vezető Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Ifjúsági Bizottságának elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita voltak, akik Magyarországot képviselve vettek részt októberben a fiatalokról szóló XV. rendes püspöki szinóduson Rómában. A beszélgetést Törő András római katolikus püspöki titkár vezette.

Első kérdés magát a szinódus fogalmát célozta meg, amely sokak számára ismeretlen. 

Kocsis Fülöp érsek elmondta, a római katolikus egyházban 1965 óta — a II. Vatikáni Zsinat gyümölcseként — van jelen az intézmény, mint az egész világra kiterjedő püspökök testülete, amely a döntéshozást, az egyház irányát, tanításának alkalmazását segíti. Az ifjúságról szóló szinóduson 250 püspök vett részt, akik a katolikus egyházban a pápa döntését, tanítását segítik. A zsinat és a szinódus között egyik fontos különbség, hogy míg a zsinaton az összes püspök hivatalos a tanácskozásra, addig a szinódusra egy-egy püspöki kar küldötteit hívják, minden 25. püspök után egy személyt.

Fülöp érsek a görögkatolikus egyház képviselőjeként volt jelen. Az érsek atya még hozzátette, a keleti egyházban a szinódus intézménye kezdettől fogva jelen van, és döntése a tanácskozás végleges eredményét jelenti, hiszen náluk nincs pápa, aki a döntéshozatal fényében még megfogalmazná buzdítását.

Palánki Ferenc püspök ezt kiegészítve hozzátette, a szinódus elején Ferenc pápa arra kérte a jelen lévő püspököket, hogy a tanácskozás eredménye ne csak egy, a fiatalokról szóló dokumentum legyen, hanem a nekik megfogalmazott üzeneteket, tanácsokat tartalmazza. Majd arra a szemléletbeli különbségre is rávilágított, hogy míg a keleti egyházban a szinóduson a püspökök tanácskoznak, a római egyházban Ferenc pápa szándéka szerint a szinodalitás, mint fogalom, közös úton járást, párbeszédet jelent Isten népével, jelen esetben a fiatalokkal. A püspöki szinódus záró dokumentumának 167 pontját a püspökök szavazták meg. 

Törő András: A szinóduson nemcsak püspökök vettek részt. Kik voltak azon résztvevők, akik nem szavaztak? 

Palánki Ferenc visszatekintett a három évvel ezelőtti családszinódusra, amelyen meghívott vendégekként családok is részt vettek, köztük a Legfiatalabb egy csecsemő volt. Jelen tanácskozáson 40 fiatal emelte a hangulatot, ők nem szavaztak, de hozzá szólhattak. Továbbá nem vettek részt a szinódus záró dokumentumának elfogadásában a tanácsadók sem, viszont a nagyobb szerzetesi közösségek meghívott vezetői igen. 

Kocsis Fülöp a szinódus azon sajátosságát emelte ki, amely a tanácskozást megelőző időszakra vonatkozott. Két éves előkészületi munka során nemcsak a püspököket kérdezték meg, hanem a fiatalokat is. Egyrészt volt egy fiataloknak szóló előtalálkozó, ott készítettek egy dokumentumot, amely a szinódus alapdokumentumának jelentős részét alkotta, másrészt a 15-30 év közötti fiatalok a világhálón keresztül is megfogalmazhatták véleményüket. 130 ezren éltek ennek lehetőségével, legtöbben Távol-Keletről, Magyarországon 3337 fő töltötte ki a hozzájuk intézett kérdőívet, amely az egész világhoz viszonyítva jó aránynak számít. 

Törő András: Hogyan zajlott a szinódus, milyen volt a tanácskozás ritmusa? 

Palánki Ferenc elmondta, reggel 9-12.3-ig, majd 16.30-19.30-ig tartott a tanácskozás. A munkadokumentumnak 3 fő része volt, mindegyiket külön-külön tárgyalták. Először is lehetőséget kaptak arra, hogy 4 percben elmondják véleményüket. A hozzászólások kb. 2 napig tartottak, utána 14 (olasz, angol, portugál, német, spanyol, francia) nyelvi csoportban szintén 2 napig tartó beszélgetések folytak, majd az ott elhangzottakat a plenáris ülésen összegezték. Ezután a második, majd a harmadik rész tárgyalása következett.

Törő András: A hivatalos hozzászólásukon keresztül a magyar egyház véleményét mondták el. Melyek voltak ezek? 

Palánki Ferenc október 4-én kapott szót, éppen a neve napján, amikor a tanácskozás színhelyére tartva Ferenc pápával egy liftben utazott. Életre szóló élményben volt része, ahol a pápa magyarul köszöntötte őt. A hozzászólásában hazánk egyik komoly nehézségéről beszélt. Nagyon sok fiatal egy jobb élet reményében elhagyja az országot, és külföldön nem a képzettségének megfelelő munkát végez. Talentumukat, karizmájukat nem tudják kibontakoztatni, itthon hagyják a hitüket, mert nem találnak közösséget. Mindez hátráltatja életük kibontakoztatását. Ez nem jó a személynek, nem jó az országnak, mert hiányozni fog néhány éven belül egy értelmiségi réteg és nem jó az egyháznak sem, mert az is elveszíti a fiatalokat.  Majd Ferenc pápa a magyar püspökök 2017-es ad limina látogatásakor mondott gondolatára utalt, azt hangsúlyozva, hogy arra kellene figyelni, hogy a fiatalok ne vegyék komolyan a luxus vonzását, hanem azon értékekre találjanak rá, amit Isten a szívükbe oltott. 

Kocsis Fülöp hozzászólásában Közel-Keleten, a keresztényüldözés miatt nehéz helyzetbe kerülő fiatalokról beszélt, amelyet személyes utazásainak tapasztalatai is alátámasztottak. Feltette a kérdést, hogy az onnan elvándorló — szintén jobb élet reményében elinduló — fiataloknak hogyan lehet a hivatásról beszélni egy teljesen vadidegen környezetben? Szíriában 5-6 keresztény egyház létezik, így nem találják meg a saját egyházukat és hitüket nem tudják megélni.  A konklúzió az, hogy nem csupán az a keresztény kötelességünk, hogy a bevándorlókat befogadjuk, hanem az, hogy tegyünk meg minden tőlünk telhetőt azért, hogy vissza tudjanak térni otthonaikba, és hogy ne kelljen elhagyniuk szülőföldjüket. Az ottani egyháznak is óriási hiányosság, ha eljönnek a fiatalok, mint ahogy ezt mi is megtapasztaljuk. Az elvándorlás tehát mindenkinek rossz. 

Törő András: Mi volt a tapasztalatuk, milyen a világegyházban, egy-egy kontinensen az ifjúság helyzete? 

Kocsis Fülöp: A szinódus arra is jó volt, hogy egymással tudtak beszélgetni a különböző nemzetek képviselői. A világegyház színes. Más kontinensen nem küzdenek a papi hivatás hiányától, az üres templomok valóságától, de életük szenvedéssel teli, a háború, a gyermekkereskedelem, a nők elleni visszaélések miatt. Pl. Irak muszlim vallásállamában ugyan nincs keresztényüldözés, de a keresztényeknek nincsenek jogaik, így minden nap ki vannak téve a szenvedésnek, elítélik őket, a lányaikat pedig elrabolják, muszlim házasságba kényszerítik. 

Palánki Ferenc a pakisztáni bíborossal beszélgetett, aki elmondta, náluk mindenki jár templomba. Mi pedig keresztény értékekre hivatkozunk, de Krisztus nélkül. Azt hangoztatjuk, hogy a magunk módján vagyunk vallásosak, de ennek nincs értelme. Azon szenvedő emberek, akik nap mint nap ki vannak téve az üldözésnek, örömmel adják tovább az életet, és a hitüket, ellentétben velünk, akik azzal a nehézséggel küldünk, hogy nem tudjuk átadni a hitet a fiataljainknak.  

Törő András: A záródokumentumban az emmauszi történet mutatkozik meg. Mi ennek az üzenete?

Kocsis Fülöp elmondta, a taizéi közösség vezetője, Alois testvér szintén meghívott vendége volt a szinódusnak. Javaslata alapján a záródokumentumot személyhez szóló üzenetként fogalmazták meg. E dokumentum a püspököknek szól, amely alapján kell majd minden országnak, egyházmegyének kidolgozni a maga stratégiáját. Az érsek atya hangsúlyozta,  nem mondjuk meg a fiataloknak mit tegyenek, hanem kérdezzük meg őket, hogyan látják életüket, és a kinyilatkoztatás fényében adjunk nekik választ a kérdéseikre. 

Palánki Ferenc az emmauszi történet alapján megfogalmazott záródokumentumot egy gondolatfüzérnek nevezte, amelynek 3 kiemelt pontja van:

1.: Az emmauszi tanítványok, mint reményt vesztett fiatalok elhagyják Jeruzsálemet, majd az úton találkoznak Jézussal. Amikor Jézus beszélt hozzájuk, elkezdett lángolni a szívük. Nekünk is ezt kell tennünk, beszélgetnünk kell velük, megkérdezni, mi bántja őket. El kell érnünk, hogy megnyíljanak. 2.: Majd megnyílt a szemük, amikor felismerték Jézust. 3.: A felismerés élményét követően pedig késedelem nélkül elindultak teljesíteni hivatásukat, vagyis visszatértek a közösségükbe.

VEZETŐ HÍREK
A hodászi minta és a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium a Duna TV-n

Őriz és védelmet nyújt a szerető, boldog anya

2019.08.18. - Hangos kiegészítés a szertartási utasításhoz
 
AKTUÁLIS
Hölgyek számára szervez zarándoklatot a pécsi parókia

Ismét lesz Szent Liturgia a londoni görögkatolikusoknak
 
KAPCSOLÓDÓ GALÉRIA
VEZETŐ HÍREK
A hodászi minta és a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium a Duna TV-n

Őriz és védelmet nyújt a szerető, boldog anya

2019.08.18. - Hangos kiegészítés a szertartási utasításhoz
 
AKTUÁLIS
Hölgyek számára szervez zarándoklatot a pécsi parókia

Ismét lesz Szent Liturgia a londoni görögkatolikusoknak
 
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Görögkatolikus szentföldi zarándoklat
Görögkatolikus szentföldi zarándoklat  class=
 
Ismét lesz Szent Liturgia a londoni görögkatolikusoknak ...
Ismét lesz Szent Liturgia a londoni görögkatolikusoknak  ... class=
 
Hölgyek számára szervez zarándoklatot a pécsi parókia
Hölgyek számára szervez zarándoklatot a pécsi parókia class=
 
Nagyboldogasszony búcsú - virrasztás zsoltárokkal
Nagyboldogasszony búcsú - virrasztás zsoltárokkal class=
 
2019.08.18. - Hangos kiegészítés a szertartási utasítá...
2019.08.18. - Hangos kiegészítés a szertartási utasítá... class=
 
Őriz és védelmet nyújt a szerető, boldog anya
Őriz és védelmet nyújt a szerető, boldog anya class=