Ahogy a mise főcelebránsa, Veres András győri megyéspüspök köszöntőjében elmondta, sokszor a fogyatékossággal élő embertársaink tanítanak minket arra, mit jelent embernek lenni, örülni az apróságoknak és méltósággal viselni a kihívásokat.
Az országos találkozón Magyarország valamennyi katolikus fenntartású fogyatékos emberekkel foglalkozó intézménye képviseltette magát, 19 intézményből több mint kétszázan érkeztek.
Veres András püspök megemlékezett azokról is, akik nap mint nap segítik az ezekben az intézményekben élőket, és ahogy mondta „elhivatottsággal és szeretettel szolgálják fogyatékossággal élő embertársainkat.” Ez a szeretet Istentől érkezik. „Ezen a napon azért is imádkozunk, hogy mindig legyenek, akik fogyatékossággal élő embertársaink szolgálatára képesek” – fogalmazott.
Ábel püspök atya homíliájában megkérdezte a gondozottaktól, hogy vannak-e szép dolgok az életükben. Azonnal morajlás hallatszott, és sokfelől „Igen! Igen!” felkiáltások érkeztek. A válaszokból kiderült, hogy a család, a szeretet, a szerelem és a barátok boldogságot hoznak sérült embertársaink életébe is. Majd Ábel atya megkérdezte őket: „Önök szépnek tartják-e magukat?” Igen! – hangzott erre is az egyöntetű válasz.
A külső-belső szépség témáját kibontandó Sámuel első könyvének egyik történetét mesélte el a nyíregyházi görögkatolikus püspök. Izáj mind a hét fiát felsorakoztatta az Úr előtt, ám ő egyiket sem tartotta alkalmasnak arra, hogy király váljék belőle. Végül Sámuel hazahívta Izáj legkisebb fiát, akit apja nem tartott királyságra érdemesnek.
De az Úr szava döntött: „Az ember a külsőt nézi, de az Úr az ember szívét.”
Mi az Úr üzenete nekünk a mai napon? – folytatta Ábel atya. Az, hogy mindannyian szépek vagyunk, ha szép a szívünk. „És szépek azok is, akik vállalták a nemes feladatot, hogy megpróbálják segíteni azokat, akik segítségre szorulnak. Az ellátottak is azokat szeretik, akikről megérzik, hogy szép a szívük.”
A gitáros énekekkel és hangos énekszóval még szebbé emelt szentmise után a meghívott vendégek közül néhányan megosztották gondolataikat az egybegyűltekkel.
Dr. Kósa Ádám fogyatékosságügyi államtitkár Ferenc pápa szavaival indított. „Ferenc pápa mindvégig küzdött azért, hogy a fogyatékossággal élők is teljes jogú részesei lehessenek a társadalmi életnek. Sokszor országok vezetőivel egyeztetett, hogy megvalósuljon: minden személy a maga képességeivel teljes értékű életet élhessen, és így hozzájárulhasson a társadalom fejlődéséhez.”
Kósa elmondta, hogy Magyarország megfogadta Ferenc pápa felhívását, hiszen a magyar kormány hozzáállása egy mondatban így foglalható össze: ne a képességek hiányára, hanem a képességekre koncentráljunk! Ennek eredményeként, míg 2010-ben még csak a megváltozott munkaképességű személyek 18 százaléka dolgozott, jelenleg ez az arány 50 százalékra tehető. Ráadásul a magyar történelemben először fordul elő, hogy a fogyatékossággal élő magyaroknak kormányzati intézményük van a Belügyminisztériumban: a fogyatékosságügyi államtitkárság. „2024 szeptemberétől kormányzati szintre emelkedett a Semmit rólunk, nélkülünk! elv érvényesítése. Innentől a magyarországi fogyatékosságügyi szervezeteknek közvetlen beleszólásuk van a területeket érintő döntésekbe. Így sikerült módosítanunk az Alaptörvényben és minden kapcsolódó jogszabályban a tévesen használt fogyatékkal élő kifejezést a helyes szóhasználatra: fogyatékossággal élő.”
Isten a saját képmására teremtette az embert, annak minden fogyatékosságával együtt – folytatta Dr. Kósa Ádám. Ferenc pápa iránymutatása szerint haladva a társadalom dolga az, hogy empátiával forduljon a fogyatékossággal élők felé. Az empátia az a képesség, ami által felismerjük, és osztozunk a másik ember élethelyzetében. Az empátia célja nem az, hogy megoldjuk a másik ember problémáját, hanem éreztessük vele, hogy nincs egyedül. „Célunk, hogy fogyatékossággal élő honfitársaink tudják, számíthatnak ránk, és ebben a katolikus egyház támogatása is kiemelten számítunk!” – zárta beszédét az államtitkár.
Dr. Vajda Norbert, a Katolikus Szeretetszolgálat vezetője köszönetet mondott azért, hogy megszervezhették ezt a nagyszabásúvá nőtt eseményt. „Óriási öröm mindannyiunk számára, hogy ez a nap létrejöhetett és, hogy Magyarország egész területéről minden hazai katolikus fenntartású intézmény képviselteti magát. De mégis leginkább nektek, érintetteknek köszönjük, hogy itt vagytok velünk és tanítotok bennünket az életre, arra, mit jelent örülni az apróságoknak.”
Vajda Norbert is Ferenc pápa gondolatával zárt: nemcsak az épületek akadálymentesítése lényeges, hanem, hogy mindenki egy Test részének érezze magát a maga megismételhetetlen személyiségével.
Ebben az összetartozás élményben erősített meg minket ez a szentmise, ez az egész nap.