Az iraki keresztények az utolsó órában vannak-eltűnhet a kereszténység a Közel-Keletről

Az iraki keresztények az utolsó órában vannak-eltűnhet a kereszténység a Közel-Keletről

2018-12-03 09:08:58
Szerző: s4c.news, fotó: Szabó Péter Dániel
Kocsis Fülöp érsek
Keresztények ellenszélben-keresztényüldözés és védekezési stratégiák a múltban és a jelenben címmel tartottak konferenciát Pécsen, ahol szó volt muszlim-keresztény párbeszédről és napjaink keresztényeinek szenvedéséről is.

Az újkori keresztényüldözés formái Irakban és Szíriában

„Nekünk itt kell lennünk Szíriában. Ha kell, szenvedünk is azért, hogy a kereszténység ki ne haljon Krisztus szülőföldjén”.

A fentiek egy szíriai férfi szájából hangzottak el, akivel Kocsis Fülöp érsek metropolita beszélgetett szíriai útja során – írja helyszíni riportjában s4c.news hírportál. A legmeglepőbb tény ezzel kapcsolatban az volt, hogy az említett férfi és felesége, miután munkát és letelepedést kaptak Kanadában, hat hónap múlva visszatértek a háború dúlta Szíriába, mert nem tudták máshol elképzelni az életüket.

A görögkatolikus érsek előadásában kiemelte, hogy Szíriában a gyermekek egytől hétéves korig nem ismerik a békét. Ezt figyelembe véve nagy hangsúlyt kell fektetni az alapszintű oktatásara és a lelkileg, pszichikailag sérültek kezelésére. A segítségnek viszont komoly akadályai vannak. A nyugati országok kinyilvánították, hogy nem kívánnak együttműködni Bassar el Asszad szíriai elnökkel. Ez abban is megmutatkozik, – hívta fel a figyelmet Kocsis Fülöp – hogy jelentős német segélyszervezetek nem szállíthatnak humanitárius segélyt a Közel-keleti országba, míg Irakba vagy Egyiptomba erre van lehetőség. 

“Nagyon visszás és embertelen ez a helyzet, mert számos nyugati ország az ENSZ-en keresztül nyújt humanitárius segítséget, de ugyanaz az ország fegyvereket is szállít a térségbe.”  Az érsek-metropolita hozzátette: a súlyosan nehéz helyzetére Szíriában él és erős az egyház, amennyiben viszont belátható időn belül nem lesz béke, az veszélyezteti a keresztények megmaradását Szíriában. Útja során találkozott a szíriai iszlám nagymuftival, akinek a fiát szélsőséges iszlamista terroristák rabolták el és később megölték. Mindketten egyetértettek abban, hogy a békéhez a megbocsájtás vezet el, mert így lehet megakadályozni a bosszúállást és az erőszakot. Az előadásban Kocsis Fülöp elmondta azt is, amit a nagymufti Európa jövőjével kapcsolatban jegyzett meg, miszerint ha a kontinens számos országa továbbra is a bevándorlást támogatja, azzal “importálja a szíriai helyzetet Európába”. 

Az iraki keresztények számára elérkezett az utolsó óra 

Tar Attila Magyarország bagdadi nagykövete az S4C kérdésére elmondta, hogy nincs több idő a tétlenségre, mert a Közel-keleti keresztényeknek szüksége van a segítségre. A nagykövet kifejtette, hogy 2003 óta rengetegen menekültek el Irakból és sokan nem szeretnének visszatérni. Ez alól kivételt képeznek az első generációs kivándorlók, viszont azok, akik már külföldön születnek, nagyobb eséllyel maradnak Európában és nyugaton, ahol békében élhetnek. 

“A legnagyobb gond az, hogy a nemzetközi közösség nem egységes a megközelítésben és abban, hogy mit kellene kezdeni ezzel a problémával. A legtöbb Nyugat-európai állam inkább arra törekszik, hogy inkább kimenekítsék ezeket az embereket, de azt gondolom, hogy ez nem feltétlenül a legjobb megoldás. A legjobb megközelítés szerintem az lenne, – és ebben Magyarország jó úton jár – hogy megpróbálunk helyben segíteni és ott tartani azokat, akiknek segítségre van szükségük.” 

Mivel az intoleranciát legtöbbször a tudatlanság okozza, a legtöbbet azzal segíthetünk, ha odavisszük és átadjuk azt a tudást, ami által csökkenthetjük az előítéletekből fakadó konfliktusokat. Az amit mi tudunk adni, az a tudás, aminek révén például ösztöndíj lehetőséget is biztosítunk az ottani diákoknak, és itt ki kell hangsúlyozni, hogy nem csupán keresztényeknek, mert nagy számban tanulnak nálunk muszlim hallgatók is.  Az a helyes, ha nemcsak a keresztényeket segítjük, mert ezzel akaratlanul is erősíthetjük az üldözött keresztények diszkriminációját – tette hozzá Tar Attila. 

Az Apostoli Szentszék válaszai a jelenkori keresztényüldözésre 

A napjainkban felmerülő kihívások, kockázatok és fenyegetések nem sokban különböznek a múltban felmerült problémáktól, eltekintve néhány kivételtől, mint például a kiberbiztonság. Ami azonban újdonság, hogy mára ezek kulmináltan jelennek meg, amire a nemzetközi rendszereknek és katonai szervezeteknek, valamint az egyes államoknak reagálni kell. Az Apostoli Szentszék alapvetően ún. soft powernek” tekinthető, ami diplomáciával, és nem katonai erővel lép fel saját érdekeinek az érvényesítésében – mutatta be röviden a Szentszék nemzetközi szerepét Dr. Újházy Lóránd, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetbiztonsági Intézetének munkatársa. 

A Közel-keleti kereszténység vonatkozásában a 2003-as iraki intervenció ellen az Apostoli Szentszék keményen próbált fellépni, mert tisztában volt azzal, hogy az megbontja az egyébként is ingatag rendet a térség országaiban – hangzott el az előadásban. A Vatikán (világi jog szerinti elnevezésben) komoly külpolitikát fejt ki a Közel-Kelet irányába is, amit alátámaszt az, hogy a síita Iránnal már 1953 óta van hivatalos diplomáciai kapcsolat. Újházy Lóránd elmondta, hogy a Szentszéknek olyan sajátos eszközállománya van, ami az egyház erkölcsi és morális tekintélyével igyekszik fellépni az üldözött közösségek érdekeinek a védelmében. Ferenc pápa komoly figyelmet fordít ezekre az emberekre, amiben felhasználja azokat a tömegkommunikációs eszközöket is, amelyek segítenek a figyelemfelhívásban és rávilágítanak rendkívül komoly problémákra. 

Hozzátartozik a diplomáciai eszköztárhoz a vallásközi és ökumenikus párbeszéd is, amiben magas szintű látogatások révén van lehetőség az egyes kihívások, az üldözött közösségek problémáinak a megvitatására. A 2018-as Bariban megrendezett találkozóra a Közel-Kelet pátriárkáit hívták meg, akik a térség konfliktusait a frontvonalról élik és élték át. 

Ferenc pápa külpolitikai iránymutatásában ezért komoly hangsúlyt fektetett arra, hogy markánsabban jelenjen meg az emberi méltóság, az emberi jogok és különösen az üldözött közösségek sorsa – tette hozzá az NKE NBI munkatársa.

VEZETŐ HÍREK
2019.12.08. - Hangos kiegészítés a szertartási utasításhoz

Aki kérdez, annak van jövője - új könyve jelent meg Papp Miklós atyának

Nevelőszülők munkáját ismerte el az állam - a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ munkatársát is díjazták
 
AKTUÁLIS
Az Ortodox lelki élet kérdései

Decemberi kántori találkozó Fülöp metropolita atyával
 
VEZETŐ HÍREK
2019.12.08. - Hangos kiegészítés a szertartási utasításhoz

Aki kérdez, annak van jövője - új könyve jelent meg Papp Miklós atyának

Nevelőszülők munkáját ismerte el az állam - a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ munkatársát is díjazták
 
AKTUÁLIS
Az Ortodox lelki élet kérdései

Decemberi kántori találkozó Fülöp metropolita atyával
 
EZEKET OLVASTA MÁR?
 
Decemberi kántori találkozó Fülöp metropolita atyával
Decemberi kántori találkozó Fülöp metropolita atyával  class=
 
Az Ortodox lelki élet kérdései
Az Ortodox lelki élet kérdései  class=
 
Idén is messze zsong a hálaének
Idén is messze zsong a hálaének  class=
 
2019.12.08. - Hangos kiegészítés a szertartási utasítá...
2019.12.08. - Hangos kiegészítés a szertartási utasítá... class=
 
Csodatevő Szent Miklós főpap ünnepe
Csodatevő Szent Miklós főpap ünnepe class=
 
Idén is szebbé tehetjük a rászorulók karácsonyát egy-...
Idén is szebbé tehetjük a rászorulók karácsonyát egy-... class=