A vendéget egyházi és politikai vezetők fogadták: Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök, Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök, Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Ternyák Csaba egri érsek, Sajgó Szabolcs, a Jezsuita Menekültszolgálat vezetője, Écsy Gábor a Katolikus Karitász igazgatója, Soltész Miklós a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a bíborost Tóth Tamás, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára is elkísérte Barabársa.
A látogatás során Soltész Miklós vezette körbe házigazdaként Czerny bíbrost, aki a menekültekkel személyesen is szót váltott. A melegedővé és menekültszállássá átalakított helyi kultúrházban a menekültekre, az udvaron a szolgálatot teljesítőkre adta áldását, hiszen jövetelének elsődleges célja az volt, hogy elhozza számukra a Szentatya üdvözletét, imáit és a bajba jutottakért érzett szolidaritását.
„Mindenkinek azt adják, amire szüksége van. Az itt tanúsított magatartás nemcsak a menekülteknek segít, hanem egy jel a világ többi részének is: minden országban fogadjuk szeretettel azokat, akik bajban vannak” – nyilatkozott az itt tapasztaltakról. „A menekültek ellátása jól szervezett” – nyugtázta elégedettségét a látottakkal kapcsolatban. Mint mondta: pontosan ez, amit itt tapasztalunk, az, amit az egyház tehet egy ilyen helyzetben: azonnali segítséget ad, s ezt biztosítandó mindenki keményen dolgozik.
„Biztonságot és védelmet kívánok a menekülteknek” – hangzottak Czerny bíboros szavai, aki reméli, hogy ezek az emberek mihamarabb visszatérhetnek majd otthonaikba.
A látottak, hallottak és a menekültekkel való beszélgetések után így válaszolt: „nagyon megrendítő. A menekültek között vannak olyanok, akik viszonylag biztonságban érzik magukat, mert tudják, hová mennek tovább, mások elveszettebbek, mert nem tudják, merre folytassák útjukat. Látjuk, milyen sokan segítenek nekik. Szép válasza ez az egyháznak: velük lenni ebben a nehéz helyzetben is.”
Kérdésünkre, hogyan látja itt megmutatkozni a krisztusi szeretetet, így felelt:
„Krisztus is ezt akarta: nem szavakat, elvont eszméket, hanem konkrét szeretet” – ételt, italt kapnak az emberek, ágyat, ahol aludhatnak, szállást, menedéket, mindazt, amire szükségük van. Konkrét szeretetet adnak nekik. Aki ezt teszi, az a szamaritánus útján, az irgalmasság útján jár.
A menekülteken, a szolgálatot teljesítő karitászos segítőkön kívül a sajtó képviselőinek is megköszönte munkáját. Az udvaron elénekelt dicsőítés után Czerny bíboros áldást adott, melynek utolsó szavai ezen a helyen különös jelentőségűek voltak: „Menjetek békével!” A bíboros szeretetteli közvetlensége miatt derűvel fogadta a segítségnyújtók önreflexív humorát, ahogyan valaki megszólalt: maradjatok békével.
A bíboros útja ezután továbbfolytatódott. Szocska Ábel püspök atya, Tóth Tamás atya, Écsy Gábor atya, valamint Sajgó Szabolcs atya kíséretében átkelt a határon és Kárpátaljára utazott. A helyszíni tudósítást kárpátaljai útjáról elolvashatja ITT.